Többféle kibertámadás létezik, és bár nem mindegyik különösebben veszélyes, de néhányuk igen komoly problémákat is okozhat. Az oroszok elleni szankciók miatt a nyugati országok egyre inkább attól tartanak, hogy ők is ilyen támadások áldozataivá válnak, így sorra hívják fel a különböző létfontosságú vállalatok figyelmét arra, hogy védekezzenek ellenük. A BBC összegyűjtötte, melyik az a három fajta, amitől a nyugati országok különösen tarthatnak Oroszország felől.
Célzott támadások kritikus infrastruktúrák ellen
Ukrajnát gyakran Oroszország hacker-játszótereként írják le, mivel az ország különböző kibertechnikák és -eszközök tesztelése céljából hajtott végre támadásokat a területen. 2015-ben az ország elektromos hálózatát egy BlackEnergy-nek nevezett kibertámadás rázta meg, amely egy nyugat-ukrajnai közműcég 80 000 ügyfelénél okozott rövid távú áramkimaradást. Majdnem pontosan egy évvel később egy másik, Industroyer néven ismert kibertámadás egy órára áramtalanította Kijev körülbelül egyötödét. Az Európai Unió és az Egyesült Államok is Oroszországot vádolta a támadással.
„Oroszország megpróbálhat egy ilyen támadást végrehajtani a Nyugat ellen, hogy demonstrálja az erőviszonyokat” – mondta a BBC-nek Marina Krotofil ukrán kiberbiztonsági szakértő, aki részt vett a kimaradások kivizsgálásában. „Egyetlen elektromos hálózat elleni kibertámadás sem eredményezte azonban még az áramellátás hosszabb megszakítását. Az összetett mérnöki rendszerek elleni kibertámadások végrehajtása rendkívül nehéz,
a hosszan tartó károk elérése pedig néha lehetetlen a beépített védelem miatt.
Kontrollálatlan pusztítás
A NotPetya a történelem legköltségesebb kibertámadása volt, és az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és az EU hatóságai is egy orosz katonai hackercsoportot hibáztattak érte. A pusztító szoftvert az Ukrajnában használt népszerű könyvelési programok egy frissítésében rejtették el, de aztán nem maradt az országhatárokon belül, hanem világszerte elterjedt, több ezer cég számítógépes rendszerét tette tönkre, és körülbelül 10 milliárd dolláros kárt okozott.
Észak-koreai hackerek egy hónappal korábban hasonló módszerekkel okoztak komoly pusztítást.
A WannaCry 150 országban körülbelül 300 000 számítógépen fért hozzá adatokhoz. Az Egyesült Királyság Nemzeti Egészségügyi Szolgálata kénytelen volt nagyszámú orvosi rendelést lemondani.
„Az ilyen típusú támadások adnák a legnagyobb lehetőséget a tömeges káoszra, gazdasági instabilitásra és akár emberéletek elvesztésére is” – mondta a BBC-nek Jen Ellis, a Rapid7 kiberbiztonsági cég szakértője. Felhívta a figyelmet azonban arra is, hogy ezeket a támadásokat nagyon nehéz kontrollálni, és kordában tartani, a fenti két támadásnak is voltak hazai áldozatai is.
Fokozódó kiberbűnözői tevékenységek
2021 májusában az Egyesült Államok számos államában szükségállapotot hirdettek, miután hackerek leállítottak egy létfontosságú olajvezetéket. A Colonial Pipeline szállítja a keleti part dízel-, benzin- és repülőgépüzemanyag-készletének 45%-át. Ezt a támadást nem orosz kormányzati hackerek hajtották végre, hanem a DarkSide ransomware csoport, amelyről feltételezik, hogy Oroszországban székel. A Colonial Pipeline elismerte, hogy 4,4 millió dollárt fizetett a bűnözőknek nehezen nyomon követhető kriptovalutában a számítógépes rendszerek visszaállítása érdekében.
A szakértők egyik legnagyobb félelme az orosz kiberképességekkel kapcsolatban az, hogy a Kreml utasíthat kiberbűnöző csoportokat, hogy koordináljanak amerikai célpontok elleni támadásokat. Ennek az oroszok számára nagy előnye, hogy a csoportok egy lépéssel messzebb állnak az orosz államtól, így a működésük nehezebben köthető össze velük. Az ilyen ransomware támadások jellemzően jelentős gazdasági károkat okozhatnak.
