Nem látni, mit akar a magyar kormány a korábban „szélsőségesen magyarellenesnek minősített” Klaus Iohannis román elnök NATO-főtitkárjelölti támogatásával. Csiki Varga Tamással elemeztük az esélyeket.
Bár román államelnökké választásában a magyaroknak kulcsszerepe volt, nem feltétlenül magyarbarátságáról ismert az a politikus, aki most a NATO főtitkári posztjára bejelentkezett.
Egyre inkább úgy tűnik, Hollandia jelenlegi ügyvezető miniszterelnöke, Mark Rutte lesz a NATO következő főtitkára. Számos feltételt teljesít, bár talán még többet nem.
Bajban van a holland bevándorlásellenes erő, a Szabadságpárt vezére, Geert Wilders. Novemberi választási győzelme óta sem sikerült összekovácsolnia az általa áhított négypárti koalíciót, hiába tett engedményeket iszlámellenes terveiből.
Sokak szerint az ukrajnai háború miatt a tagállamok ódzkodnak attól, hogy a balti országokból válasszanak főtitkárt. Az idő pedig sürget, mert a norvég Jens Stoltenberg már a negyedik ciklusát tölti, miközben nincs egyértelmű utódlási protokoll.
Mark Rutte távozásával az EU egyik legrutinosabb politikusa lép le a színről, hiszen – akárcsak Orbán Viktor – 2010 óta állt országa élén. Sőt távozásával a magyar kormányfő egyik fő riválisa hagyja el az európai közéletet.
Átütő sikert ért el a farmerek érdekvédelmi pártja a holland tartományi választáson, ami komoly akadályokat gördíthet az ambiciózus klímacélokért küzdő kormány elé.
Szerinte a történelmet nem lehet csak úgy átlépni, mivel a rabszolgaság hagyatéka a jelenben, a rasszizmusban és a diszkriminációban tükröződik vissza.