A nyár eleji labdarúgó-Európa-bajnokság előtt és után mindenki joggal feltételezte, hogy a mostani átigazolási időszak a felfedezettekről és a fiatal tehetségekről szól majd, de nagyon kevesen tudták eladni magukat a franciaországi futballünnepen.
A kontinensviadal hatásáról annyi konzekvenciát levonhatunk, hogy az amúgy is drága, a tornán jól teljesítő világklasszis játékosok ára az egekbe szökött és júliustól már középkategóriás labdarúgókért is tízmillió eurókat kértek el a klubok. Utóbbit pedig már nem én, hanem Antonio Conte, a Chelsea új vezetőedzője mondta.
Mintha nem lenne holnap
Az elmúlt hetekben, de inkább bő két hónapban tisztán kirajzolódott, hogy a Premier League vonzza leginkább a sztárokat, a szigetországi klubok pedig nem félnek mélyen a zsebükbe nyúlni egy-egy klasszisért.
Paul Pogbát 93 millió fontért igazolta vissza a már José Mourinho által irányított Manchester United a Juventustól, az evertonos John Stones 47,5 millió font ellenében került a másik manchesteri gigászhoz, a City-hez, az elmúlt években a Paris Saint-Germainben labdázó David Luiz pedig 30 millió fontot ért régi-új csapatának, a Chelsea-nek.
Soha ennyit angol klubok nem költöttek el egy nyár alatt: az új rekord 1,175 milliárd font. Sokat elárul a Premier League pénzügyi helyzetéről az is, hogy a most az élvonalban szereplő együttesek közül tizenhárom is megdöntötte átigazolási rekordját.
Röpködtek az eurómilliók a többi topligában is
Olaszországban a nyár egyértelműen legnagyobb fogása a Juventusé volt, a zebrák Gonzalo Higuaint csábították magukhoz a Napolitól, 90 millió eurót kellett ezért átutalniuk a rivális számlájára. A transzfer hallatán talán a nápolyi hangosbemondó szomorodott el a legjobban, aki legendásan jól tudta ordíttatni az ék nevét a publikummal.
Természetesen Kína sem maradhatott ki az óriásbizniszekből, a Shanghai SIPG 55,8 millió eurót áldozott a – laikus focibarátok számára tán kevésbé ismert – Hulkért a Zenit Szentpétervárnak.
Belehúzott a Barcelona is, amely néhány év alatt már az ötödik játékost szerezte meg a Valenciából, André Gomes ára 40 millió euró volt.
És ott van még a portugál Renato Sanches, aki a Benficát hagyta el a Bayern München kedvéért 35 millió euróért, a szintén portugál Joau Mario, aki pedig a Sporting Lisszabontól köszönt el és írt alá az Interhez nagyjából ugyanekkora összegért.
Estig lehetne sorolni.
Itthon
Dzsudzsák Balázs őszintén elmondta a válogatott minapi sajtótájékoztatóján, többre számított az átigazolások terén.
A mieink remek Európa-bajnokságot tudhatnak maguk mögött, de úgy látszik, ez sem elég ahhoz, sorban álljanak a külföldi klubok játékosaink kegyeiért. Fiola a Vidiben kötött ki, Kleinheislert kölcsönadta a Werder, Land Ádám marad Fehérváron, nem megyünk végig a kereten.
Kivételt képez ez alól Nagy Ádám, aki a Ferencvárosból a Bolognához szerződött, valamint Nemanja Nikolics, akiért sajtóhírek szerint tucatnyi alakulat jelentkezett be, ám mivel a Legia bejutott a BL-csoportkörbe, az Eb-n egyébként szinte szóhoz sem jutó támadó maradt klubjánál és remélhetőleg a folytatásban is ontja majd a gólokat.
