Az álhírek időszakát éljük, és úgy tűnik, nem is csillapodik a média iránti bizalmatlanság és az ilyen hírek terjedése (hogy is csillapodhatna, amikor az Egyesült Államok elnöke azt mondja, nem hiszi el, hogy több ezer ember meghalt egy pusztító hurrikán alatt), úgyhogy a Stanford Egyetem és a New York Egyetem kutatói úgy döntöttek, megvizsgálják, mi változott ezzel kapcsolatban a 2016-os amerikai elnökválasztás óta a közösségi médiában.
A Facebook bekeményít
A Facebookot keményen kritizálták azért, mert nem tett eleget a választás alatt az álhírek terjedése ellen, erre válaszul Zuckerberg és csapata úgy döntött, szigorít a szabályozásokon, többek között azzal, hogy a külső tényszerűség-ellenőrző bizottságok által “vitatottnak” jelölt hírekhez nem lehet hirdetést megjelentetni, és azok az oldalak, amelyek ilyen híreket gyakran osztanak meg, teljesen elveszítik a hirdetési lehetőségeiket. Egy frissebb újítás, hogy a közösségi oldal tavaly egy olyan rendszer fejlesztésébe kezdett, ami az alapján oszt „1” vagy „0” pontszámot a felhasználóknak, hogy mennyire minősülnek megbízhatónak, és hányszor jelentettek be valódi híreket jelentettek kamuként, maguk is álhíreket osztottak tovább, vagy propagandatrollok.
Az amerikai kutatók tanulmánya szerint a Facebooknak sikerült visszaszorítania az álhírek terjedését, legalábbis a másik fő ludassal, a Twitterrel szemben mindenképpen. A kutatásból kiderült, hogy míg a Facebookon 2016 után lecsökkent az álhírekkel való interakció, Twitteren ugyanúgy folytatódott a növekedés.
A Twitternek erősebb fellépésre lesz szüksége
A kutatók, Hunt Allcott, Matthew Getzkow, és Chuan Yu, összeállítottak egy listát, amin 570 ismert álhírportál található. Ezután megfigyelték, hogy mennyi interakció érkezik ezekre, valamint azokra a portálokra, amelyeket szintén ők válogattak össze hitelesség alapján.
Kiderült, hogy 2015 korai hónapjaitól kezdve a 2016-os amerikai elnökválasztásig mindkét közösségi oldalon nőtt az álhírekkel való interakció,
A Facebook-Twitter interakcióarány 2016 végéig 40 az 1-hez volt, később pedig 15:1-re csökkent. A hiteles forrásokkal kapcsolatos kölcsönhatások nem nőttek és nem csökkentek a vizsgált időszak, azaz 2015 és 2018 júliusa között.
A kutatók is megjegyzik azonban, hogy a tanulmány nem hibátlan, méghozzá azért, mert nem tud mindent számításba venni és számszerűsíteni, ami befolyásolhatja az álhírek terjedését. Ilyen például az, hogy az álhírportálok ritkán maradnak sokáig egy helyen, gyakran költöznek más címekre, hogy ne tudják őket letiltani. Így lehetetlen minden komoly portált nyomon követni. Aztán ott van még az is, hogy nem mindenki hiszi el azokat az álhíreket, amelyeket megoszt: sokan csak elrettentő példaként teszik ki, osztják meg, vagy lépnek vele interakcióba.
Azt is érdemes megjegyezni, hogy a Facebook minden hírportál elérését visszavette az elmúlt időben – írja a The Verge. Így nemcsak az álhírek, hanem a hiteles hírek is háttérbe szorulnak, éppen ezért születhet torz kép az arányokról a Facebook és a Twitter között.
