Indoklása szerint teljesen értelmetlennek tűnik egy irodalmi alkotást egy digitális eszközön ugyanúgy fogyasztani, mint annak eredeti, nyomtatott formájában – ahogy a moziba sem azért ülünk be, hogy másfél-két órán keresztül olvassuk a szélesvásznon megjelenő szavakat, úgy a képernyőn sem olvasgatni kellene. Ráadásul az e-olvasók nem hoznak új olvasókat a piacra, csupán a már meglévők térnek át egy kisebb formátumra.
Meek és a skót TernTV azt szeretné nyújtani a játékkonzolon felnőtt generáció számára, amit a televíziós játékfilmek értek el a tévén felnőttek számára. Vagyis a filmadaptációk analógiáját követve úgynevezett digitális adaptációkat hoznának létre.
Ezeket nem számítógépes játékokként kell elképzelni, a felhasználónak bár beleszólása van az elmesélés módjába, magát a történetet nem tudja módosítani, így az adaptáció teljesen hű marad az eredeti műhöz. A “játékos” gyakorlatilag – hogy a filmes analógiánál maradjunk – a rendező székébe kerül.
A fejlesztők elképzelése szerint egy 200 oldalas könyv ilyen formában történő “elolvasása” cirka 4-6 órába kerülne. S míg a Háború és Békébe akkor sem feltétlenül fognánk bele, ha ilyen modern formában jelenne meg – persze csak a hossza miatt -, nem egy klasszikus eszünkbe jutott, amit megnéznénk és eljátszanánk egy táblagépen.