Tavaly a 15 hüvelykes, szupererős és szuperdrága Lenovo Thinkpad X1 Carbon Extreme járt a szerkesztőségünkben, idén pedig az ultrakönnyű, 14 hüvelykes, főleg menedzsereknek szánt csúcsgép, a Lenovo Thinkpad X1 Carbon legfrissebb, hetedik generációs változata. A kínai gyártó évekkel ezelőtt vásárolta meg a márkát az IBM-től, és bár a tradicionális jegyek még mindig megtalálhatóak a gépen,
Dizájn szempontjából hatalmas változások nem történtek, a gép ugyanazt az egyszerű letisztultságot hozza, mint az előző. Hogy ez kinek tetszik, az ízlés kérdése, de tény, hogy a célcsoportnak, a vállalti ügyfeleknek jó eséllyel tökéletesen megfelel. A géptest fedelén szokásos módon egy szitázott X1 és egy Thinkpad logót találunk, és az i betű pontja ezúttal is szolidan világít használat közben. A borítás puha, matt műanyag, ami bár jól néz ki, az ujjaink azonnal nyomot hagynak rajta.
Minden, ami kell
A gépház jobb oldalán ott a Kensington zár, továbbá itt találjuk a hűtés kivezetését, egy normál méretű USB portot (ami kikapcsolt állapotban is tölti a mobilunkat), és a power gombot, ami viszont elég apró, így nem olyan könnyű rátalálni. A másik egy UBS-C / Thunderbolt 3 porttal indul a sor, amin keresztül akár tölthető is a gép, és ide került egy olyan csatlakozó, ami vagy USB / Thunderbolt, vagy ide dugható a géphez csomagolt Ethernet átalakító, továbbá a Lenovo különböző dokkolói. Emellé jön még egy újabb USB port, a fülhallgató/mikrofon bemenet és egy normál méretű HDMI csatlakozó. A zsanér alá rejtve pedig ott a SIM-kártya foglalata – már persze akkor, ha az LTE képes modellt választjuk a vásárláskor.
Kinyitva folytatódik a megszokott elegáns dizájn. A 14 hüvelykes kijelzőnek kávája szinte nincs is, mégis belefért ide egy Windows Hello kompatibilis webkamera, aminek egy manuális retesze is van, így biztosítva, hogy illetéktelenek ne tudjanak megfigyelni. A gép elérhető többféle képernyőfelbontással, sőt létezik belőle érintőkijelzős változat is. Nálunk a Full HD modell járt matt képernyővel, és ez a felbontás még pont jó ekkora méretben, mert nagyítás nélkül is minden jól olvasható a kijelzőn. A fényerőre szintén nem lehet panasz, ráadásul a Windows Hello beléptető rendszer mellé ujjlenyomat-olvasót is kapunk, így mindenki maga választhatja ki, hogy melyik biometrikus azonosítót használja.
Az alsó részen az általunk is nagyon kedvelt billentyűzet található: már tavaly is szuperlatívuszokban beszéltünk róla és idén sincs ez másképp. A notebook specifikáció szerint idén már rövidebb úton járnak a gombok, de ez használat közben észrevehetetlen, mi még mindig imádtunk gépelni ezen a gépen. A funkcióbillentyűk az F1-F12 gombokkal lettek összepárosítva, és a hangerő mellett a fényerő, és az olyan funkciók is kapcsolgathatók, mint a wifi, a Bluetooth vagy éppen a mobilinternet. Külön gombot kapunk a mikrofon kikapcsolására is, így a webkamera takarójával párosítva lényegében „elérhetetlenné” tehetjük magunkat. A billentyűzet felett pedig a Dolby Atmos tudású hangszórókat találunk, kettőt, a gép alján pedig ott van egy másik pár, amik együtt kiválóan szólnak – mármint egy laptophoz képest.
Megszokás kérdése, hogy a trackpointot ki szereti használni és ki nem. Bennünk régi szép emlékeket ébreszt, viszont 2019-ben már nehéz vitatni a trackpad előnyeit – de ettől függetlenül támogatjuk a hagyományok megőrzését. A tapipad értelemszerűen a klaviatúra alatt kapott helyet, alapvetően kényelmes, de láttunk már nagyobbat, és ide is elfért volna egy méretesebb megoldás.
Teljesítmény
A gépben egy 8. generációs, négymagos Intel i5-8265U processzor dolgozott, 16 GB RAM és egy 512 GB-os, nagysebességű SSD társaságában. Hétköznapi használat mellett ezt semmi nem akasztja meg, nálunk egy átlagos napon 30+ Chrome tab, a Photoshop, a Photomehanic és az e-mail kliens futott egyszerre, és meg sem rezdült a masina. DaVinci Resolve-ban Full HD felbontású videók vágásával viszonylag simán megbirkózik ez a modell, sőt akár egy 4K-s anyagnak is neki lehet esni. A gép nem erre van kitalálva, de ha valamibe sürgősen bele kell nyúlni út közben, akkor ezt is megoldja a Carbon hardvere.
Ami feltűnt, és rendkívül pozitív tapasztalat, hogy a gép még nagyobb terhelés mellett sem hangos, nem zúg fel zavaróan a ventillátor hazsnálat közben. Akit pedig a puszta számok érdekelnek: Cinebench R20-ban 964 pontot, a legfrissebb GeekBenchben pedig 3170 pontot ért el a nálunk járt konfiguráció.
Akkumulátor terén szintén nincs ok panaszra: a teszt alatt internetezéssel, szövegszerkesztéssel, és 50-70 százalékos fényerővel majdnem két munkanapot kibírt a laptop, de még némi Photoshop és egyéb képszerkesztő program használata mellett is bőven 10 óra felett volt az üzemidő, ami azt jelenti, hogy elég esténként tölteni a laptoptot. Ezzel a géppel nem lesz problémánk, ha egész nap megbeszéléseken ülünk, vagy távol vagyunk az irodától, bár tény, hogy folyamatos mobilinternettel nem próbáltuk ki a gépet. Az pedig már csak bónusz, hogy a 65W-s gyári töltő és
Nagyjából tudtuk, hogy mire számíthatunk ettől a laptoptól, de még így is pozitívan csalódtunk. Ami biztos volt, hogy egy kiváló minőségű, a kornak megfelelő sebességű, munkára alkalmas gépet kapunk, kiváló billentyűzettel. Amire nem számítottunk, hogy a gép eleve kevéske súlya milyen jól oszlik el a 14 hüvelykes gépházban: a Thinkpad X1 Carbon baromi könnyű, de mégis masszív, ráadásul az üzemideje is tiszteletet parancsoló. Mondjuk az ára sem mindennapi, 600 ezer forint környékén tanyázik, de ezért a pénzért egy megbízható, ellenálló, és hosszú garanciával bíró gépet vihetünk haza.
