Egy új tanulmány szerint az állatvilág a bolygó eljegesedésének köszönhetően fejlődött ki.
geológia
A sziget pár hónap leforgása alatt jelent meg.
Egyes formációk magassága az Eiffel-toronyéval vetekszik.
Az évek során számtalan szakértő próbálkozott már hasonlóval, eddig senki sem érte el a hatalmas áttörést.
A burok tulajdonságainak felmérése a vulkánok és a földrengések megértése miatt is fontos.
Zélandiával az a baj, hogy nem új, és csak egy kicsit kontinens.
A szakértők szerint az óceán mélyén található tűzhányó egy átmeneti szigetet is kialakíthat.
A szakértők szerint a szigeten felfedezett cirkónium az ősi kontinensre, Gondwanara utal.
A tudomány mai állása szerint szinte lehetetlen, hogy a különleges formákat emberek hozták létre.
A folyadékban ráadásul mikroorganizmusok nyomait is sikerült kimutatni, ez pedig akár az idegen létformák kutatása miatt is fontos lehet.
A Texasi Egyetem kutatói szerint a süllyedés remek környezetet biztosíthat a mikroorganizmusok számára.
Kopár, töredezett sziklafal - van ilyen sokfelé, de ha megmondjuk, ez micsoda, talán el se hiszed.
A kutatók is meglepődtek, amikor összehasonlították az újabb fotókat az 1970-es évek adataival.
A firenzei márványért már ötszáz éve rajonganak a művészek. Érthető, hiszen gyönyörű.
A szibériai tagjában egy hatalmas, titokzatos kráter tátong. Alig negyedszázada jelent meg – látszólag minden különösebb ok nélkül.
Mára annyi műanyagot termeltünk, amivel az egész bolygót körbefóliázhatnánk.
Annyira meghatározóvá vált az emberi tevékenység hatása, hogy kimondhatjuk: itt az antropocén.
Hazánkat átlagosan 50-60 évente rázza meg akkora erejű földrengés, amely már képes komoly károkat okozni. Az utolsó ilyen szinte romba döntötte Dunaharasztit 1956 januárjában.
Orosz tudósok végre eljutottak az egyik rejtélyes szibériai kráter aljába. Néhány dolgot tisztáztak, de sokkal okosabbak nem lettünk.
A szunnyadó vulkánok hamis biztonságérzettel töltik el az embert, pedig a nagy történelmi kitöréseket épp ezek produkálták.
Hatalmas mennyiségű vízkészletek rejtőzhetnek 400 kilométerrel a Föld felszíne alatt szemmel láthatatlan ásványba zárva.
Kiderült, a szurdok fiatalabb, mint azt korábban gondolták: nagyobb része csak öt-hat millió évvel ezelőtt alakult ki.
Amerikai és német geológusok a szeizmikus aktivitás nyomaiból következtettek a 33. április 3-i időpontra.
Elővették azt az elméletet, mely szerint bolygónk egy gigantikus élőlény.
