A közép-kelet-európai régió „100 digitális bajnokának” majdnem fele, azaz 45 tech cég Lengyelországban székel – mutatja a Digital Poland Foundation 2021-es jelentése, aminek célja egy átfogó listával szemléltetni a befektetők számára, hogy a régióra világszinten is érdemes figyelni. Az alapítvány a jelentést szigorú pénzügyi kritériumok mentén állította össze, a szükséges adatokat a Dealroom, a Merger Market és a Pitchbook platformok, valamint több mint 40 magántőke- és kockázatitőke-alap szolgáltatta.
Ahogy a Digital Champions CEE 2021 kiadványa mutatja: a régió legjelentősebb technológiai vállalkozásainak összértéke mára meghaladja a 130 milliárd dollárt. Ez tizenkétszer több, mint amennyi egy évtizede volt, a növekedés ütemében pedig Kínát is megelőzi. Megfigyelhető, hogy a felsorolt cégek háromnegyede az e-kereskedelem, a szórakoztatóipar, a felhőalapú SaaS (Software as a Service) szolgáltatások, a fintech (pénzügyi technológia) és a média területén tevékenykedik.
A rangsor a digitális bajnokokat három kategóriába sorolja a vállalatok értékét figyelembe véve:
- Főnixek: több mint 1 milliárd USD (36 cég)
- Sárkányok: 250 millió USD – 1 milliárd USD (25 cég)
- Farkasok: 100 millió USD -250 millió USD (39 cég)
A kutatásban résztvevő 13 ország közül a vállalkozások piaci kapitalizációja tekintetében Magyarország a hatodik, míg a cégek számában a hetedik helyen szerepel.
A régió három top országa a digitális cégek összértékét tekintve Lengyelország, Románia valamint Észtország. Lengyelország 45 kiválasztott techcégének együttes értéke eléri a 43 milliárd dollárt, amit olyan neveknek köszönhet, mint az Allegro e-kereskedelmi platform, az InPost logisztikai cég, a CDProjekt és a Techland játékfejlesztő stúdiók. Lengyelországról elmondható, hogy a legtöbb „digitális bajnokot” vonultatja fel, és vezetőnek számít az e-kereskedelem, média, SaaS, fintech, illetve digitális infrastruktúra és kiberbiztonsági technológiák terén.
Románia kiválasztott hat cégének értéke összesen 31 milliárd dollár, a legnagyobb név köztük a folyamatautomatizálással foglalkozó UiPath (ami azóta tőzsdére ment, így értéke a jelentésben feltüntetettnél már nagyobb). Észtország vezetői 20 milliárd dollárt érnek, olyan ismert nevekkel, mint az online pénzküldéssel foglalkozó Wise és a szállítási területen taroló Bolt. Őket követi az Avast kiberbiztonsági óriást, az Eurowag mobilitási szolgáltatót és a kifli.hu anyacég Rohlikot felvonultató Csehország (16 milliárd dollár), majd Litvánia.
Ám amennyiben a bajnokok számát nézzük, még mindig csak ötöt tudunk felvonultatni (ez a hetedik helyre elég) amivel egy szinten vagyunk a hatodik Bulgáriával.
Erősen nyitottunk, de most kifelé kéne nyitnunk
Az eredményeken látszik, hogy a topcégek számában Lengyelország Magyarországhoz képest eléggé elhúzott, mintha a nagy startup-láz alább hagyott volna hazánkban. Egy időben mindenki az elsőgenerációs sikersztorikról beszélt, a Prezi, a Ustream és a LogMeIn nagy triumvirátusáról, amiknek sikerült nemzetközi szinten is látható cégekké válniuk.
Biás Csongor, a Startup Hungary igazgatója szerint a kelet-közép-európai régió az elmúlt pár tíz-tizenöt évben hatalmas fejlődésen ment keresztül, ahogy az egész startup ökoszisztéma. Magyarország egy kicsit lemaradni látszik, pedig erősen kezdett, a Ustream már akkor nyitott Amerika felé, amikor még kevés ilyen cég volt a régióban. A Prezi-be befektetett a nagynevű Accel Partners, a LogMeIn 2009-ben sikeresen ment tőzsdére.
A hazai ökoszisztémában van a leginkább túlsúlyban az állami és uniós források a startupok finanszírozásában összevetve más európai országokkal, az elmúlt tíz-tizenöt évben mégis nagyon elment mellettünk a régió többi szereplője, nemcsak Lengyelország. Gyakorlatilag minden ország kinevelt egy pár unikornist (unikornisnak hívjuk azokat a privát, tehát még nem tőzsdén lévő cégeket, akiknek a cégértékelése eléri az 1 milliárd dollár értéket). Magyarországon még mindig csak a LogMeIn említhető ezen a téren, ami már egy elég régi és csak részben magyar sztori
– fejtette ki a szakértő a 24.hu kérdésére.
Kelet-Közép-Európában az elmúlt pár évben hatról 34-re nőtt az unikornisok száma, Lengyelországban is van legalább három-négy ekkora profilú név, de már most látható, hogy hamarosan még többen fogják kiérdemelni ezt a címet. Biás több tényezőt lát amögött, hogy Magyarországon nincs sok unikornisunk, de véleménye szerint elsődlegesen mindset és kultúra terén kellene fejlődnünk. A startup világ itthon nagyon lokális, kicsit belterjes pályán mozog. Sokan úgy gondolják, hogy előbb hazai piacon indulnak el, és ha már bizonyították a sikerességüket, utána próbálnak a régióban vagy Európában terjeszkedni. Viszont akik most ígéretes nevek, és akár már a Prezi-Ustream-LogMein körébe is felértek, olyan szolgáltatást nyújtanak, ami nemzetközi piacokra és ott létrejövő problémákra fókuszálnak.
Ahogy a foci világában is egy jó tükör és indikátor az, hogy a tehetségekből mennyi játszik nemzetközi csapatokban, úgy a startup világban is egyfajta mérőszám lehet, hogy a nagy nemzetközi elismert top befektetők közül hányan szerveznek be magyar cégbe egy következő körös befektetést. Itthon tucatnál kevesebb van, akik ezt el tudják magukról mondani
– mondja Biás.
A lengyel piac abban különbözik, hogy egyrészt nagyobb, ahogy a lakosság is, de a hozzánk hasonló, akár nálunk kisebb demográfiai adatokkal rendelkező országok is jobban állnak számok terén, például Észtország, Litvánia, Lettország, vagy akár Bulgária. Biás szerint nagyon sok az állami-félállami befektető itthon, akik egyfajta kihelyezési kényszerben vannak, de a startupokra is jellemző az a fajta elkényelmesedés, hogy nem feltétlen törekednek nemzetközi babérok learatására a források megszerzéséhez.
És ha több sikertörténetünk lenne, akkor az még többet gerjeszthetne – mutat rá a szakértő. Eddig kevés olyan történet volt, ami bizonyította, hogy a startupoknak lehetséges nemzetközi színtéren is megmérettetni magukat. Nyilván vannak ilyen cégeink, de kevés olyan akad, ami mondjuk akkorát szólt volna, mint Észtországban a Skype, vagy Romániában a UiPath. A sikeressé vált cégeknél ráadásul sok esetben később az ott dolgozók is új vállalkozásokat építenek, vagy megjelennek más cégekben angyalbefektetőkként, ami pedig újabb ötleteknek ad esélyt.
Rájuk érdemes figyelnünk
Ha a LogMeIn szintjére nem is, de a Prezi és a Ustream szintjére már felnőtt pár magyar techcég, akiknek topbefektetők szavaznak bizalmat. A jelenleg Magyarországon működő legforróbb vállalkozás a mobilapp-fejlesztés automatizációban utazó Bitrise, amibe novemberben pumpált hatvanmillió dollárt (kb. 19,3 milliárd forintot) a világ egyik legnagyobb és legsikeresebb kockázati tőkebefektetője, az Insight Partners. A 2014-ben alapított cég több komoly befektetési körön is túl van.
Idén sok szó esett még a Seon biztonságitechnológiai cégről is. Az online kártyacsalásokra specializálódott cég márciusban sikeresen zárta 10 millió eurós (3,3 milliárd forint), „Series A” befektetési körét, a tőkeemelést a világ egyik legmeghatározóbb korai fázisú befektetésekre szakosodott cége, a Creandum vezette. A magyar startup ezzel olyan induló vállalkozásokhoz csatlakozott, mint a Bolt, a Spotify vagy a közösségi borértékelő Vivino. A Seon szolgáltatásának alapja egy olyan gépi tanulásra építő megoldás, ami kiszűri a csalások 80 százalékát az online tranzakciók során.
Biás szerint egy másik kiemelhető név a Shapr3D, ami a világ első iPad Pro-ra készült 3D modellező szoftvere. A 2015-ben elindított cég ötletében olyan tőketársaságok láttak fantáziát, mint a Lifeline Ventures (a játékfejlesztő Supercell egyik fő befektetője), az InReach Ventures (Instagram), a Point Nine Capital (Revolut) vagy a Creandum (Spotify). Az alkalmazás több alkalommal is kiemelt applikáció volt az Apple eseményein, a cupertinói cég ráadásul a táblagépeinek reklámjaiban is bemutatja a szoftvert.
Kiemelkedő momentum volt idén az is, hogy a Craft dokumentumkezelő applikáció nyerte el az Apple-től az év legjobb Mac applikációjáért járó díját. A díjat sajátosan, de személyesen adta át a Orosz Bálintnak az Apple-vezér Tim Cook, amiről a Forbesnak mesélt. A Craft budapesti irodájába egy egyenesen Amszterdamból érkezett futár csöngetett be, amit csak egy online videókonferencia során nyithatott ki, ezen az eseményen gratulált Cook az összes díjazottnak. Az alapítónak ez már a második sikertörténete: első cégét, a Distinctiont a Skyscanner vásárolta fel. A Craft idén áprilisban zárt egy 8 millió dolláros befektetési kört a Creandum vezetésével.
Biás kiemeli még a fentebbi software-as-a-service (SaaS) cégeken túl a deep tech területén jeleskedő olyan magyar cégeket, mint az önvezető autókhoz szoftvert fejlesztő AIMotive, ami az egyik befektetésekkel legjobban ellátott hazai startup, és a hasonló tevékenységet végző Commsigniát. A rákkutatással és mesterséges intelligenciával foglalkozó Turbine AI pedig tavaly év végén a Prezi első nagy befektetőjétől, az Accel Venturestől kapott újabb befektetést.
Magyarországon kimondottan jók vagyunk, ha a STEM (matematikai, természettudományi, műszaki és informatika) oktatásról van szó, jó mérnököket, technológusokat képzünk, inkább marketing és sales terén lenne még mit erősítenünk. Ahogy Biás kiemeli: az elsőgenerációs sikersztoriknál is megfigyelhető közös vonás, hogy míg a termékfejlesztés itthon zajlott, az üzleti és marketinges feladatokat külföldi központokba szervezték ki.
A világjárvány alatt a legtöbb startup helyzete alapvetően javult, mivel a helyzet felgyorsította a folyamatokat, és olyan előrejelzéseket hozott közelebb, amiket 2025-2030 idejére becsültek a szakértők, például az e-kereskedelemben.
A startup világban jellemző volt, hogy a hasonló nagy válságok idején indultak el izgalmas cégek. A legnagyobb techóriások is pénzügyi válságok idején alapultak. Ez azért ad egyfajta befektetői kedvet
– mondja Biás.
A 12 ismert magyar startup alapítója által életre hívott Startup Hungary alapvető célja, hogy több sikeres startup induljon Magyarországon, amit egyrészt közösségfejlesztéssel és építéssel támogatnak rendezvények, különböző platformok útján, a közös tudásmegosztás mentén.
„Benne van a küldetésünkben egy nagy adag edukáció, hogy behozzuk a szükséges nemzetközi mindsetet, tudást és kapcsolatrendszert. Emellett a szabályozóknak és az állami szervezeteknek is szeretnénk segíteni abban, hogy hatékonyabban tudjanak adott esetben egy startupbarát környezetet létrehozni, elsősorban szabályozási dolgokkal.”
