Az online világban szinte mindenhez jelszót használ az ember, ha jót akar magának, ráadásul eléggé ajánlott nem is ugyanazt használni mindenhova, hiszen így elejét vehetjük, hogy egy közepes tehetséggel megáldott hacker is könnyen bejuthasson, tegyük fel, a netes banki felületünkre. Senki nem akar abba belefutni, hogy a bugyuta Facebook-játékból elcsent jelszavával bárki olyan információkhoz juthasson, amivel anyagilag és személyiségi jogaiban is károsíthatja a felhasználót, ezért jobb, ha legalább öt-hatféle jelszót használ, a komolyabb felületekre pedig bonyolultabbat talál ki.
Ezzel persze több komoly probléma adódhat: az hagyján, hogy könnyen elfelejtheti a jelszavait, de még azzal is meg kell küzdeni, hogy melyik felülethez melyiket adta meg. Rengeteg tipp és trükk létezik arra, hogy hogyan készítsen hackerbiztos jelszavakat magának, de a Rutgers Egyetem kutatása szerint
A böngészők és különböző programok ma már minden probléma nélkül megjegyzik nekünk a jelszót, ami nem feltétlenül jó adatbiztonsági szempontból, de azért használjuk rendesen. Éppen ezért az agynak nincs szüksége arra, hogy megjegyezze, jobb esetben egyszer-kétszer kell nekünk beírni, utána már csak kattintunk, és be is jutottunk. A kutatók szerint ez az, ami a legnagyobb befolyással van arra, megjegyezzük-e a jelszavunkat: lehet az bármilyen bonyolult, ha gyakran kell beírni, emlékezni fogunk rá, ha viszont ritkán használjuk, még a legegyszerűbb is kimegy a fejünkből.
Talán logikusnak tűnhet az eredmény, de a kutatók modellje segíthet abban, hogy megjósolja egy jelszó megjegyezhetőségét a használat alapján, és a jelszórendszerek tervezőinek is jelzésértékű arra nézve, hogy a felhasználókat minél gyakrabban léptessék be újra. Ez hasznos információ, hiszen a fontos, gyakrabban használt jelszavakat sokkal nagyobb eséllyel jegyzik meg a felhasználók.
