Kedden a 24.hu-n is írtunk arról, hogy vizet találtak a hawaii Nagy-sziget Kilauea vulkáni területén lévő Halema’uma’u kráterében, ami változást okozhat a vulkáni működésben és nagy robbanásos kitörések történhetnek. Azonban mit is jelenthet a mostani felfedezés, kell-e óriási robbanásos kitöréstől tartani?
Ezekre a kérdésekre ad választ Dr. Harangi Szabolcs geológus, vulkanológus, az ELTE TTK egyetemi tanára, a Kőzettan-Geokémiai Tanszék, valamint az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport vezetőjének lapunkhoz eljuttatott rövid elemzése.
A magma a felszín közelében lehet
Maga a kráter alján megjelenő víz biztosan nem okoz robbanásos kitörést, hacsak nem ér el egy jelentős mennyiséget, ugyanakkor jelezheti azt, hogy a felszín alatt lehet elegendő talajvíz. Tudni kell azt, hogy a Halema’uma’u kráter jelenleg több mint 600 méter mély a tavalyi vulkánkitörést kísérő beszakadás következtében, a kráter alja ezzel talajvízszint alá került, vélelmezhető, hogy ennek is köszönhető a víz megjelenése.
A Hawaii Vulkánok Obszervatórium (HVO) munkatársainak legfrissebb vizsgálata szerint a víz hőmérséklete 70 Celsius-fok, ami azt jelenti, hogy a magma felszín közelében lehet, és jelentős hőhatást gyakorol.
Mi várható? A mostani mintegy egy éves nyugalmi szünet szokatlan a vulkán életében, hiszen korábban, 1983. január első napjaitól folyamatosan zajlott a vulkáni működés. A kérdés, hogy mikor és miképpen újulnak fel a vulkánkitörések? Két eset lehetséges.
A víz miatt lehetnek robbanások
Az egyik, hogy a Kilauea vulkáni területen kezdődik egy új vulkánkitörési szakasz. Dan Swanson amerikai vulkanológus, aki évtizedeken keresztül vezette a HVO-t, és korábban dolgozott a Mt St Helens tűzhányón is, már hónapokkal korábban is arra figyelmeztetett, hogy
Ez azért fontos, mert a hawaii vulkáni működést általában békésnek, alapvetően veszélytelennek, turistacsalogatónak tartják, és ezért kisebb a figyelem arra, hogy e tűzhányó másra is képes. A vulkáni történetben voltak ilyen erőteljesebb robbanásos kitörésekkel teli időszakok, mint például legutóbb 1500 és 1890 között, amikor a kitörések számos halálos áldozatot is követeltek, sőt befolyásoltak harci helyzeteket is.
A robbanásos kitöréseknek két mozgatórugója lehet: az egyik az a tény, hogy a Halema’uma’u kráter alja a talajvízszint alatt van. Ez azt jelenti, hogy ha egy csendes lávaöntő kitörési esemény során kialakul egy lávató, akkor ez kölcsönhatásba léphet a talajvízzel, ami heves robbanásos kitörést okozhat. Az is megtörténhet, hogy a felszín felé törő magma keveredik a talajvízzel és okoz robbanásos kitörést.
Amennyiben a kráter alján lévő vízmennyiség megnő és kiterjedtebb tó alakul ki (erre még nem volt példa), akkor ez potenciálisan már jelenthet egy robbanásos kitörési lehetőséget. Történhet azonban az is, hogy a magma gyorsan nyomul felfelé és ekkor a magmában lévő gázok túlnyomása okozza a robbanásos kitörést.
Kitörhet az óriási vulkán
Végül, bekövetkezhet egy másik jövőbeli vulkáni működés is a szigeten: a Kilauea vulkáni terület felett magasodik a Mauna Loa, a Föld legnagyobb hegye (a tengertalapzattól mérve több mint 10 ezer méter magas vulkán). A Mauna Loa utoljára 1984-ben tört ki és az azóta eltelt nyugalmi időszak a leghosszabb a történelmi időben feljegyzett működés alapján, azaz meglehetősen hosszan alszik már a tűzhányó.
A vulkánok persze nem e szerint működnek, azonban az elmúlt években többször volt, amikor emelték a készültségi fokozatot, mert erősödtek a földrengésjelek, felszínemelkedést tapasztaltak. Ez azt jelenti, hogy töltődik fel a vulkán alatti magmatározó. Egy kitörés esetén látványos lávafüggönyt, lávaszökőkutakat várhatunk, ami pedig lényeges, hogy gyors folyású lávafolyamokat, amik hamar elérhetik az óceánt és veszélyeztethetik a lakosságot.
Kiemelt kép: a Mauna Loa a Mauna Keáról nézve. Fotó: Frans Lanting / Frans Lanting Stock / Mint Images
