A SIM-kártyának nevezett apró áramkör feladata az, hogy segítsen azonosítani az előfizetőket a mobilhálózatokon, de nemcsak a fogyasztói szegmensnek szánt mobiltelefonokban használják őket, hanem a különféle internetre csatlakozó IoT-eszközökben, viselhető kütyükben is. A mobilba csúsztatható, eltávolítható műanyag lapkák az elmúlt évek során egyre kisebbé váltak, ma pedig már afelé tartunk, hogy szervesen be is épülnek az eszközökbe.
A 2013-ban megjelent embedded SIM, vagyis eSIM jellemzője, hogy az eszköz nyomtatott áramköri lapjába (PCB) ágyazzák be, míg az újabb iSIM (Integrated SIM) technológia esetében az összes funkció a mobil rendszerprocesszorába (SoC) épül be. Mindkét esetben igaz, hogy az apró áramkör már nem szükséges, tehát a SIM-tálca és a műanyag lapka sem, elegendő a szolgáltató által megadott SIM-profilt letölteni a készülékre az interneten keresztül.
A Thales infografikája jól mutatja, hogyan jutottunk el az 1996-ban megjelent, 25×15 milliméteres Mini SIM-től a kevesebb mint egy négyzetmilliméternyi helyet foglaló, integrált iSIM-ig. A hagyományos, mindenki által ismert és megszokott SIM egy eltávolítható kártya, több méretben. Ez egyben azt is jelenti, hogy bár egyszerűen elérhető, de könnyebben el is lopható vagy akár hamisítható. Amikor egy szervezet mobilszolgáltatót vagy eszközt vált, a hagyományos SIM-kártyák nagyon kényelmesek lehetnek bizonyos esetekben – egyszerűen kiveszik, és behelyezik a másik készülékbe. A nagyszabású IoT-telepítéseknél azonban a SIM-kártyák fizikai eltávolításának és cseréjének szükségessége több ezer eszközön költséges vagy akár lehetetlen feladat lehet. Részben ezért előnyösebbek az újabb megoldások a vállalati ügyfelek számára, de a technológia fejlődése természetesen az átlagfelhasználóknak is jó.
De akkor hogy van kártya, ha nincs kártya?
A Thales felmérése szerint eddig 370 mobilszolgáltató tett elérhetővé, vagy tervezi a közeljövőben eSIM szolgáltatások elindítását több mint 100 országban, így viszonylag már elterjedtnek számít. Hazánkban ez a megoldás már évek óta elérhető a Telekomnál, 2021-ben pedig már a Vodafone és a Telenor is bevezette a lehetőséget – bár az utóbbi szolgáltatónál még csak a vállalati ügyfeleknek érhető el, lakossági előfizetőknek az idei év első felében vezetik be.
Csak internet kell a virtuális SIM-kártya aktiválásához, a mobilhálózathoz történő csatlakozás szoftveres alapon működik. Ez már alapból nagy rugalmasságot ad, mivel akár távolról is aktiválhatók az eSIM funkciók. Ehhez persze szükséges az is, hogy az okostelefonunk is eSIM-képes legyen, de ez már számos csúcsmodellről elmondható, többek közt az Apple egyes iPhone-jai, vagy a modern Samsung Galaxy telefonok is megfelelnek ennek a feltételnek.
Az előnyök közé sorolható, hogy virtuális eszközként lopás esetén sem lehet eltávolítani a készülékekből, így az ellopott vagy elveszett eszközök földrajzi helye viszonylag pontosan meghatározható. Az eSIM széles körű használata hosszú távon jelentős mértékben csökkenti a műanyag-felhasználást is, továbbá elkerülhetők a fizikai SIM-hez kapcsolódó elmozdulásból és sérülésből adódó kellemetlenségek.
Az integrált jövő
Az (ieUICC GSMA specifikáción alapuló) iSIM egy fokkal tetézi ezt a rugalmasságot, és egyben új lehetőségeket nyit meg, ennek a technológiának a szabványosítása azonban csak tavaly év végén zajlott le, az első, élesben is működő megoldást pedig 2022 januárjában a Vodafone mutatta be a Qualcomm és Thales cégekkel együttműködve.
A prototípus (proof of concept, POC) eszköz egy, a Snapdragon 888 5G Mobile Platformján futó Samsung Galaxy Z Flip3 5G volt, amiben a Qualcomm beépített Secure Processing Unitja található, és ami a Thales iSIM operációs rendszert futtatta. A szolgáltató bejelentéskor azt is közölte, hogy a technológia hamarosan kereskedelmi forgalomba kerülhet, természetesen szintén olyan eszközök esetében, amelyek a mobilszolgáltatásokhoz történő csatlakozást is támogatják.
Mint fentebb is említettük: az iSIM a SIM-funkciókat a készülék fő processzorába ágyazza, ami nagyobb rendszerintegrációt, magasabb teljesítményt és nagyobb memóriakapacitást tesz lehetővé. A jelenleg legfejlettebbnek számító eSIM-ek esetében a SIM be van ugyan ágyazva az eszközbe, de még mindig egy külön chipen működik – ezzel ellenben az iSIM esetében már erre nincs szükség, ahogyan a SIM-szolgáltatások számára elkülönített helyre sem.
A SIM fő processzorba történő beépítése lehetővé teszi a mobilszolgáltatások integrálását a telefonon kívüli eszközökbe is, kiterjesztve a mobilélményt laptopra, tabletre, VR- és IoT, hordható és sok más digitális eszközre egyaránt. Megnyitja a mobilszolgáltatások csatlakozási lehetőségeit számos olyan eszköz számára, amelyek korábban nem rendelkeztek beépített SIM-funkciókkal. Mivel ezzel értékes üres hely is felszabadul az eszközön belül, a mobilgyártóknak lehetőségük nyílik arra, hogy még vékonyabb, vízálló készülékeket tervezzenek.
Ahogy a Vodafone kereskedelmi igazgatója, Alex Froment-Curtil is kiemelte, az iSIM a cég távmenedzsment platformjával együtt jelentős lépést jelent, mivel lehetővé teszi az eszközök fizikai SIM vagy dedikált chip nélküli összeköttetését, így számos eszköz csatlakoztathatósága, az IoT világ ígérete valósággá válik. Ez lehetővé teszi az ügyfelek számára, hogy egyszerre használhassák egyazon eszközön egyszerre több fiókjukat, míg a szolgáltatók szempontjából segít kiküszöbölni a különálló SIM-kártyák szükségességét és az ezzel járó további műanyagtermelést.
A Counterpoint Research előrejelzése szerint 2025-re 488 millió iSIM-kompatibilis fogyasztói eszköz lesz elérhető a piacon. Mivel még az eSIM globális bevezetése is lassan halad, ezért minden bizonnyal még kis időbe telik, amire az iSIM is választható lesz a hazai szolgáltatóknál.
