Tudomány bbc history

Élve akartak eltemetni egy fiút a szülei

BBC History
BBC History

2018. 09. 21. 06:58

A mongol hódítók által alapított Jüan-dinasztia majdnem egy évszázadon át uralkodott Kína felett, hatalma összeomlásához végül egyebek mellett az elnyomott kínaiak felkelései vezettek. Különösen érdekes tehát az a nemrég előkerült régészeti lelet, amely a 700 évvel ezelőtti Kína ezen időszakába enged bepillantást. Mi az oka annak, hogy az egyik képen a szülők élve temetik el a gyereküket?
Korábban a témában:

Az Észak-Kínában lévő Sanhszi tartomány Yangquan városának régészei egy nyolcszög alakú síremléket tártak fel, amelynek falfestményei a Dzsingisz kán leszármazottai által uralt Kínában, több mint hét évszázaddal ezelőtt keletkeztek. A sír piramis alakú tetejét a nap, a hold és a csillagok képe díszíti, az egyik – mai szemmel igencsak morbidnak tűnő – falfestmény pedig azt a jelenetet rögzíti, amelyben

egy szülőpáros éppen saját fiát próbálja elevenen eltemetni.

A sírtömböt határoló falak közül hetet fednek freskók, a nyolcadikon a bejárat kapott helyet. Meglepő módon azonban emberi maradványokat nem leltek a tudósok, ezzel együtt tudni vélik, kinek a végső nyughelyeként emelték az építményt: a nyugati falon lévő festményen ábrázolt házaspár vehette azt „birtokba” a halála után. Az ásatás részleteit az angol nyelvű Chinese Cultural Relics szaklap hasábjain osztották meg a közvéleménnyel a feltárásban résztvevő szakemberek.

A festmények számos érdekes részlettel szolgálnak Kína mindennapjairól a mongol uralom alatt. Látunk zenészeket előadás közben, megszemlélhetjük a teakészítés szertartását, emberekkel és árukkal megrakott tevék és lovak tűnnek fel, azaz a hétköznapok és az ünnepélyes alkalmak is megjelennek.

A gyerek vagy a nagyi haljon meg?

Jellemző, hogy a festményeken egyes emberek a hagyományos kínai öltözékek helyett mongol módit viselnek, az egyik freskón például a tevét vezető férfi egy négykarimájú puha kalapot, amely – írják kutatási beszámolójukban a régészek – „az északi nomád törzsek tradicionális fejfedője” volt a korban. Az öltözködésnek azonban nem pusztán etnikai vagy a divat által diktált, de társadalmi, sőt hatalmi jelentősége is volt.

A mongol hódítók 1314-ben öltözködési előírásokat vezettek be a faji elkülönítés jegyében: a han etnikumhoz tartozó kínai tisztviselőknek kerekgalléros felsőruházatot és redőzött kalapot kellett felvenniük, a mongol tisztviselők azonban hosszú ujjasokat és négykarimájú puha fejfedőt vettek magukra.”

– fejtegetik a tudósok.

A festmények közül kettő mélyebb értelmezésre enged lehetőséget annál, mint ami első pillantásra látszik, s kizárólag a kínai kultúrát ismerve helyezhető el megfelelő kontextusban. Igen népszerű történetek verzióiról van ugyanis szó, amelyek széles körben elterjedtek Kínában.

Az egyikben Kuo Jü és felesége apró gyermekük mellett a férfi beteg édesanyjáról is gondoskodnak, ám mivel se pénzük, se ételük nincs elegendő, választaniuk kell, hogy az önellátásra képtelen hozzátartozók közül kiről mondjanak le. Úgy döntenek, élve eltemetik a fiukat, így talán képesek lesznek ételt és gyógyszert venni Jü beteg édesanyjának. El is kezdik kiásni a sírgödröt, de csodába illő fordulat történik: rengeteg aranypénzt találnak, a felsőbb hatalmak jutalmaként, amiért gondoskodnak a magatehetetlen idős hölgyről.

Immár nincs szükség arra, hogy feláldozzák a gyerekük, s a festmény szerint mindannyian boldogan élnek, míg meg nem halnak.

Egy másik freskó Jüan Jüe történetét eleveníti meg: a gyermekét, aki mindent elkövet, hogy elérje, illő tisztelettel bánjanak a nagyapjával. A sztori szerint éhínség sújtja a környéket, így a fiú apja elhatározza, hogy Jüe nagyapját kiviszi a vadonba, és sorsára hagyja, így a család többi tagjának marad némi esélye, hogy túlélje a vészterhes időket. Jüe azonban tiltakozni kezd, és a nagypapát talicskával szállító apja után ered, kijelentve, hogy

ha nem hagy fel tettével, mikor majd megöregszik, pont így fog ő is cselekedni vele.

Az apa erre megenyhül, és a család valahogy átvészeli az éhínséget.

Gondoskodás az idősekről

Bár e történetek igen sanyarú képet festenek a kínai hétköznapokról – talán ez sem véletlen, hiszen tudvalevő, hogy a mongol hódítók igen súlyos adókat vetettek ki a népre, különösen az utolsóként igába hajtott dél-kínai területeken –, tulajdonképpen egy ősi erényt hirdetnek: a szülőtisztelet előtt hajtanak fejet, azt hangoztatva, hogy meg kell adni a méltóságot a szülőknek és nagyszülőknek, gondoskodni kell róluk, ha már ők nem képesek erre.

Kublai Khan as the first Yuan emperor, Shizu. Yuan dynasty (1271–1368). Album leaf, ink and color on silk. National Palace Museum, Taipei, 000324-00003. Photograph © National Palace Museum, Taipei.
Kubiláj kán, a Jüan-dinasztia alapítója/Wikipedia

Az ehhez hasonló mesék, erkölcsi példázatok igen népszerűek voltak, s évezredeken keresztül áthatották a kínai kultúrát, miként ez az Alan K. L. Chang és Sor-hoon Tan által szerkesztett Filial Piety in Chinese Thought and History (Routledge, 2004) című kötetből is kiderül.

A korai kínai bölcselők csaknem egyértelműen foglalnak állást a xiao, azaz a gyermeki jámborság, a szülőtisztelet etikai fontossága mellett

–  állítja Chang, a szingapúri Nanyang Műszaki Egyetem professzora, valamint a kötethez írt bevezetőt jegyző szerzőtársa, Tan, a Szingapúri Nemzeti Egyetem professzora.

„Az erkölcsös magatartás számos formája közül a xiao a legelső, miként ezt egy jól ismert kínai közmondás is leszögezi

– húzzák alá.

Sárkányok támadása

A hagyományokhoz való ragaszkodásnak a mongol uralom alatt a szokásosnál is nagyobb jelentősége lehetett az alávetettek számára. Mint ismeretes, az invázió Dzsingisz kán uralkodása legelején, 1205 és 1207 között kezdődött, és több mint hét évtizeden át zajlott, a mongol Jüan-dinasztiát Dzsingisz unokája, Kubiláj kán alapította meg 1271-ben, majd 1279-ben a Déli Szung ellenállásának letörésével fejeződött be a hódítás: a mongolok voltak az elsők, akik kívülről teljes egészében uralmuk alá tudták hajtani Kínát és uralkodói dinasztiát alapíthattak.

A mongolok első és végül utolsó fővárosa Sangtu volt, amelyről – Xanadu néven – a Kubiláj idején Kínába látogató, sőt magas hivatalt vállaló Marco Polo adott színes és az európai országok számára hihetetlen pompáról és fejlettségről tanúskodó híradást. A később a mai Pekingbe áthelyezett birodalmi központ a felkelők elől Sangtuba menekülő utolsó Jüan-császár, Huj Cung végső erőssége lett, mielőtt a Ming-dinasztiát 1368-ban megalapító Hung-vu vezette csapatok el nem foglalták és le nem rombolták.

A mongol uralom ideje részben egybeesett az úgynevezett kis jégkorszakkal, amelynek következtében Európa és Ázsia nagy területein is visszaesett a hőmérséklet, és számos időjárási anomáliának estek áldozatul az akkor élők. Bár a külkereskedelmi kapcsolatok erősödésének köszönhetően alapvetően virágzott a gazdaság, a lakosságot számos árvíz és éhínség sújtotta, derül ki egyebek mellett a Timothy Brook, a Brit-Columbiai Egyetem történészprofesszora e korszakról szóló könyvéből (The Troubled Empire: China in the Yuan and Ming Dynasties, Belknap Press, 2013).

A szemtanúk számos „sárkánytámadásról” is beszámoltak, 1339-ben például egyetlen alkalommal állítólag 1300 hektár termőföld pusztult így el.

Ha e feljegyzésnek nem is tulajdoníthatunk hitelt, az mindenesetre árulkodó, hogy a Jüan-dinasztia utolsó évtizedeiben megszaporodtak a vidék szenvedéseiről és nyomorúságos körülményeiről szóló panaszok.

Sárkányok nem, csak tanulságos életképek tűnnek fel a mongolok vezette Kínáról az eredetileg 2012 áprilisában felfedezett síremléken – a kutatás tudományos beszámolója kínai nyelven 2016-ban, angolul nemrég látott napvilágot –, amely azonban így is beszédes hírmondója egy az ázsiai birodalom történetében ritka, kulturálisan és gazdaságilag egyaránt nyitott időszaknak.

Illusztráció: Wikipedia

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Fotó: Bielik István / 24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Ismét tüntetnek Budapesten

A harmadik napon is tele a Kossuth tér

Élő videó: Ismét tüntetnek Budapesten