Szórakozás

Rekord mennyiségű csapadék után elkél a szárító napsütés

Buthy Lilla
Buthy Lilla

2013. 04. 18. 16:20

Az utóbbi évtizedben szinte mindegyik év kiérdemelné a szélsőségek éve jelzőt.

Az első negyedév zárultával 2013 is pályázhat erre a címre, ugyanis március végéig rekord mennyiségű csapadék hullott a múlt század eleje óta végzett Országos Meteorológiai Szolgálat megfigyelések szerint. Ez a tény, valamint az áradásokat hozó 2010-es és a legutóbbi két aszályos esztendő is alátámasztja, hogy a csapadék meglehetősen változékony időjárási elem régiónkban. Mennyisége évről évre egyre szeszélyesebben ingadozik, és az éven belüli eloszlása is megváltozott.

Az OMSZ adatbázisban tárolt több mint egy évszázadot felölelő tavaszi összegek csökkenést mutatnak, az idei március havi érték azonban nem a csökkenő tendenciát erősíti, ugyanis a szokásos 30,8 mm helyett ennek több mint háromszorosa, 99,7 mm hullott országos átlagban. Ennél többet csak 1937-ben mértek, akkor 114,6 mm hullott az első tavaszi hónapban. A megelőző két téli hónapban is bőségesebb volt a csapadék ellátottság a megszokottnál. Januárban a duplája, februárban pedig, ami egyébként a legszárazabb hónapunk, az 1971-2000-es normál érték 230%-a hullott országosan.

Jellemzően az első negyedév a legszárazabb térségünkben, de nem így volt ez az idén. Az első negyedévben majd két és félszeres mennyiségű csapadék jutott le a felszínre országos átlagban a mérések előzetes feldolgozása alapján. Ezzel a legnedvesebb első negyedévet hagytuk magunk mögött 2013 márciusában 1901 óta.

A Dunántúl, annak is főként a középső régiói, valamint az Északi-középhegység magasabban fekvő területei voltak a legcsapadékosabbak. Az anomália térkép szerint kiterjedt területeken jellemzően a normálérték duplája, de szűkebb régiókban a három és félszerese is hullott.

Országos havi rekord ugyan nem született, de a három hónap csapadéka együtt messze meghaladja az 1901 óta mért eddigi legnagyobb, 188,9 mm-es értéket, amit 1937-ben tapasztaltunk.

Április elsején már kevesebb eső áztatta a földeket, s az átlagosnál több napsütésnek, illetve a tavaszi szél szárító hatásának köszönhetően csökkent a belvizes területek nagysága- olvasható az OMSZ tanulmányában.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Hajléktalanok mutatták meg féltett vagyonukat

Kommentek

Budapest, 2017. április 17.
Kulka János színművész egy jelenetben Ujj Mészáros Károly rendező X. című skandináv típusú krimije forgatásán Budapesten 2017. április 13-án. A Magyar Nemzeti Filmalap 489 millió forinttal támogatja a thrillert, amely várhatóan 2018 első felében kerül majd a mozikba.
MTI Fotó: Kallos Bea
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.