A Google, a Facebook vagy a Twitter ingyen és bérmentve állítja rendelkezésünkre szervereit és a fejlesztői által létrehozott programsorokat, hogy mi nyugodtan tudjunk egymással kommunikálni. Közismert, hogy a működéshez szükséges források túlnyomó többségét reklámbevételek adják, melyek mérete elsősorban (a felhasználók száma mellett) attól függ, hogy egy-egy felhasználóról az adott oldalnak mennyi és milyen információt sikerül begyűjteni, majd azt hogyan tudja felhasználni.
A Google például folyamatosan próbálja leszögezni, hogy soha, semmilyen körülmények között nem adja ki az adatainkat harmadik fél számára, hanem a már megvett reklámhelyeket a lehető legértékesebb módon próbálja kihasználni, vagyis személyes információink alapján jelenít meg hirdetéseket.
Ez elvileg nekünk azért jó, mert olyan dolgokkal találkozhatunk, amelyek jó eséllyel érdekelnek minket, a hirdetőnek azért jó, mert így sokkal célzottabban érnek révbe a hirdetései, a Google pedig attól boldog, hogy mindenki boldog, vagyis egyre többen használják a szolgáltatásait felhasználói és hirdetői oldalról egyaránt.
Nos, a reputation.com adatvédelmi vállalat szerint egy-egy felhasználó személyes információi évente 50-5000 dollár közötti értékkel bírnak a piackutatók és forgalmazók számára, ráadásul a március elsején életbe lépő adatvédelmi változásokkal ez a rendszer még értékesebbé válhat, hiszen a Google szolgáltatásai már egymástól is elleshetik életünk minden apró titkát – melyet (mi is leszögezzük) csak a keresőóriás ismer. (Felháborodni persze nincs okunk, hiszen minden olyan oldal, ami online próbál megélni, minél többet próbál megtudni a felhasználóiról, hogy minél jobban tudja őket kiszolgálni – és a hirdetőket is.)