Az Astrobiology folyóiratban a távoli élet szempontjából két fontos listát jelentettek meg amerikai csillagászok. Az egyik az úgynevezett Föld-hasonlósági index (ESI), a másik a planetáris lakhatóság indexe a (PHI).
A második lista inkább azzal foglalkozik, mely bolygókon találnánk a legnagyobb eséllyel földönkívüli életet. A Földhöz legjobban hasonlító bolygókat pedig elméletileg belakhatnánk, ha az emberiség rászorulna.
A hasonlósági indexen a Földre jellemző adatokkal – hőmérséklet, méret, központi csillagtól való távolság – legjobban egybevágó bolygók kerültek az élre, míg a lakhatósági indexen az is számított mennyire tartják esélyesnek jelen állás szerint az asztrobiológusok például egy befagyott Szaturnusz-holdon az óceánokban rejtőző életet.
A Föld-hasonlósági lista élén a kétséges létezésű Gliese 581g végzett, melyet két szomszédos bolygója követ. Utána jön a Mars, a Merkúr, a HD 69830 d exobolygó, az 55 Cnc c exobolygó, a Hold, majd a Gliese-rendszer legtávolabbi planétája.
A lakhatósági indexet a Szaturnusz legnagyobb holdja a Titán nyitja, őt követi a Mars, az Europé – ahol nemrég “vékonyabb” jégréteg alatt folyékony nagy tavak létét érzékelték – majd a Gliese rendszer három tagja következik. Furcsa módon a naprendszer két gázbolygója is felkerült a listára: a Jupiter és a Szaturnusz, majd a szintén rendkívül zord körülményekkel bíró Vénusz.
A lakhatósági listát az Enceladus zárja. A Szaturnusz 500 km átmérőjű hatodik legnagyobb holdja. Párájának egyedi összetétele alapján sok tudós arra a következtetésre jutott az Enceladus ígéretes terepévé válhat az űrbiológiai vizsgálatoknak.
A Titán a Szaturnusz legnagyobb holdja, a Naprendszer második legnagyobb holdja a Ganümédész után. 1655. március 25-én a holland csillagász, Christiaan Huygens fedezte fel. A holdak közül a Holdon kívül ezelőtt csak a Jupiter Galilei-holdjait ismerték.
A Titán az egyetlen, sűrű légkörrel rendelkező hold a Naprendszerben
Egészen a közelmúltig ez a légkör megakadályozta a Titán felszínének optikai vizsgálatát, de az amerikai-európai Cassini-Huygens küldetés nemrégiben új adatokkal szolgált a felszínéről, és további adatokat közöl folyamatosan a holdról.
A felszínére az űrszondapáros Huygens nevű európai leszállóegysége szállt le.
Tudományos kutatása azért kiemelten fontos, mert a belsejében fagyott állapotban megmaradhattak azok a kémiai anyagok, amik a Földön az élet kialakulásában szerepet játszottak, de egyszerű élet megjelenése sem kizárt. Légkörében szerves anyagok is találhatók. (forrás: Wikipedia)
