Az Európai Labdarúgó Szövetség elnöke, Michel Platini már a május végi FIFA-botrány előtt szembefordult a szervezet elnökével, Sepp Blatterrel. A francia sportvezető egy korábbi megállapodásuknak megfelelően ugyan nem jelöltette magát az elnöki posztra májusban, de a 2016. február 26-án sorra kerülő rendkívüli kongresszuson meglehet, mindez másként lesz.
Korábban Platini és Blatter látszólag jóban volt, vagy legalábbis párhuzamosan haladtak, nem keresztezték egymás érdekeit
Fotó: europress
Hétfőn egy, az UEFA-hoz közeli informátor ugyanis úgy nyilatkozott, a hat kontinentális konföderációból négy támogatná, Platinit, ha jelölteti magát. Az élet, mintha ismételné önmagát. A FIFA elnöki posztját 1974-1998 között, azaz 24 éven át a brazil João Havelange töltötte be. 1975-ben még ő vette fel Sepp Blattert, aki 1981-ig, mint technikai igazgató dolgozott, majd a szervezet főtitkára volt.
A brazil sportdiplomata leváltását hasonlóan körüllengte a korrupció szele, azzal a különbséggel, hogy az mentes volt mindennemű rendőri beavatkozástól. Egyes információk szerint Blatter már annyira megerősödött akkor, hogy ő kényszerítette hátralépésre Havelange-ot, cserébe titoktartást és az elnök minden korábbi ügyének elfedését ígérte.
Blatter 17 évig vezette a szövetséget, mígnem két nappal a FIFA május végi tisztújítása előtt Zürichben hét magas rangú FIFA-tisztségviselőt tartóztattak le korrupció, zsarolás, csalás és pénzmosás vádjával. Velük együtt összesen 14 FIFA-tisztségviselőt és cégvezetőt vádolt meg 47 vádpontban az amerikai igazságügyi minisztérium, egyebek között bűnszövetkezet működtetésével, amelyhez több mint 150 millió dollárnyi vesztegetési pénz futott be.
Ugyanaznap a svájci ügyészség bejelentette, hogy büntetőeljárást indított a 2018-as oroszországi és a 2022-es katari világbajnokság odaítélése kapcsán. Az események hatására Sepp Blatter, négy nappal megválasztása után lemondott posztjáról.
