Tech

A magyarok is szívesen lennének tökéletesek

Hova vezet társadalmi és globális szinten, ha a testünkbe technológiát építünk? Még csak találgatunk erről, de annyi biztos, hogy amennyi előnyt, annyi rizikót is látnak benne a szakemberek. A Kaspersky biztonsági cég kerekasztal-beszélgetésének kiemelt témája az emberek tökéletesítése volt.
Korábban a témában:

Mióta Elon Musk a bemutatta Neuralink által fejlesztett agy-gép interfész korai változatát, ismét felpezsdült a párbeszéd arról, vajon hova vezet, ha már a testünkbe is technológiát építünk. A Kaspersky biztonsági cég szakemberei erre a témára fűzték fel az idei, online megtartott Kaspersky Next konferenciát, ahol a kiberbiztonsági témák mellett az embertökéletesítési technológiák (human enhancement technologies) kapták a főszerepet – vagyis az, amikor az emberi testet tökéletesítik vagy javítják a jobb fizikai vagy mentális képességek elérése érdekében.

Mindez nem sci-fi, hiszen már napjainkban is többféle gyakorlati alkalmazás létezik az élet különféle területein, még ha nem is építünk a koponyánkba chipet. Elég az egészségügyet, a sportot, az oktatást és a közlekedést említeni. Ott vannak például a tűzoltási és mentési műveleteknél használt exoszkeletonok (külső vázak), a pacemakerek, vagy gondolhatunk a szervek bionyomtatására, esetleg a szilikonos mellimplantátumokra, amik szintén egyfajta kiterjesztései a testnek. Vagy a hallássegítő készülékekre, különféle protézisekre. A jövőben pedig szóba jöhetnek olyan implantátumok, amik a kognitív képességeket javíthatják, vagy okoseszközökkel kommunikáló chipek, látást javító bionikus szemek.

Szabályozás kell

Ahogy a Kaspersky kerekasztalán résztvevő szakemberek kifejtették: az első olyan területek, ahol a fejlesztések erőre kaphatnak, az ipar, a szépségipar, az egészségügy lesznek, továbbá a katonai felhasználás. A fejlődés mozgatórugója a piac lesz, a nagy cégek pedig a profit maximalizálására törekszenek. Más szóval: a biohacking fejlesztések ütemét is a gazdaság fogja hajtani, nem pedig valamilyen felsőbb, morális cél, a kapitalizmus lesz a kontroll. Ennek kapcsán persze felmerül, hogy mindez a gazdagok kiváltsága lesz, ami kicsit ijesztően is hangozhat.

Az emberek joggal gyanakvóak. Az embertökéletesítés rajongói már most is a lehetőségek korlátait feszegetik, ám általánosan elfogadott szabványokat kell meghatározni annak érdekében, hogy a tökéletesítésből úgy hozhassuk ki a legtöbbet, hogy eközben a legkevesebb kockázattal járjon

– mondta Marco Preuss, a Kaspersky globális kutató és elemző csapatának Európáért felelős igazgatója.

Kétélű fegyverről van szó, mielőbb szükséges a szabályozás, a keretek felállítása. Ez pedig nem mehet el mellettünk, mivel Japán már most milliárd dolláros összeget költ ilyen jellegű kutatásra, ugyanis meg kell oldania az öregedő és csökkenő népesség problémáját, ami kihatással van a munkaerőre.

Fotó: 24.hu

David Jacoby, a Kaspersky szenior biztonsági kutatója szerint az okosotthonok biztonságának esetében késve reagáltak a gyártók, és nem lehet ismét elkövetni ezt a hibát. A testbe építhető technológiánál komolyabban kell venni a szabványok kialakítását, hiszen egy technológia minél közvetlenebb kapcsolatban van a testünkkel, annál zavaróbb és kockázatosabb, ha valami rosszul működik. Jacoby azt is hozzátette, hogy a magán és a nyilvános szektornak együtt kell majd dolgoznia ezen, a szabályozások meghozásához pedig inkább dedikált, szakértőkből álló testület lenne üdvös, nem az egyes országoknak kellene saját szabályozást kialakítani.

Mi lesz az egyenlőtlenséggel?

Dr. Julian Savulescu, az Oxfordi Egyetem és az Uehiro Gyakorlati Etikai Tanszék professzora szerint az embertökéletesítés legfontosabb területe pszichológiai: kognitív képességeink és erkölcsi érzékünk fejlesztése. „A legnagyobb fenyegetést az emberi viselkedési képességek, többek között a morális viselkedési képességek területén jelentkező emberi egyenlőtlenség jelenti”– figyelmeztet Savulescu.

Az embertökéletesítésben megvan a potenciál a meglévő egyenlőtlenségek súlyosbítására, ezért a világ kormányai számára komoly kihívást jelent annak meghatározása, hogy miként lehetne az embertökéletesítésben rejlő lehetőségeket jó célokra felhasználni.

Jacoby így vélekedik: „A történelem során elég példát láthattunk arra, hogy az új technológiákat rossz célokra használták fel, bár ezen fejlesztések általában véve hasznosak voltak az emberiség számára. Biztos vagyok benne, hogy az embertökéletesítéssel is ez lesz a helyzet. Ezért ébernek kell lennünk, és ügyelnünk kell a visszaélések vagy a támadások formájában jelentkező fenyegetésekre, hogy a biztonság ne csak egy megkésett gondolat legyen, amikor az embertökéletesítés mindennapos rutinná válik.”

A tárgykörrel kapcsolatban tehát még elég sok a kérdés, onnantól kezdve, hogy mit jelent majd a társadalom számára, és milyen hatással lesznek például az iparra a szuperemberek, akik exoskeletonnal mondjuk szívósabb munkaerőkké válhatnak. Jacoby szerint a Facebook esetében sem tudta senki előre megmondani, hogy a lájk gomb például milyen mentális problémákra erősíthet rá, arról sincsenek pontos ismereteink, hogy a mai nagy összekapcsoltság hova vezet, főleg nem arról, hogy az emberi test technológiával való fejlesztése hova vezethet – ezért nagyon alapos kutatások kellenek.

A magyarok is benne lennének

„Szerintem az emberek többsége hajlandó lenne alávetni magát valamilyen tökéletesítési eljárásnak, amennyiben az kis lépésekben történik, és látják benne a gazdasági és egészségügyi előnyöket” – fejtette ki Zoltan Istvan, magyar származású író, a Transzhumanista Párt alapítója.

A történelemre visszatekintve általában véve elmondható, hogy az emberek kezdetben nem kedvelik a technológiai újításokat, de elfogadják őket, mert felismerik, hogy a munkájuk, a megélhetésük és a nemzetbiztonság forog kockán.

Istvan teljes mellszélességgel a technológia mellett áll, és szerinte mindenkinek saját döntése kell legyen, mivel bővíti a testét. Az embertökéletesítést hatalmas lehetőségnek látja, megállt evolúciónk következő lépcsőfokának, egy új kalandnak, amibe érdemes lenne belevágnia az emberiségnek.

A Kaspersky témára vonatkozó friss kutatásában egyébként magyar számokat is találunk: a magyarok 96 százaléka változtatna valamit a fizikai megjelenésén, ha tehetné,

míg 75 százalékuk fontolóra venné a teste technológia segítségével való végleges vagy átmeneti tökéletesítését.

A magyarok legtöbbje világosan kifejezésre juttatta, hogy szerintük az embertökéletesítésnek az emberiség javát kell szolgálnia, ezen belül 62 százaléka mondta azt, hogy az életminőség javítására kellene használni. A magyarok általában véve úgy gondolják, hogy bármely embertökéletesítés céljának az általános fizikai egészségi állapot (43%) vagy a látás (42%) javításának kell lennie, de közel harmaduk (31%) egyszerűen csak vonzóbb testre vágyik.

Akadnak azonban még kétségek ezzel kapcsolatban, hiszen a résztvevők tartottak attól, hogy a tökéletesítés a gazdagok kiváltsága lesz (43%), és vannak (26%), akik inkább amiatt aggódnak, hogy a testüket meghekkelhetik a kiberbűnözők.

Nem is annyira sci-fi Elon Musk agyba ültethető chipje
De nem 5–10, hanem nagyjából 50 év alatt lehet belőle az, amit Musk beígért.

Kiemelt kép: Getty Images

Ajánlott videó mutasd mind

Afrikai meleg tör Magyarországra

Húsz fok feletti meleget hoz a kései vénasszonyok nyara, de a hétvégén komoly viharokkal fizethetjük meg az árát – tipikus nyári időjárási helyzet alakul ki hazánkban.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.