A muhi csatában megsemmisítő vereséget szenvedtek a magyarok, a tragikus ütközetben még a király öccse is elesett.
mongol birodalom
Ilyen hosszú ideig senki nem volt képes ellenállni a mongol hódítóknak.
A mongol hadigépezet félelmetes hatékonysággal söpört végig Ázsián. Miközben a XIII. századi Európa rettegett a mongol invázió lehetőségétől, egy birodalom megtanulta a saját harcmodorukkal legyőzni őket.
Sikerre vitték a történelem legelképesztőbb hódító hadjáratát: elfoglalták a legnagyobb egybefüggő területet, ami felett valaha egyetlen birodalom uralkodott.
Még a legfontosabb történelmi események sincsenek akkor hatással a légkörre, mint egy-egy természeti jelenség.
Miután Batu kán feldúlta Magyarországot, szomszédságunkban megalapította az Arany Hordát. A szokatlan név egy még furcsább, mongol típusú, de török nyelvű és iszlám vallású államot takart.
A Mongol Birodalom eurázsiai „szuperhatalomként” olyan haderőt zúdított Magyarországra, amely a fél világ meghódítása során mindössze kétszer vallott kudarcot.
A mongolok úgy vélték, nagykánjuk az ég földi helytartója, előtte minden népnek, minden uralkodónak meg kell hódolnia. A körvadászat és a cunami elnevezésű stratégiát alkalmazták.
A Mongol Birodalom durva, kegyetlen hadjáratban számolta fel a Kijevi Nagyfejedelemséget, az elfoglalt városokat porig rombolták, tényleg a „felszántják és sóval behintik” szintjéig.
A magyarországi tatárjárás mongol részről soha nem állt az érdeklődés középpontjában. Ráadásul a mai mongolok egyenesen úgy tartják, mi vagyunk a legmesszebbre eljutott nomád rokonaik.
Az utóbbi 20 évben egyre több közvetlen bizonyíték kerül elő a tatárjárás okozta pusztításról, némelyek szörnyű emberi tragédiákról árulkodnak.
A Dunántúlon az ellenség is komoly veszteségeket szenvedett: nem igaz, hogy eredménytelen lett volna a magyar ellenállás a Mongol Birodalommal szemben.
Az 1241-es muhi csata számunkra tragikus vereséggel végződött, de a mongolok is az egyik legkeményebb ütközetükként tartják számon. Sok volt a halottjuk, és egy ponton csaknem fel is adták.
A Sajó-menti csata után IV. Béla több száz kilométert nyargalt közvetlen életveszélyben, menekülését a jó szervezésnek, kísérői helyismeretének és önfeláldozásának köszönhette.
A magyarok olyan keményen harcoltak a sorsdöntő csatában, hogy a tatárok inkább menekülőutat nyitottak nekik. A szekérvár alkalmazása IV. Béla részéről nemhogy hiba, hanem indokolt, előrelátó stratégia volt.
A valódi Muhi romjain ma egy autópálya-lehajtó terpeszkedik, a Sajó medre a középkorban nem ott volt, ahol most, és meg kellene találni egy 800 éves híd maradványait: nagy erőkkel keresik a tatárok ellen vívott, végzetes kimenetelű Sajó-menti csata pontos helyszínét.
Az 1241-es muhi csata előtt a tatárok elképesztő sebességgel törték be Magyarország kapuját, megsemmisítették a nádor hadseregét és az ország közepe felé száguldottak. Ekkor már javában folyt a mozgósítás, aminek a véres kard körbe hordozása is része lehetett.
1241-ben a kor egyik legkiválóbb hadereje indult Magyarország ellen, és a magyarok bedőltek a hadicselnek is, amit korábban ők maguk is hatalmas sikerrel alkalmaztak.
A nagykán első felesége, Börte várandósan tért haza a fogságból, a fiú a Dzsocsi, azaz a Vendég nevet kapta. A nomád nők kemények voltak, és nagy hatalommal rendelkeztek.
Az idők során ellentmondásos történetek alakultak ki a nagykán haláláról.
Dzsingisz kán célja egyértelmű volt: meghódítani a világot. Kína kemény dió volt, de 40 év után végül elesett.
A Kínát sújtó rettenetes időszakról árulkodnak egy sír 700 éves freskói: hol a gyereket akarják élve eltemetni, hogy legyen pénz a család túlélésére, hol a nagypapát akarták magára hagyni az erdőben ugyanezért.
Dzsingisz kán unokaöccsének, Iszunke kánnak a földi maradványait tárhatták fel orosz régészek.
