Messze vannak már azok az idők, amikor az emberek csupán azért vetették magukat jóhiszeműen a Facebookra, hogy barátaikkal csevegjenek, kedves fotókat osszanak meg, vicces dolgokat írjanak ki, vagy óránként nyomogassák a Farmville-t. Jó pár éve még mit sem aggódtunk álhírek, dezinformáció, szűrőbuborék (vagy éppen moderátorok) miatt, és Zuckerbergék vállára sem nehezedett kétmilliárd felhasználó. A problémák egy ideje azonban egyre csak tornyosulnak. Múlt hét szombaton talán az eddigi legsúlyosabb adatkezelési eset került nyilvánosságra a közösségi oldallal a középpontban, az ügy ráadásul már 2015-re nyúlik vissza.
Az amerikai The New York Times és a brit The Guardian múlt hét szombaton tárta fel, hogy a Donald Trump kampányának dolgozó egyik adatlabor, a Cambridge Analytica (CA) ötvenmillió felhasználó adataiból készített profilelemzést, hogy
majd ezeket felhasználva a választásokon a republikánusok felé próbálta hajtani őket ilyen-olyan módszerekkel. Ezekbe nem csak célzott hirdetéseket tartoztak bele, hanem kifejezetten erre a célra gyártott tartalmak, blogok is.
EZÉRT SE TÖLTSÜNK KI BUTA KVÍZEKET
A leírásuk szerint „pszichografikus profilelemzéssel” foglalkozó Cambridge Analyticát Steve Bannon, Donald Trump tanácsadója bízta meg a kampány különféle feladataival. Választókat profiloztak, tévéhirdetéseket vásároltak, és olyan gyakorlati tanácsokkal látták el Trumpot, mint hogy például hova utazzon el beszédet mondani. Források szerint Trumpék csak szeptemberben ötmillió dollárt fizettek a szolgáltatásért.
Hogy miként kerültek a céghez a Facebookra regisztrált állampolgárok adatai, az pedig különösen kellemetlen. Az adatok gyűjtése egy facebookos személyiségteszten keresztül történt, amit egy cambridge-i professzor, Aleksandr Kogan készített 2015-ben kutatási célból, és az alapján profilozta a felhasználót, hogy milyen dolgokat kedvel, követ az oldalon.
A Thisisyourdigitallife (Ez A Digitális Életed) nevű app ugyan mélyrehatóan túrt bele a felhasználó posztjaiba, de ettől még legálisan működött: a Facebookkal engedélyeztették azt, a felhasználókat pedig értesítették arról, hogy mit gyűjtenek össze róluk. Az appot közel 270 ezren használták, a kitöltésért pedig pénzt is kaptak.
A gond ott kezdődött, hogy a kutató ezt az adathalmazt a saját, Global Science Research (GSR) nevű cégén keresztül eladta egy harmadik félnek, méghozzá a Trumpnak is dolgozó, fent említett CA-nak.
A Facebook szabályzata egyébként ezt tiltja: csak a felhasználói élmény növelésének céljából engedélyezi az ismerősök adataihoz való hozzáférést, és tiltottnak számít a velük való kereskedelem, illetve a hirdetéseknél történő felhasználásuk is.
A Facebook 2015-ben (nem részletezett úton) tudomást szerzett minderről, és eltávolította az oldalról az appot. Igazolást kértek arról minden érintett féltől, hogy a megszerzett adatokat egyszer s mindenkorra törölték, ám az utóbbi időben egyre több jelentés született arról, hogy ez mégsem történt meg, sőt azokat fel is használták a Trump-kampány során.
„BELSŐ DÉMONAIKAT HASZNÁLTUK KI”
A szennyest végül a CA egyik dolgozója, Christopher Wylie teregette ki az Observernek, és meglehetősen rémisztő mondatok hagyták el a száját.
Olyan modelleket állítottunk fel, amik azt használják ki, amit tudunk róluk (a felhasználókról), és a belső démonaikat céloztuk meg. Ez volt a cég egész működésének alapja.
A pszichológiai profilt felállító elemző appot használták fel arra, hogy különféle kategóriákat alkossanak és megállapítsák, hogy adott felhasználó mennyire nyitott, mekkora IQ-val rendelkezhet, milyen nemű, milyen a politikai irányultsága, a valláshoz való viszonya. Egészen más jellegű posztokat juttattak el például egy fiatal okkultistához, mint egy keresztény zenészhez, a tartalmon túl pedig azt is meghatározták, hogy milyen időközönként, milyen mennyiségű üzenetet kapjanak, hogy az hatásos lehessen. Az előállítási folyamatban részt vettek továbbá fotósok, grafikusok, szövegírók is, akik akár komplett blogokat indítottak, nem csak hirdetésekkel operáltak.
A teregető Wylie szerint nem is illik az elemzőcég jelző rájuk, hiszen egyértelműen a propaganda terjedésének elősegítése és a szavazók befolyásolása volt a létezésük célja.
A Facebook ugyan önmaga nem befolyásolta a szavazókat, de szerepe és felelőssége vitathatatlan.
Vasárnap a Facebook igazgatója, Andrew Bosworth Twitter-bejegyzésben fejtette ki, hogy az eset nem adatlopás, így biztonsági értelemben ők erről nem tehettek. A felhasználók önként adtak adatokat az appnak, ami a folyamat során rossz kezekbe került.
Egyértelmű, hogy nem volt szó adatlopásról. A rendszert nem érték támadások, jelszavakat vagy információkat nem loptak el, és nem hackeltek meg semmit.
Paul Grewal, a Facebook főjogásza szerint átverés történt, és minden jogi lépést megtesznek annak érdekében, hogy az adatokat végleg töröljék. A cég közleményében amellett áll ki, hogy Kogan professzor hazudott nekik, és megsértette a szabályokat azzal, hogy átadta az adatokat a politikai, kormányzati megbízásokat végző elemzőcégnek.
A Facebook az ügy nyilvánosságra hozása után majdnem minden főbb szereplőt kitiltott, így a Cambridge Analyticát, két cambridge-i pszichológust, és a bilit borító Christopher Wylie profilját is törölték.
„RÉGEN EZT TITKOSSZOLGÁLATNAK HÍVTÁK”
Az eset nem csak Amerikában kavart hatalmas port. Az Európai Parlament bejelentette, hogy vizsgálni kezdi a beszámolókat, kiderítendő, történt-e visszaélés uniós állampolgárok adataival. Nagy-Britanniában annak kapcsán indul eljárás, hogy a Brexit-kampányban milyen szerepet játszhatott a cég, dolgozhattak-e illegálisan szerzett adatokkal.
Edward Snowden, az amerikai lehallgatási botrány kirobbantója sem hagyta szó nélkül az esetet, éles kritikát fogalmazott meg, tettestársnak nevezve a közösségi oldalt.
Azokat a cégeket, amelyek olyan módon tesznek szert bevételre, hogy magánéletekről gyűjtenek és adnak el információkat, egykor magán-titkosszolgálatoknak hívták. A „közösségi médiára” való átcímkézésük a legsikeresebb megtévesztés azóta, hogy a hadügyminisztérium védelmi minisztérium lett
– írta tweetjében.
A hír hatására a cég részvényei is zuhanni kezdtek, 5 százalékot a hétfői nyitás után, a nap zárásakor pedig már 6,7 százalékkal alacsonyabban állt a mutató, ezzel pedig dollármilliárdokat buktak. Ilyen mértékben négy éve nem zuhant a Facebook részvényeinek árfolyama.
Az esetből tanulva felhasználóként érdemes annyit megtennünk, hogy nem töltünk ki mindenféle tesztet, kvízt, a gyanúsan sok adatot kérő appokat pedig inkább mellőzzük. Egy korábbi cikkben egyébként mi is megmutattuk, hol nézhetjük meg az adatainkhoz hozzáférő appok listáját, innen a jogosultságaikat is megvonhatjuk:
De ha azon is komolyan elgondolkozott, hogy inkább törli magát, így teheti meg:
