Az új listára csak azok az exobolygók kerülhetnek fel, melyeken valószínű az élet jelenléte – galaxisunkon belül hét ilyenről tudunk.
exobolygó
Az Európai Űrügynökség várhatóan 2017-től működteti a Cheops névre hallgató űrteleszkópot.
A "bolygóvadász" Kepler űrteleszkóp adatainak feldolgozása során 41 új exoplanéta létét sikerült igazolni.
A bolygónktól alig 33 fényévnyi távolságban lévő planéta kevesebb mint másfél nap alatt kerüli meg csillagát, amelytől mindössze 2,7 millió kilométerre kering.
Csillaga hőjétől széteshet egy Mekúrnál alig nagyobb exobolygó.
Új típusú bolygót, egy párás vízi világot fedeztek fel - a GJ1214b katalógusjelű planéta nagyobb, mint a Föld.
Tizenegy távoli csillag körül keringő huszonhat bolygót fedezett fel a NASA bolygóvadász űrteleszkópja, a Kepler.
Felfedezték az első valóban Föld-méretű exobolygókat egy a mi Napunkhoz hasonló csillag körül.
Nyilvánosságra hozták a legélhetőbb Földön kívüli helyek listáját.
Már egy Tokió méretű metropolisz éjszakai kivilágítását megláthatnánk, ha az egy Naprendszer-széli bolygón ragyogna.
Az égitest légkörének hőmérséklete a Földéhez hasonló: 25 és 70 °C fok között mozog.
Mindegyik új planéta egy vörös óriás csillag körül kering.
Olyan körülményeket mértek az Eta Corvi csillag körül, melyek kedveznek a földihez hasonló élet kifejlődésének.
A bolygóbébi egy Jupiter-féle gázóriás. Ötször fiatalabb, mint az eddigi csúcstartó.
A Hubble adatainak újraelemzése közben 2009-ben két újabb "lefényképezett" exobolygóra leltek csillagászok. A kutatók szerint a jövőben további látható exobolygók megtalálására van remény.
A Scientific American saját alkalmazást indított a naprendszeren kívüli bolygók kedvelőinek.
Két lehetséges planétát fedeztek fel amatőr bolygóvadászok, akik csatlakoztak a NASA Kepler bolygókutatási programjához a neten.
A Fomalhaut b az egyik első és egyetlen közvetlenül lefényképezett exobolygó nem biztos, hogy az, aminek látszik.
Olyan bolygót mért be a Kepler űrtávcső, mely egyszerre két csillag körül kering.
Tizenhat ezek közül úgynevezett szuper Földnek mondható. Az egyik pedig lakható zónában kering.
A Földtől 36 fényévnyire egy olyan lakható exobolygót sikerült bemérniük a tudósoknak, amelynek felszínén akár idegen élet is kialakulhatott.
A TrES-2b jelű, Jupiter-méretű gázóriás a ráeső napfény alig egy százalékát tükrözi vissza.
Amikor egy csillag élete hatalmas robbanással ér véget, a körülötte keringő bolygók közül pár távoli égitest ezt túlélheti, és megszökhet a csillagközi térbe.
Galgóczi Gábor, az ELTE Apáczai Csere János Gimnáziumának tanulója a csillagászat egyik húzóágazatához járult hozzá.
