A munkaszerződésben, kizárólag a munkaviszony létesítésekor írásban próbaidő is kiköthető. A próbaidő tartama harminc nap. Kollektív szerződés, illetve a felek ennél rövidebb vagy hosszabb, de legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt is megállapíthatnak. A próbaidő meghosszabbítása tilos, ettől érvényesen eltérni nem lehet. A próbaidő alatt a munkaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti indoklás nélkül. Vonatkozó jogszabály:Munka [...]
Állás: Munkajogi abc
A Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprészéből támogatás nyújtható annak a munkáltatóknak, aki:• a létszáma alapján nem köteles rehabilitációs hozzájárulást fizetni, vagy • a rehabilitációs foglalkoztatási kötelezettségét a kérelem benyújtását megelőző évben teljesítette, és a kötelezettség teljesítését a kérelem benyújtásának évében vállalja, és • olyan munkanélküli legalább 12 hónapra szóló foglalkoztatását vállalja, akinek a munkaképessége legalább 40 [...]
A foglalkozási rehabilitációt azok a munkáltatók is kötelesek segíteni, amelyek nem foglalkoztatnak megváltozott munkaképességű alkalmazottakat. Ezért ezek a cégek a központi költségvetésbe rehabilitációs hozzájárulást fizetnek. Ez a kötelezettség azokat a munkáltatókat terheli, akik húsznál több alkalmazottat foglalkoztatnak, és az összes foglalkoztatottból a megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát (kötelező foglalkoztatási [...]
A határozatlan idejű munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással szüntetheti meg. A munkáltató köteles felmondását megindokolni. Az indokolásból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a felmondás indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania. A felmondás indoka csak a munkavállaló képességeivel, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató működésével összefüggő [...]
A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll. Ha a munkaviszony év közben kezdődik vagy év közben szűnik meg, a szabadságnak csak időarányos része jár. Ha az évi szabadság kiszámításánál töredék nap keletkezik, a fél munkanapot elérő töredék egész munkanapnak tekintendő. Az alapszabadság mértéke húsz munkanap, amely [...]
A fiatal munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a fiatal munkavállaló a tizennyolcadik életévét betölti.A szülők döntése alapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt évenként a tizenhat évesnél fiatalabb• egy gyermeke után 2• két gyermeke után 4• három gyermeke után 7munkanap pótszabadság illeti meg. [...]
A munkáltató, illetve a munkavállaló a munkaviszonyt rendkívüli felmondással megszüntetheti, ha a másik fél• a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy• egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A felmondás egyoldalú, azt a másik félnek nem kell elfogadnia. A rendkívüli felmondás azonnali hatályú, felmondási idő ilyen [...]
Rendkívüli munkavégzésnek minősül a munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli, az ügyelet alatti, illetve bizonyos megszorításokkal a készenlét alatt elrendelt munkavégzés. Nem minősül rendkívüli munkavégzésnek, ha a munkavállaló az engedélyezett távollét idejét a munkáltatóval történt megállapodás alapján ledolgozza. A munkáltató rendkívüli munkavégzést csak különösen indokolt esetben rendelhet el. Munkaszüneti napon rendkívüli munkavégzés kizárólag• a rendes munkaidőben [...]
A szabadság kiadásának időpontját – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató határozza meg, azonban az alapszabadság egynegyedét – a munkaviszony első három hónapját kivéve – a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie.A szabadságot kettőnél több részletben [...]
A Munka Törvénykönyvének módosítása értelmében a 2002. december 1-jén, illetve ezt követően született gyermekre tekintettel öt munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg az édesapákat. A gyermek két hónapos koráig, tetszőleges időpontban vehetik igénybe, a munkáltató köteles azt kiadni. A kedvezmény akkor is megilleti az apát, ha gyermeke halva születik, vagy meghal. A jogszabály nemcsak a szülői felügyeleti [...]
A munkaszerződésben meg kell határozni a munkavállaló személyi alapbérét. Ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása bérpótlék fizetését írja elő, annak számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló személyi alapbére. A személyi alapbért időbérben kell meghatározni. A személyi alapbér* az órabéres munkavállalóknál (mind teljesítménybér, mind időbér alkalmazása esetén) a megállapított személyi órabér;* [...]
A terhes, illetőleg a szülő nőt huszonnégy hét szülési szabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen. Erre az időre a szülő nőt a külön jogszabályok szerint terhességi gyermekágyi segély illeti meg társadalombiztosítási jogviszonya alapján.A szülési szabadság megszűnik:• a gyermek halva születése esetén az ettől számított [...]
A tanulmányi szerződés tartalmi elemei: A munka törvénykönyve (Mt.) meghatározza a tanulmányi szerződés fontos elemeit. A legfontosabb szabályok egyike, hogy a szerződést írásban kell kötni. Meg kell jelölni benne, hogy milyen jellegű képzésen (oktatási intézmény, szak) vesz részt a munkavállaló. Rögzíteni szokták azt is, hogy az iskola hány oktatási időszak alatt végezhető el leghamarabb. Ez [...]
Táppénzre az a személy jogosult, aki a társadalombiztosítási jogviszonyának fennállása alatt, vagy annak megszűnését követő három napon belül keresőképtelenné válik, és egyben egészségbiztosítási járulék fizetésére is kötelezett.Táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban• az egészségbiztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át, • a biztosítási jogviszony megszűnését követően 90 napon át (ezt nevezzük passzív táppénznek);* [...]
Ha a munkaviszonyra vonatkozó szabály munkavégzés nélkül munkabér fizetését írja elő, de annak mértékét nem határozza meg, vagy a munkabérnek távolléti díjra kiegészítését rendeli el, a munkavállalónak a távollét idejére érvényes személyi alapbére, a munkaviszonyra vonatkozó szabályban, illetve a munkaszerződésben rögzített rendszeres bérpótléka, valamint a meghatározott rendkívüli munkavégzés miatti kiegészítő pótlék együttes összegének a távollét [...]
A felmondási tilalom alapján a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságnak, illetve a gyermek hároméves koráig – fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is – a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt. Ugyanígy védelem illeti meg a terhes nőt a külön törvény szerinti emberi reprodukciós eljárással összefüggő [...]
Az anya gyermeke harmadik életévének betöltéséig fizetés nélküli szabadságra jogosult, ha gyermeke gondozása céljából kell munkáját szüneteltetnie. Amennyiben a munkavállaló a gyermek gondozása céljából gyermekgondozási segélyben részesül, úgy a fizetés nélküli szabadságot a gyermek tizedik életévéig jogosult igénybe venni. A gyermek betegsége esetén, otthoni ápolás céljából a munkavállaló a gyermek tizenkettedik életéve betöltéséig jogosult fizetés [...]
A terhes fiatal nőnek joga van arra, hogy terhessége megállapításától munkakörülményeinek módosítását kérje. A törvény lehetőséget ad arra, hogy az eddig betöltött munkájában az egészségügyi állapotának megfelelően módosítsák körülményeit. Ha a fiatal nő gyermeke egyéves koráig olyan munkakörben dolgozik, mely az egészségét veszélyezteti, lehetősége van az adott cégnél ideiglenesen olyan munkát végezni, ami állapotának megfelel. [...]
A terhes nőnek terhessége alatt akkor sem lehet felmondani, ha a munkáltatója nem tud a nő egészségi állapotának megfelelő munkakört felajánlani. Ebben az esetben ugyanis köteles a munkavégzés alól felmenteni, a munkabér kifizetése mellett. Ha egy nő terhességével összefüggésben elvégzett orvosi vizsgálatok miatt nem dolgozik, a főnökének nincs joga ezért felelősségre vonni vagy hátrányosan megkülönböztetni. [...]
A fiatal nőt terhessége megállapításától gyermeke egyéves koráig nem kötelezheti túlmunkára a munkaadója. Ha a fiatal anya gyermekét egyedül neveli, úgy a munkavállaló a gyermek egyéves korától négyéves koráig csak beleegyezésével vehető igénybe túlmunkára, illetve készenlétre. Vonatkozó jogszabály:Munka Törvénykönyve 127. § (6) bekezdés
A terhességi-gyermekágyi segély annak a nőnek jár, aki a szülést megelőző két éven belül legalább 180 napon át biztosított volt, és a biztosítás időtartama alatt , a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül, vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon túl, de még a táppénz, illetve a baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt, vagy a [...]
A közalkalmazott és köztisztviselő tizenharmadik havi illetményre jogosult, ha az adott naptári évben tizenkét hónap közalkalmazotti, vagy köztisztviselői jogviszonnyal rendelkezik. A tizenharmadik havi illetmény a közalkalmazottat, köztisztviselőt időarányosan illeti meg, ha a tárgyévben legalább háromhavi közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszonnyal rendelkezik.Ha a közalkalmazott, köztisztviselő jogviszonya szünetel, a szünetelés időszaka nem számít bele a tizenharmadik havi illetmény számításának [...]
Rendkívüli munkavégzésnek minősül• a munkaidő-beosztástól eltérő,• a munkaidőkereten felüli, illetve• az ügyelet alatti munkavégzés, továbbá• készenlét alatt elrendelt munkavégzés esetén a munkahelyre érkezéstől a munkavégzés befejezéséig – ha a munkavállalónak több helyen kell munkát végeznie, az első munkavégzési helyre érkezéstől az utolsó munkavégzési helyen történő munkavégzés befejezéséig – terjedő időtartam.Nem minősül rendkívüli munkavégzésnek, ha a [...]
A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg. Nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha legkésőbb a munkaviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül. Végkielégítésre az a munkavállaló jogosult, aki meghatározott idejű munkaviszonyban állt munkáltatójával. A végkielégítés mértéke • legalább három év esetén: egyhavi;• legalább öt év esetén: [...]
