37 éves elvált nő vagyok, a házasságunkból született egy fiunk, aki 8 éves volt, amikor elváltunk. A volt férjem az első évben körülbelül kétszer látta a gyerekünket, aztán összejött a barátnőjével, és máris a legjobb apa akart lenni. Igyekeztem tartani vele a jó viszonyt a fiunk miatt, de alig kommunikál velem, és ha teszi is, agresszió és a bántás jellemzi. Mintha bosszút akarna állni azért, amiért kiléptem a házasságunkból. Most átlépett egy határt, látni se bírom, és azt szeretném megtudni, hogy létezhet-e, hogy a válás után jó kapcsolatban maradjon két ember? Lehet még normális kapcsolatom a volt férjemmel?
Az olvasói levelet Ivett álnevű olvasónktól kaptuk, aki egyáltalán nincs egyedül a kérdéssel, a rengeteg válással együtt jár a problémakör. A címben olvasható kérdésre a válasz röviden az, hogy abban az esetben könnyebb a jó kapcsolatot fenntartani, ha a válás közös megegyezéssel történt és könnyen meg tudtak állapodni az anyagiakon, a gyerektartáson, a gyerek felügyeleten.
Létezhet jó viszony a volt férjjel, volt feleséggel?
A kérdés, hogy létezhet-e a jó kapcsolat a volt férjjel a másik oldalt nézve is igaz, a férjek is felteszik maguknak a kérdést, hogyan lehet tenni a jó kapcsolatért az exfeleséggel. A válással lelki és egyéb problémák is együtt járnak, amiket mindenkinek magának kell, hogy végigjárjon: az önálló problémamegoldás nagy teljesítmény, gyakorlatilag ez a titka annak, hogy a megélt kudarcból sikert, jobb minőségű életet varázsoljunk.
Jellemző, hogy a válás és a szakítás folyamatából hiányzik a kulturáltság, azaz sokan nem egymás érzéseit tisztelve, hanem a másikat eltaposva válnak. Ha a szakítás folyamata harmonikusan, egymáshoz kölcsönösen alkalmazkodva, egyetértéssel történik, ahogyan egykor a párkapcsolat építgetése történt, akkor kiküszöbölhetőek a későbbi játszmák. Olvasónk úgy tűnik, hatalmas játszmákban van benne, akarata ellenére.
Ha a hatalmi harcokat kikapcsoljuk, ha továbbra is együtt vállalunk felelősséget a közös gyerekért, és képesek vagyunk megbeszélni a problémákat, akkor lehet normális kapcsolatot kialakítani az exférjjel vagy az exfeleséggel. Ehhez azonban érett személyiség szükséges, és ha már a házasság idején kiderült, hogy egyik vagy mindkét fél képtelen volt az együttműködésre, akkor nem valószínű, hogy valaha is menni fog.
A tényleges válás nem jelenti azt, hogy minden kapcsolat megszűnik két ember közt, még akkor is ritka, ha tudatosan törekszenek erre. Azokban a kapcsolatokban, ahol gyerek is született, lehetetlen nem kommunikálni egymással. Ez nem jelenti azt, hogy olvasónk feleslegesen törekszik a helyzet kedvezőbb megváltoztatására: ha a lényegre törekszik, és az érzelmeket kihagyja a kommunikációból, talán célt érhet, de nem biztos. A passzív-agresszív kommunikációjú emberekkel igen nehéz az együttműködés.
A jó házasságért tenni kell. Ennek elsajátítását senki nem tanulja, holott legalább annyi figyelmet érdemelne, mint a foglalkozásunk, szakmánk, munkánk. Tanulással minden fejleszthető, az is, hogy a válás utáni átrendeződött életünkben képesek legyünk harmonikusabb életet élni az exünkkel, ha már együtt nem ment. Ehhez két ember szükséges, és ha nem megy, akkor bizony a saját lelki egészségünk érdekében csak annyit tehetünk, hogy a hatalmi harcokban nem veszünk részt, és a közös gyereket is igyekszünk megkímélni ettől.
A sorozatunk többi cikkét ide kattintva olvashatod el.
Kiemelt kép: Besenyei Violetta
