A világ már második éve küzd a világjárvánnyal, ami sok téren kihat a kiberbiztonságra, mind a vállalatok, mind a magánszemélyek tekintetében. Miközben a fenyegetések száma összességében enyhén csökken Magyarországon, a jelenlévők egyre komolyabbak és hatékonyabban támadják a jövedelmezőbb célpontokat: ipari üzemeket vagy vállalatokat – amelyek, miközben rohamosan igyekeztek lehetővé tenni a hibrid munkamodellt, elmulasztották megfelelően biztosítani az infrastruktúrájukat. Az egyének egyre inkább a közösségi médiára és az online szolgáltatásokra támaszkodnak igényeik kielégítése érdekében, ez pedig szoros összefüggésben áll a privát adatok védelmével.
A digitális átalakulás 2021-ben tovább gyorsult, ami azt jelenti, hogy az internet újabb és újabb adatmennyiségekkel gazdagodott, és ez felkelti a kiberbűnözők érdeklődését. Sok vállalat olyan hibrid munkamodellt vezetett be, amely lehetővé teszi az irodai és otthoni munkavégzést is, ez pedig az informatikai részlegek elé állítja azt a komoly igényt, hogy mindkét esetben biztonságos munkavégzést biztosítson a dolgozók és a vállalat számára.
Az informatikai részlegeknek mostantól biztosítaniuk kell olyan eszközöket, amellyel az alkalmazottak távolról és helyben is hozzáférnek a hálózathoz, virtuális magánhálózatokat (VPN) kell létrehozniuk, át kell térniük a felhőalapú szerverekre, és gyorsan be kell vezetniük az új együttműködési szoftverek használatát. Mindez nagy terhet rótt a biztonsági csapatokra, amelyeknek meg kell védeniük a szervezeteket a kibertámadásoktól, de most már távoli, hibrid és egyre nagyobb kihívást jelentő infrastruktúrákban, valamint az IT-biztonságra szánt költségvetések optimalizálásával együtt.
Adataink azt a biztató tényt mutatják, hogy a vállalatok világszerte jól teljesítenek, amikor az adatszivárgáshoz vezető támadásoknak való ellenállásról van szó. Bár a költségvetésük nagyjából változatlan maradt (a kkv-k esetében) vagy csökkent (a nagyvállalatok esetében), a kis- és középvállalkozások (kkv-k) világszerte csak enyhe növekedést jelentettek az adattámadások költségeiben (105 ezer dollár 2021-ben, szemben a 2020-as 101 ezer dollárral). Globálisan a nagyvállalatok esetében az adatszivárgások költségei a tavalyi 1,09 millió dollárról 927 ezer dollárra csökkentek a tavalyi évhez képest
– mondta el a trend kapcsán Miroslav Koren, a Kaspersky Kelet-Európáért felelős igazgatója.
A Kaspersky adatai szerint 2021-ben a tavalyi évhez képest enyhe csökkenés volt tapasztalható a Magyarországon regisztrált fenyegetések számában. Mind a webes támadásoknál, mind pedig a PC és a mobileszközök elleni támadásoknál látható az enyhe csökkenés (-2,57%). A tavalyi évhez képest a Magyarországon észlelt összes zsarolóvírus-támadás száma harmadával csökkent (32,07%-kal). Ez nem meglepő, hiszen tavaly a pandémia kezdetével hirtelen megugrott az ilyen típusú fenyegetések száma, elsősorban azért, mert a vállalatok nem gondoskodtak elég gyorsan az otthoni munkavégzés megfelelő védelméről, valamint mert maguk a felhasználók is nehezen ismerték fel az otthoni munkavégzés során rájuk leselkedő veszélyeket.
A bankok nagyobb egységekbe történő összeolvadásának globális tendenciáját, valamint a bankok azon hagyományait, hogy a legtöbbet saját és felhasználóik informatikai biztonságába fektetnek be a számok is jól példázzák – a regisztrált pénzügyi kártevők száma is 30,22%-kal csökkent. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ezek a támadások rendkívül kifinomultak és fejlettek, és hatalmas kockázatot hordoznak.
Többet használjuk a közösségi médiát, mint a járvány előtt
Az egyének szintjén az elmúlt időszak a digitális világra való nagyobb támaszkodást jelentette. A világjárvány az összekapcsoltságot új szintre emelte, ennek pedig legnagyobb színtere a közösségi média lett. A magyarok lakosság csupán 3%-a nem használ efféle platformokat, a világjárvány alatt pedig a magyarok több mint háromötöde (63%) szerint a közösségi média jelentette a létfontosságú kapcsolatot számukra.
A magyarok kétötöde (40%) álította azt is, hogy jelenleg többször használja a közösségi médiát, mint világjárvány előtt. A Kaspersky kutatása alapján a közösségi médiát elsősorban barátokkal és a családdal való kapcsolattartásra (78%), szórakozásra (63%), az egyén számára érdekes témák követésére (59%), a helyi közösséggel való kapcsolattartásra (39%) használjuk. A pandémia idején hangsúlyossá vált még egy faktor, ugyanis a magyarok egyharmada (34%) állította, hogy a közösségi média az első számú forrása a világjárványról szóló híreknek. Az, hogy az emberek egyre inkább a közösségi térbe vonulnak, sokkal több – és gyakran könnyebben megszerezhető – privát adatot is jelent az online térben, így az egyén adatainak védelme is hangsúlyosabb kérdéssé vált.
De a magánélet védelmének kérdése egy másik fontos területen is kérdéseket vet fel. A stalkerware programok olyan kém- vagy zaklatóprogramok, amelyek segítségével a használójuk digitálisan, egy mobileszközön keresztül megfigyelheti egy másik személy magánéletét az áldozat hozzájárulása nélkül.
A Kaspersky nemrégiben aggasztó statisztikákat mutatott be, miszerint a válaszadók 30%-a teljesen normálisnak, megengedettnek és indokoltnak tartja, hogy partnereik tudta és engedélye nélkül ellenőrizze őket, sőt 15%-uk nyíltan megkérte partnereit, hogy telepítsenek készülékére stalkerware alkalmazásokat. Közülük 34% arról is beszámolt, hogy partnere részéről valamilyen formában erőszakot is tapasztalt – mondta Dragan Davidovic, a Kaspersky Kelet-Euróa B2B részlegénének vezetője. A szakértő szerint a jelenlegi körülményeknek köszönhetően a Kaspersky statisztikái bizonyos csökkenést mutatnak a regisztrált esetek számában, de ez a jelenség továbbra is komoly társadalmi probléma, amely fokozott figyelmet igényel.
