Pénzügy

Táppénz

admin
admin

2006. 04. 13. 16:15

Táppénzre az a személy jogosult, aki a társadalombiztosítási jogviszonyának fennállása alatt, vagy annak megszűnését követő három napon belül keresőképtelenné válik, és egyben egészségbiztosítási járulék fizetésére is kötelezett.

Táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban
• az egészségbiztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át,
• a biztosítási jogviszony megszűnését követően 90 napon át (ezt nevezzük passzív táppénznek);
* egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetőleg ápolása címén a gyermek egyéves koráig;
• egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként nyolcvannégy naptári napon át;
• háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként negyvenkettő, egyedülállónak nyolcvannégy naptári napon át;
• hatévesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként tizennégy, egyedülállónak huszonnyolc naptári napon át.

Biztosításának a tartamára tekintet nélkül jár a táppénz annak, aki
• tizennyolc éves kora előtt válik keresőképtelenné, vagy
• iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá válik, és keresőképtelenségéig megszakítás nélkül biztosított.

A táppénz minden naptári napra jár, ideértve a szabadnapot, a heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot is.

Nem jár táppénz
• a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amelyre a biztosított átlagkeresetre jogosult, illetőleg, amely alatt a biztosítás szünetel, munkavégzési kötelezettség hiányában keresetveszteség nincs, továbbá a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha az azt követő munkanapon (munkaszüneti napon) a keresőképtelenség már nem áll fenn,
• a keresőképtelenségnek arra a tartamára, amelyre a biztosított a teljes keresetét megkapja, illetve, ha a keresetét részben kapja meg, a részben megkapott kereset után,
• a gyermekgondozási segély (gyes) folyósításának az idejére, ide nem értve a segély mellett végzett munka alapján járó táppénzt,
• az előzetes letartóztatás és a szabadságvesztés tartamára,
• a saját jogú nyugdíj folyósításának időtartamára.

A táppénz folyósítását meg kell szüntetni
• ha a jogosult az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható ok nélkül nem jelent meg, vagy
• a keresőképesség elbírálását külön jogszabályban foglaltak szerint ellenőrző (fő)orvos vizsgálatához nem járult hozzá.
• táppénz folyósítását akkor is meg kell szüntetni, ha a táppénzre jogosult a keresőképességét elbíráló orvos utasításait nyilvánvalóan nem tartja be, illetőleg a gyógyulását tudatosan késlelteti.

A táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért, egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani. A táppénz összegének kiszámításánál rendszeres jövedelemnek kell tekinteni
• a havi rendszerességgel járó munkabért (illetményt);
• a pótlékokat; továbbá
• a munkabér (illetmény) helyett kifizetett távolléti díjat vagy átlagkeresetet;
• a szerződés alapján havonta járó díjazást vagy egyéb jövedelmet.

A táppénz összege folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának 70 százaléka, ennél rövidebb biztosítási idő esetében vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt 60 százaléka.

A táppénz iránti igényt a munkavállalónak a biztosítás fennállása alatt munkáltatójánál kell bejelentenie. A táppénzigény visszamenőleg 6 hónapra érvényesíthető.

Mivel a Munka Törvénykönyve felmondási tilalmai között szerepel, hogy a keresőképtelen munkavállalónak nem lehet felmondani, a táppénzen lévő munkavállalóval szemben is érvényes ez a kikötés. Sok munkavállaló élt vissza e passzussal, mert amikor a felmondást kézbesítette volna a munkáltató a részére, az átvételt megtagadta és háziorvosával az adott naptól betegállományba vetette magát. A munkáltató ebben az esetben az átvétel megtagadásáról jegyzőkönyvet vehet fel, melyben, ha megfelelően feltüntetik a dátumot, a munkáltató igazolni tudja, hogy a munkavállalója az adott napon nem volt keresőképtelen, tehát nem részesülhet felmondási védelemben.


Vonatkozó jogszabályok:
Munka Törvénykönyve 90. §
1997. évi LXXXIII. törvény 44-50. §, 62. § (3) bekezdés
217/1997. (XII. 1.) Korm. Rendelet 31. § (1) bekezdés

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

2871252 06/13/2016 US soldiers during a stop of the US armed forces in Riga in the course of the Dragoon Ride II of the Saber Strike-2016 international exercise. Taisija Voroncova/Sputnik
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.