A Facebook több ezernyi szabadalmat védett le, mióta a tőzsdére lépett 2012-ben. A szabadalmakból nem minden esetben lesz valódi fejlesztés vagy termék, de már önmagában az is beszédes, hogy milyen ötleteken dolgoznak a cégeknél. A New York Times hosszabb cikkben szedte össze, hogy a közösségi oldalhoz kapcsolódó licencek közül melyek a legelgondolkodtatóbbak, talán nem is meglepő, hogy nagy részük a felhasználók követésével és szokásaik elemzésével kapcsolatos.
Sosem volt kérdéses, hogy a hirdetőkből élő kék óriás rengeteg adatot gyűjt arról, kikkel és hol töltjük az időnket, mik tartoznak az érdeklődési körünkbe, és úgy általánosságban: milyen személyiségek lehetünk. Néhány szabadalom azonban még elképzelt határainkat is átlépi.
A szabadalmi portfólió lényegében egy térkép arról, hogy egy cég hogyan gondolkodik a technológiája jövőjéről
– véli Jason M. Schultz, a New York Egyetem jogásza. Mutatjuk, miken gondolkodik olyan sokak kedvenc közösségi oldala az általuk benyújtott dokumentumok szerint.
KITALÁLNÁ, KIVEL RANDIZUNK
Az egyik kérvény egy olyan fejlesztésről szól, ami meg tudná tippelni, hogy adott felhasználó kapcsolatban él-e annak ellenére, ha adatlapján nem állított be magának semmilyen kapcsolati státuszt. Az algoritmus többek közt az alábbi faktorokat venné figyelembe:
- hányszor tekintjük meg egy másik felhasználó adatlapját (arról a hetekben írtunk, hogy ezt is gondosan naplózza az oldal),
- vannak-e feltöltve olyan profilképek, amiken egy másik személlyel vagyunk láthatók,
- milyen arányban találhatók ellenkező neműek az ismerőseink közt.
BESKATULYÁZNA MINKET
Egy szövegelemző algoritmus segítene abban, hogy a posztok és más szöveges üzenetek tartalma alapján besorolhatók legyünk bizonyos személyiségtípusokba. Az elemzés során százalékos arányban derülne fény arra, milyen jellemzőkkel bír a felhasználó (extrovertált/introvertált, érzelmileg stabil/instabil, stb.), majd ezeket kihasználva még célzottabb hirdetéseket és posztokat lehetne megjeleníteni.
Ha az ötlet ismerősnek tűnik, nem véletlen: pont ezt a módszert használta a Cambridge Analytica nevű elemzőcég a választók befolyásolására, és ez volt a legkiborítóbb része az adatkezelési botránynak.
MEGJÓSOLJA A JÖVŐNKET
Egy algoritmus a jósnők gömbjéhez hasonlóan viselkedne, de persze ehhez
A közzétett posztok, üzenetek, bejelentkezések, helyszínek, költések alapján jelezné előre, mikor következhetnek be sorsdöntő események az életünkben: például diplomaszerzés, szülés, akár halál is. Ha például egy női felhasználó utóbbi időben sokat keresett rá szülésfelkészítő tanfolyamokra, azokon netán be is jelentkezett, vagy ultrahangról készült fotót posztolt, nagy eséllyel kideríthető, hogy az illető terhes, ez alapján pedig az is belőhető, hogy mikor szülhet.
AZONOSÍTANÁ A KAMERÁNKAT
Egy másik dokumentum olyan technológiáról számol be, ami a feltöltött képeinket elemezve létrehozna egy egyedi „kameraazonosítót”, méghozzá olyan finom részletek alapján,
Ha ezek a részletek más feltöltött képeknél is megjelennének, könnyen elárulhatná, hogy kinek a készülékével készült. Ennek nyomán még arra is következtetni tudnának, hogy milyen kapcsolatban vagyunk adott illetővel, és milyen gyakran használjuk egymás kameráit.
LEHALLGATNÁ, MIT NÉZÜNK A TÉVÉBEN
Korábban már többször is felvetődött, hogy a Facebook a mikrofonon keresztül hallgatja le a felhasználók beszélgetéseit, és azokat felhasználja a hirdetések célzása során is. Ezt a cég ugyan többször cáfolta, de egy szabadalom újabb táptalajt ad a pletykának, bár a kérvény nem az emberi beszélgetésekre, hanem a tévéműsorokra vonatkozik. A Facebook technológiája a telefon mikrofonján keresztül ismerné fel a háttérben szóló, általunk nézett műsorokat és hirdetéseket.
MEGISMERNÉ A RUTINUNKAT
Algoritmusokkal sok dologról lehet egészen pontos mintázatokat felállítani, és ez igaz a hétköznapi aktivitásokra is. Ha éjszaka például mindig egy adott helyszínen tartózkodunk, akkor feltételezhetően az a lakásunk, ahol rendszeresen alszunk. Ha pedig reggel az első dolgunk, hogy megnézzük a Messengert, akkor az is körvonalazódik, hogy milyen műszakban dolgozunk, mennyit pihenünk.
Ezek alapján pedig az is kitalálható, hogy mikor térünk el a rutintól, mikor járunk másfelé, változtatunk a szokásainkon. Az egy helyen lévő telefonok és ismerősi kapcsolatok alapján pedig az is kideríthető, hogy kik a legközelebbi barátaink, akikkel a valós életben is sokszor szocializálódunk.
Van félnivalónk?
Sok esetben a cégek azért védenek le nagyon hamar fejlesztéseket, hogy ezzel beelőzzék a konkurenseket, akiknek szintén eszükbe juthat hasonló ötlet – azok nem mindig valósulnak meg. Bár a Facebook esetében is igaz lehet ez a felsorolt víziókkal, de már maga a feltételezés is ijesztő, hogy a hirdetőkből élő, több mint kétmilliárd felhasználó adatait napi szinten gyűjtő közösségi oldal milyen módokon képzeli el a személyes információk elemzésének és felhasználásának újabb módjait.
Jennifer King, a Stanfordi Jogi Egyetem igazgatója szerint amíg a Facebook továbbra is a jelenlegi üzleti modelljét használja, addig jogosan tarthatunk attól, hogy a hirdetéseken túl más célokra is felhasználhatják az adatainkat, legyen szó a választások idején történő befolyásolásról, vagy a felhasználók érzelmeinek manipulálásáról.
Előbbire már láttunk példát a Cambridge Analytica-botrány során, és utóbbi módszer sem elképzelhetetlen, hiszen a közösségi oldal korábban már kísérletezett annak kiderítésével, hogyan hatnak a felhasználók hangulatára a hírfolyamukban felbukkanó bizonyos posztok.
