A Tesco – mint ahogy azt egy rendes multinacionális vállalattól el lehet várni – minden országban megpróbál a lakosok igényeihez igazodni. A helyi piacnak megfelelve Dél-Koreában nem is Tesco, hanem Home Plus néven indította el áruházláncát, amely azonban azzal a problémával szembesült, hogy nem lehet piacvezető, mivel kevesebb bolttal rendelkezik, mint a konkurens E-Mart.
A kérdés tehát az volt, hogyan lehetne az elsőséget megszerezni anélkül, hogy újabb áruházakat húzzanak fel. Mivel a dél-koreai egy keményen dolgozó nemzet, a Tesco úgy volt vele, hogy ha a hegy nem megy Mohammedhez, majd az áruház megy a vásárlókhoz.
Virtuális boltokat létesítettek – például aluljárókban -, ahol a tömegközlekedésre várva az emberek okostelefonjaikkal el tudják intézni a szükséges bevásárlást. Nincs másra szükség, csak egy QR olvasóra, amivel a kirakatban szereplő termékek alatt lévő vonalkódot be lehet olvasni, majd az így a virtuális kosárba kerülő dolgokat a Tesco a munkanap végén kiszállítja.
S míg nyilván vannak azok a termékek, amiket csak személyesen érdemes megvenni, a magunk részéről támogatnánk egy ilyen rendszer itthoni bevezetését is.