Tech

Photoshop-retusálás: szörnyből istennőt?

A hírességek fotóit rendszeresen digitális csiszolással véglegesítik. A Photoshop-retusálás azonban számos kérdést vet fel.

Korábban a témában:

Brit, francia és norvég törvényhozók egy csoportja szerint a retusálás valós probléma; ők azért küzdenek, hogy a digitálisan megváltoztatott képeket megkülönböztető címkével lássák el. Az amerikai orvosszövetség 2011-ben felszólította a hirdetőket és a fotókat felhasználó más csoportokat arra, hogy “lépjenek fel a képek olyan jellegű megváltoztatása ellen, amely a valóságtól elrugaszkodott várakozásokat kelthet” a megfelelőnek tekinthető emberi testről – fejtette ki véleményét Hany Farid, a New Hampshire-i Dartmouth College számítógép-kutatási szakértője

Farid szerint sommás eljárás lenne a fotókat egyszerűen két kategóriába sorolni, amint azt egyesek Európában javasolják: nem elég pusztán jelezni, történt-e vagy sem digitális beavatkozás az eredeti felvétel módosítására. Eric Kee dartmouthi komputerszakértővel olyan számítógépes programot hozott létre, amely ötös skálán jelzi, hogy milyen fokú változtatás történt a divat- és szépségfotókon, az észrevehetetlenül kicsitől az elképesztő mértékű átalakításig.


Julia Roberts

A hirdetés az igazat mutassa be!

Olyan technológiai lehetőséget próbáltak kidolgozni, amelynek segítségével választ adhatnak a hirdetési és divatiparban szokásos idealizált és digitálisan szépített képekkel kapcsolatos aggodalmakra. Az ilyen kozmetikázott felvételek hatása tudományos vizsgálatok szerint ugyanis hozzájárul az étkezési zavarokhoz és a testformával kapcsolatos nyugtalansághoz, különösen a fiatal nők körében.

“A dartmouthi kutatók által kidolgozott módszer igen fontos, mivel objektív mérési eszközt teremt annak megállapítására, hogy milyen mértékben módosították a fotókat” – mondta a The New York Timesnak Seth Matlins tehetségvizsgáló és marketingigazgató.

Feleségével, Eva Matlinsszel nőknek szóló online magazint hoztak létre Off Our Chests címen. A házaspár mozgalmat indított annak érdekében, hogy a kérdést törvényben szabályozzák. Önbecsülési törvény – Self-Esteem Act – néven futó javaslatuk értelmében azokon a fényképeken, amelyeket “számottevően” megváltoztattak, a tényt megfelelő jelzéssel fel kellene tüntetni.

“Egyszerűen azt akarjuk, hogy a hirdetés az igazat mutassa be és átlátható legyen – fejtette ki Matlins. – Nem mondjuk azt, hogy a Photoshop az ördögtől való, és az sem célunk, hogy elítéljük azokat a kreatív személyeket, akik felhasználják ezt a technikát. De ha valakinek a megjelenését durván módosítják, jelezni kell, hogy amit látunk, körülbelül annyira igaz, mint amit az Avatarban csodáltunk meg: a háromdimenziós tudományos-fantasztikus filmben számítógépen hozták létre a szereplőket és a különleges vizuális hatásokat.”

Aki manapság elektronikus arcplasztikával próbálkozik, az bolond

Farid és Kee szoftvere statisztikailag értékeli a személyek arcának és testének számítógépes változásait. Ehhez a példákat a hivatásos fotóretusálók honlapjairól vették, amelyeken a szakma művelői éppen technikájuk eredményességét kívánják bizonyítani az eredeti és a javított fotó egymás mellé helyezésével.

A két kutató által kidolgozott technológia az emberi arckifejezések elemzésén alapul. Ennek érdekében emberek százait keresték meg a világhálón, hogy hasonlítsák össze az eredeti és a digitálisan feldolgozott felvételeket, és 1-től 5-ig terjedő skálán értékeljék – a minimálisan megváltoztatott 1-estől az erősen átalakított 5-ös kategóriáig. Az emberi értékeléseket aztán a szoftver “betanítására” használták fel.


Christy Turlington

Farid szerint az eszköz ideális önszabályozó: az információk közzététele bizonyosan arra ösztönzi az érintetteket, hogy csökkentsék a retusálás mértékét. Egy modell például kijelenthetné, hogy nem szeretne 5-ös változtatást, elég az 1-es fokozat…

Ám ma már az új szoftveres eszköz bevetése nélkül is kibontakozóban van egy arra irányuló törekvés, hogy mértékletesebben alkalmazzák a Photoshop-technikákat. Lesley Jane Seymour, a 40 év feletti nők számára szerkesztett More című magazin főszerkesztője szerint a folyóiratok olvasói azt szeretnék, hogy a hírességek megjelenése “legyen ragyogó, de igazi”.

A divatszakértő remek dolognak tartja, hogy “mára eljutottunk idáig”: az olvasók tudják, hogy a fotók retusálása általános gyakorlattá vált. Manapság, amikor sokan a világhálóra is felteszik az eredeti és az átdolgozott felvételeket, a túlzott digitális kozmetikázásnak alávetett képek közismertté válnak, és lejáratják magukat. “Az olvasókat többé nem lehet becsapni azzal, hogy digitálisan +szobrozzuk+ a képet – húzta alá. – Egy jó szerkesztő nem is törekszik erre. Aki manapság elektronikus arcplasztikával próbálkozik, az bolond.”

Photoshop bakiparádé itt, és itt

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.