Korábban már beszámoltunk róla, hogy a Vitéz kenut vontatva akarta hazaszállítani Antiguáról a Rakonczay Gábor keresésére indult Szeremley Huba. A tervük azonban nem sikerült, ugyanis csütörtökön a hajót elhagyta az Elizabeth vitorlás, így az Atlanti-óceánt átszelő minihajó valahol a nyílt vizen hánykolódik. Fa Nándor, a kenu tulajdonosa szerint elsüllyeszthetetlen, így az is előfordulhat, hogy egyszer csak partot ér valahol.
.bmp "Öt állítás, ami bizonyíthatja: Rakonczay nem csak evezett 1")
Itt még megvolt a kenu… (Fotó: facebook.com)
Ezért gondolják úgy a kételkedők, hogy a magyar kenus így akarja eltüntetni a bizonyítékot, mely arról árulkodna, hogy nem pusztán csak kenuevező segítségével kelt át az óceánon.
Mint ahogy azt megírtuk, a Rakonczay-kételkedők elnevezésű Facebook csoport, miután a rekordkísérlet hivatalos oldaláról kitiltották őket, a magyar kenussal egyidőben indult két angol evezőst hozza fel példának, arra, valami nem stimmel Rakonczay csúcsa körül, ugyanis Tommy Tippets és Nicolas Carvajal is több mint 80 nap alatt tudta csak teljesíteni a kitűzött célt, és időközben közel 500 kilométerrel tévesztették el Antiguát a szél és a viharok miatt. Ráadásul az ő kommunikációs eszközeiknek semmi baja nem esett, és online követni lehetett a haladásukat.
A kommentelők ezt nehezményezték először, még a kikötést megelőzően. „Amennyiben nála volt és működött, akkor minden nap pontos koordinátát küld az Argos (vagy más erre hivatottjeladó), és ha veszélybe kerülne, akkor aktiválja az EPIRB-et aminek a jeleit a figyelő szolgálat veszi, és automatikusan megkezdik a mentést. A hírek tagadják ezeknek a műszereknek a jelenlétét a kenun, pénzhiányra hivatkozva. Azt gondolom egy ilyen méretű vállalkozásnál ezek nélkülözhetetlen kellékek, és ha mód van rá, akkor a reálisan gondolkodó ember ezekből nem egyet hanem tartalékot is visz. Mindenki szeretné, ha megmentenék, ha kell!” Ezt követően egyre több anomáliát, megválaszolandó kérdést dobtak fel.
Fotó: MTI
1. Ellentmondásos nyilatkozatok
Az ellentmondásos nyilatkozatra is rögtön lecsaptak azok, akik kétségbe vonják, hogy Rakonczay tényleg eltűnt. „Várok itthon, és szervezem a hajó hazaszállítását – magyarázza Viki. Ez van a cikkben. Szerintem egy hajó hazaszállítását könnyebb úgy megszervezni, ha az ember tudja, hogy honnan és mikor. Ezek ismeretek hiányában elég nagy a lehetőségek száma” – ragadták ki a hozzászólok egy cikkből, mely az előtt született, hogy tudtuk volna, hol köt majd ki a magyar kenus.
2. Rakonczay vitorlázott vona?
Sőt, egyes vélemények azt is kétségbe vonják, hogy Rakonczay Gábor valóban csak a lapátokat használta az Atlanti-óceán átkelésénél: “A sóval átitatott ruhák (Rakonczay hajója út közben felborult, és a tengervíz elöntötte a hajót – a szerk.) még Gábor hazautazását követően is vizesek voltak, amik a kenuban maradtak, aminek vizesen komoly súlya van. Evezésnél ! – nagyon fontos a súly, minél könnyebb a hajó, annál gyorsabban lehet vele menni. Vitorlázásnál, jó hogyha nehezék van a hajóban, régen még köveket is vittek magukkal és annak ide-oda pakolásával tartották egyensúlyban a hajóikat. Egy ilyen kicsi tömegű kenunál százalékosan komoly hatékonyság növelő az elázott holmik súlya és annak kellő elhelyezése” – írja az egyik hozzászóló.
Az egyik evezőlapátból eszkábált árbócszerű kapaszkodó funkcióját is vitatják, mely szerintük arra szolgált, hogy Rakonczay vitorlát feszítsen ki rá, így gyorsabbá téve a haladást: “A lefűrészelt evező mikor és miért került fel a kenura? Mert az indulási képeken nem volt, de a megérkezéskor készült fotókon látszik. Ezt a hajózásban jártas kételkedők már kérdezték, de még nem kaptunk választ. Ha közben került a kenura, akkor előre készült rá Gábor? Nyilván, hisz valamivel le kellett vágni. Ha kellett a kenura, akkor miért nem a kezdetektől volt megerősítve az árbóc? Egy ilyen hosszú úton, a pótevezőt elfűrészelni….”
Erre a lefűrészelt evezőre a táv teljesítése után Rakonczay apósa, Pálos István annyit reagált, hogy azért kellett lapátnyélből megerősített árbócot készíteni, hogy kényelmesen lehessen vizelnie a kenusnak: “Tisztelt mindenki ! Ne kelljen már elhinni, hogy Gábor a vizeléshez használta a pozíció és radartükör tartó rúdját bármikor is, és azért kellett megerősíteni, hogy abban kapaszkodva végezhesse a dolgát. Amikor valakinek pisilnie kell az pisil, állva, ülve, térdelve, fekve de akár úszva is stb. A kenuban egyébként biztonságosan ülve vagy térdelve a legcélszerűbb a vízmerő edénybe. Árbócot fabrikálni, fúrni, fűrészelni, csavarozni, az óceánon BESZEREZNI a vaskonzolt… több idő, mint 100 pisilés. Mindezt a lapát felhasználásával, amivel elvileg hajtom a kenut” – magyarázza a hozzászólás, és a kenuról készült képek alapján szinte biztosra veszik a csalást: „A kenu tetejére a jobb oldalra vas konzol került. Pont passzol rá az evező lapát (így lesz belőle árbóc)és a ruhaszárító köteleket felváltotta az erős vitorlázáshoz használt kék színű kötél, amivel a kis árbócocska ki van hátra merevítve. A befutó után a TV riportban látható, azóta eltűnt a kenuról.”
A Facebookozók szerint a kék kötél a vitorlázást segítette elő (Fotó: facebook.com)
A Rakonczay Gáborral készült interjúnkban a kenus azonban cáfolta azokat a felvetéseket, miszerint vitorlázott volna a táv nagy részében, és értelmetlennek is tartja egy ilyen kis hajónál: “Ugyan már! A rúd 1 méter magas. Megközelítőleg egy 1 c 2 méteres vitorlát lehetne kifeszíteni rá a test közepére, ami némi túlzással kevesebbet használna, mintha kiülnék hátra és kigombolnám az ingem… Amúgy azért van a hajón, mint minden ilyen kenun – általában minimum kétméteresek -, mert valamire fel kell rakni a világítást és a tájékozódáshoz szükséges műszereket. A lapát nyele pedig azért kellett rá, mert eltörött a fémrúd, amikor egyszer pisilés közben belekapaszkodtam. Azzal erősítettem meg.”
Ha Rakonczay tényleg vitorlázott, akkor valahogy így tehette…
3, A borulás alkalmával megdőltek a fizika törvényszerűségi?
Van egy másik kapaszkodó is, amit megragadtak a Facebook-klub hozzászólói, mégpedig az a bizonyos felborulás: amikor a Vitézt a vihar felborította, elvileg a hajó belsejét elárasztotta a sós tengervíz: ‘A hajó aljában tárolt holmik, a kenu tetjére estek, ami most már az alja. A nyitott ablakon keresztül kiúszhattak a mélység felé. De a szárazon maradt holmik (füzet, stb.) azok fent ragadtak a hajó alján? Lehet. De akkor amikor a hajót sikerült visszaborítani akkor biztosan eláztak, hisz akkor a hajóban lévő víz alá kerültek mivel akkor már a víz volt felül. Vagyis nem maradt szárazon semmi. A kapkodásban ahhoz, hogy ne vesszenek el a holmik, kétszer kellett csukni-zárni az ablakot, mindezt a víz alatt, úgy, hogy közben 4 méteres hullámok emelgetik, dobálják a hajót és ömlik bele a víz. Óriási „szerencsével”, persze nem esik ki a több száz literben úszkáló felszerelés, élelmiszer, a tartalék lapát, ruhák, stb, vagyis semmi. Pár élelmiszer tönkre megy és a vízálló kamera is. A telefon és egyéb… azért ázott el mert nem volt benne a vízhatlan tasakban, mert töltőn voltak – nyilatkozta Gábor. Az idő felhős és borús volt azon a napon és az interjú szerint még hideg is. Ebben az időben nem hatékony a napelem, vagyis feleslegesen volt a töltőn bármi.”
Az illusztrációan az látható, ahogy a lilával jelölt ablakon bejutott a víz a hajótestbe, és azon keresztül elvileg könnyen kiúszhatott az óceánba minden, ami a kenuban volt.
4, Az angolok több 100 kilométert sodródtak és lassabbak voltak
Pont ez a borulás, illetve a viharban való haladás és evezés vettette fel a másik problémát, mégpedig az idő tényezőjét. Ugyanis Rakonczay Gábor a tervezett 80 nap helyett mindössze 60 alatt teljesítette az Atlanti-óceán átvezezést, miközben a két angol sporttársnak kellett a több mint 80 nap. Így számolgatásba kezdtek a kételkedők, és tudni vélik, olyan sebességgel és olyan tempóban haladni, mint azt a magyar kenus tette, szinte lehetetetlen: “Portugáliából a Kanári-szigetekre az 1200 kilométeres távot közel 17 nap(16 nap, 19 óra, 25 perc) alatt tette meg (Napi átlag haladás: 38,64 tmf (71,56 km), Legkisebb nap megtett táv: 26,1 tmf (48,3 km), Legnagyobb napi megtett táv: 55 tmf (101,8 km)!!!) Átlag; 71.56kilométert haladt naponta. A második szakasz 5200 kilométert 60 nap alatt “tette meg” ami 86.66km megtételét jelentene átlagosan naponta. Ami azt jelenti, hogy 22%-al gyorsabban haladt úgy, hogy közel egy hónapig “viharban” evezett ami olykor harmadára csökkenti a haladási sebességet… és csak ritkán növeli közel harmadával a sebességét! Ugyan már! A 88.66 km-es napi átlag az 2.33 csomós sebesség óránként. A két angol fiú csak néha éri el a két csomós sebességet, átlaguk 1.5 körül van, de inkább alatta. Napi 19 km-t vert rájuk a kis rakoncátlan ami jóval 1000 km feletti előny” – szól a komment.
5. Érdekes, egyirányba mutató rozsdafolt a hajó fedélzetén
Végezetül lássuk mi is az a bizonyos rozsdafolt, ami az internetes közösségben már hetek óta folyamatosan téma: “A kenunak a kabin tetején látható az elrozsdásodott „árbóctő” és egy jókora rozsdafolt. A víz mint mindenről a lejtés irányába folyik. A képen látható, hogy a rozsda jobb oldalt képződik és balra folyt át a rozsdás lé. Vagyis a kenu jellemzően balra dőlt sok sok napon keresztül. Az ekkora rozsdás folt kialakulásához, és ahhoz hogy az ennyire rárakódjon valamire (vastagon) sok idő kell. Az árbócrol a hátra merevítő kék színű kötél szintén a bal oldalra volt bekötve, (ülés aljához) gondolom azon az oldalon ez akadályozza az evezést, mert az ülés aljától keresztben megy a kötél felfelé az árbóc tetejére és már a combnál akadályoz az ülésben a kezek használhatóságáról nem is beszélve. A jobb oldal viszont szabad helyet ad az üléshez, evezéshez stb. Amennyiben a kenus jobb oldalon ül, akkor egy kicsit azt az oldalt terheli jobban a súlya miatt. Persze a hullámok folyamatosan billegést okoznak, de ennek ellenére a rozsdafolt balról jobbra fogta meg a kabin tetejét, azaz a kenu heteken át balra dőlt. Amennyiben eltekintünk attól, hogy mi lehet a szerepe egy sok szögből kimerevített árbócnak, és arra mi szerelhető, akkor más mi okozta a hajó bal oldalára való dőlését?”
.bmp "Öt állítás, ami bizonyíthatja: Rakonczay nem csak evezett 6")
Az a bizonyos rozsdafolt (Fotó: facebook.com)
Ezek a legfőbb pontok, melyeket kétségbe vonnak a kommentelők, és amelyek alapján úgy gondolják, a magyar kenus rekordja nem is rekord, mivel pusztán evezve nem teljesíthette ilyen gyorsan a több mint 7000 kilométeres utat. A közösségi oldalon véleményt formálók tényként kezelik, hogy a sok ellentmondás és érdekes körülmény mind azt bizonyítja, Rakonczayék valamit el akarnak tusolni, és ez a valami a vitorlázás.
A kenussal készített interjúnkban Rakonczay üzent a kétkedőknek is: “Valóban sok a kétkedő, de komoly szakemberek, olimpiai bajnokok nem támadnak, nem kételkednek bennem, sőt, biztatnak, azt mondják, kitartás, ilyen országban élünk… Amúgysem a kételkedőknek vagy a hívőknek csináltam az egészet, hanem magamnak” -zárta rövidre a kérdést az Atlanti-óceánt kenuval 60 nap alatt átszelő magyar sportoló.
