Még mielőtt az Everest csúcsmászó szezonja igazán elkezdődhetett volna, a negatív szalagcímek már hosszú árnyékot vetnek a 2026-os évre.
Arról már évekkel korábban írt a Guardiantől kezdve a New York Timeson át a világsajtó, hogy a Himalájában működő helyi túra- és expedíciós cégek bűncselekményeket követhettek el. 2018-ban azonban konkrét vádakat is megfogalmaztak, amikor kiderült, hogy az Everest alaptáborába tartó túrázót valóban megtévesztették, és eltúlozták egészségügyi problémáikat, többeket állítólag gyorsabb mászásra kényszerítettek, hogy akut hegyi betegséget idézzenek elő.
Mindezt azért, hogy helikopterrel magánkórházakba szállítsák őket, és egyrészt nagyon komoly pénzt legomboljanak az áldozatokról, másrészt a biztosítójukat a felfújt számlák kifizetésére bírják.
Ebben az átverésben pedig az idegenvezetőktől a helikoptertársaságokon át a kórházi személyzetig mindenki benne volt, írta az Explorersweb.
Kisebb intézkedések
Amikor néhány nemzetközi biztosító azzal fenyegetőzött, hogy beszünteti működését Nepálban, a hatóságok vizsgálatokat indítottak, amelyek végül kisebb korrekciós intézkedésekhez vezettek.
Nepál turisztikai minisztériuma utasította a helikoptertársaságokat, a túraszervezőket és a kórházakat, hogy a törvényjavaslat megjelenésétől számított 10 napon belül nyújtsák be az összes mentési számlát egy új kormánybizottságnak.
Meg nem határozott jogi lépéseket is javasoltak 15 nepáli vállalat ellen, akiket szükségtelen evakuálással vagy kórházi kezeléssel vádoltak – azonban végül további lépéseket nem tettek, és nem szabtak ki büntetést a gyanúsított cégekkel és magánszemélyekkel szemben.
A helyzet csak tavaly változott, amikor Ram Chandra Paudel elnök feloszlatta a parlamentet, az ország újonnan megválasztott politikusai a programjuk központi elemévé tették a korrupció elleni küzdelmet. Többek között újra megindították a színlelt mentési akciók ügyében indított nyomozásokat, amelynek hatására idén januárban letartóztattak felszerelésbeszállítókat, helikoptercégek és kórházak vezetőit, valamint a helyi biztosítók munkatársait.
Büntetőeljárás 33 ember ellen
Két héttel ezelőtt a helyi Központi Nyomozó Iroda nyilvánosságra hozta az iratokat, és az 1243 oldalas jelentésből kiderül, hogy az ügyészség 33 személy ellen javasolta büntetőeljárás megindítását.
A lap szerint az összeesküvésben lévők egy bonyolult rendszert használtak az utaslisták meghamisítására, a kórházi felvételek szükségtelen megszervezésére és a biztosítási térítésekre vonatkozó felfújt számlák kiállítására.
Néhány esetben egyetlen helikopteres repülést több vészhelyzeti evakuálásként számláztak, míg egy Katmanduból Luklába tartó rendszeres járat – amely általában körülbelül 2500 dollárba kerül – állítólag akár 31 000 dollárba is kerülhetett
– jelentette az Everest Chronicle.
171 álmentőakció
A Kathmandu Post azt írta, a nyomozók 4782 külföldi állampolgárt azonosítottak, akiket az érintett kórházakban kezeltek. Ezek közül 171 esetet színlelt mentésnek minősítettek.
