Pályán kívül

Újratemették Lóránt Gyula hamvait Kőszegen

Hazahozatala után ismét eltemették Lóránt Gyula, a legendás Aranycsapat középhátvédjének hamvait szülővárosában, Kőszegen.

Kőszeg város díszpolgárát elsőként Huber László polgármester búcsúztatta a ravatalnál, majd a Magyar Labdarúgó Szövetség nevében Dunai Antal olimpiai bajnok, a Magyar Olimpiai Bizottság képviseletében Molnár Zoltán főtitkár, az egykori játékostársak nevében pedig Várhidi Pál búcsúzott tőle.

A gyászmegemlékezésen felolvasták Orbán Viktor miniszterelnök levelét, majd ismertették Hende Csaba honvédelmi miniszter határozatát, amelyben Lóránt Gyulát posztumusz őrnaggyá léptette elő.

Lóránt Gyula (1923-1981) névjegye:
Válogatottság/gól: 37/0 (1948-1955)
Klubjai játékosként: Szombathelyi FC (1942-1943), Nagyváradi AC (1943-1944), Nemzeti Vasas (1944), Nagyváradi Szabadság SK (1945–1946), IT Arad (1946–-1947), Budapesti Vasas (1947–-1950), Bp. Honvéd (1951–1956), Bp. Spartacus (1956), Váci Vasas (1956–-1957)
Klubjai edzőként: Bp. Honvéd (1962–-1963), Debreceni VSC (1963), 1. FC Kaiserslautern (1965–-1967), MSV Duisburg (1967-–1968), 1. FC Kaiserslautern (1969–-1971), 1. FC Köln (1971–-1972), Kickers Offenbach (1972-–1974), Freiburg (1974), PAOK Szaloniki (1974–-1976), Eintracht Frankfurt (1976–-1977), Bayern München (1977–-1978), Schalke 04 (1979), PAOK Szaloniki (1980–-1981)
Legnagyobb sikerei játékosként: olimpiai bajnok (1952), világbajnoki ezüstérmes (1954), Európa Kupa-győztes (1953), négyszer magyar bajnok (1944, 1952, 1954, 1955)
Legnagyobb sikere edzőként: görög bajnok (1976)

Kivételes taktikai érettsége pompás rúgókészséggel és fejjátékkal, nagyszerű ütemérzékkel és keménységgel párosult. Részese volt az 1952-es olimpiai győzelemnek és az 1954-es svájci világbajnokság – akkor csalódást keltő – ezüstérmes helyezésének. A Nagyvárad színeiben egyszer, a Honvéd játékosaként pedig háromszor volt bajnokcsapat tagja.

Visszavonulása után külföldön edzősködött: előbb az NSZK-ban, végül Görögországban. Szalonikiben csapata mérkőzése közben, a kispadon halt meg.

Haláláról, amely 58 éves korában, 1981. május 31-én a PAOK edzőjeként Görögországban a kispadon érte, itthon csak nagyon kurtán, kommentárok nélkül számoltak be. Németországban Endingenben temették el. Hamvait most családjának kérésére hozták haza, hogy Kőszeg temetőjében, a város posztumusz díszpolgárát megillető díszsírhelyen nyugodjék – közölte Huber László.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik