Szórakozás

Tiszazugi arzénes asszonyok -3. rész

batyi-zoltan
batyi-zoltan

2013. 08. 08. 13:00

Végül mégis hány emberrel végeztek a tiszazugi asszonyok? Erre senki nem tud pontos választ adni. A legtöbb helyen az írások 162 áldozatot említenek.

Kardosnét akasztották először
Az első halálos ítéletet Kardos Mihálynéra szabták ki 1930 januárjában, őt egy évvel később, 1931. január 13-án kísérték a bitó alá. Kötélen végezte Szabó Lászlóné és Csordás Bálintné, az ő nyakukba 1931. június 21-én vetették a hurkot. Az ítéletek közül érdemes még kiemelni V. Takács Lajosné ügyét, akit első fokon halálraítéltek, ám végül – többek között idős korára (72 év) tekintettel ezt életfogytig tartó szabadságvesztésre változtattak.

V. Takácsnéval együtt ítélkeztek Beke Mihályné ügyében is, akit végül 15 évi fegyházra ítéltek. Pápai Lajosné vádlottat azért nem lehetett elítélni, mert az eljárás alatt megőrült. A Szolnoki Törvényszéken, vagyis első fokon egyébként hat asszonyt ítéltek halálra, vagyis három ítélet az eljárás során később enyhült, míg jogerősen heten, közöttük a két férfi vádlott – kaptak életfogytiglani fegyházbüntetést. Négy asszony tizenöt évre, egy nyolc évre vonult a fegyházba, míg az ügyész két személlyel szemben elejtette a vádat.

Összesen tíz személy mentettek fel a vádak alól, mert nem sikerült egyértelmű bizonyítékokat szerezni a bűnösségükre. Amin nem is lehet csodálkozni – mondta dr. Varga Árpád -, hiszen a gyilkosságok és a vizsgálatok között nagyon hosszú idő telt el, így elvesztek a nyomok. Például a temetőben sok sírról azt sem lehetett kideríteni, pontosan ki nyugszik benne.. Ahol csak a beismerő vallomásokra alapozhatott volna a bíró, sok asszony a tárgyalás idejére meggondolta magát, és mindent tagadott. És persze a kor bűnfelderítési technikája is messze elmaradt attól, amivel a XXI. század nyomozó dolgozhatnak.

Sokan most azt kérdezhetik: végül mégis hány emberrel végeztek a tiszazugi asszonyok? Erre senki nem tud pontos választ adni. A legtöbb helyen az írások 162 áldozatot említenek. Varga doktor úgy véli, ennyi embert talán mégsem öltek meg, a 162 a gyanús halálesetek számát jelenti, tehát azokat, ahol felmerült a gyanú, hogy az illető mérgezés következtében halt meg. A vizsgálat során több mint negyvenöt hullát exhumáltak a nyomozást megindító névtelen levelek alapján és mindben találtak arzént, 41 esetben a halál oka kizárólag arzénmérgezés volt az országos bírósági vegyész véleménye szerint. Legalábbis a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Lapok, 1930. október 26-i cikke erről tudósította olvasóit.

Nem voltak démonok
Összegzésként Varga doktor a következőket mondta a világhírnévre szert tett ügyről:
– A Tiszazugban  a mérgezéses ügyeknek két gócpontja volt Nagyrév és Tiszakürt, jórész annak is köszönhetően, hogy a  nagyrévi és a tiszakürti bába testvérek voltak. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy ez a módszer nemcsak a térségre jellemző specialitás volt.

Az itt kétségkívül tömegesen jelentkező mérgezéses esetekkel azonos időszakban az ország több megyéjében is történtek hasonló indítékból fakadó hasonló módszerrel elkövetett gyilkosságok, például Berettyóújfaluban, Csökmőn, Kerkanémetfaluban, Vésztő, Fajszon.

–  A vádlottak döntő többsége nagyon egyszerű gondolkodású, szegény sorsú, tudatlan parasztasszony volt. Belőlük  a 
korabeli „bulvár”  sajtó  kiszínezett tudósításai csináltak démonokat, lidérceket, boszorkányokat. Igaz ez  a magyar,  de még inkább a külföldi híradásokra.

Az arzénes perekről szóló tudósítások kapcsán Szolnok igen gyakran szerepelt a világlapok címlapján, így például a 
New York Timesén is. A tiszazugi arzénes ügy időről időre visszatérő témát ad  a médiának, és fel-feltűnik még napjainkban is a mai világlapokban.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Pregnant woman sitting in childbearing center
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.