Állítólag a tenisz úri passzió, az úriemberek sportja. Ehhez képest az elmúlt években minimum két táborra szakadt a sportág, és olykor nem feltétlenül úriemberhez méltó módon kommunikáltak. Az egyik tábor, amelyik belülről foggal-körömmel ragaszkodott hatalmához, a másik, amelyik kívülről fogalmazott meg hangos kritikát, mivel a Magyar Tenisz Szövetség (MTSZ) napjainkig 3,8 milliárd forint tartozást halmozott fel – a szervezet legjelentősebb hitelezőinek listáját itt tettük közzé –, és a hét elnökségi tagból korábban öt lemondott. Az MTSZ elnöke, Szűcs Lajos fideszes országgyűlési képviselő körül végül teljesen elfogyott a levegő.
Az egyre komolyabb háború odáig vezetett, hogy a sportszervezet a napi döntéshozatala, működőképessége helyreállítása érdekében előbb június 12-ére írt ki rendkívüli tisztújító közgyűlést, majd azt a koronavírus-világjárványra fogva elnapolta július 27-ére.
A halogatás valódi oka inkább az, hogy a harmadik Orbán-kormányban a Miniszterelnökséget vezető jelenlegi országgyűlési képviselőt, a nemdohányzók védelméért felelős miniszterelnöki biztost, azaz Lázár Jánost személyesen Orbán Viktor agitálta a szövetség rendbetételére – immár Szűccsel szemben. Lázár rutinos politikus, nem akart árnyékra vetődni, ezért az elnöki felkérését követően hat hetet egyeztetett annak érdekében, hogy a hétfőn délután, a szövetség Nemzeti Edzésközpontjában tartott közgyűlése már csak formalitás legyen, minden meghatározó posztra megfelelő, és lehetőleg egyetlen jelöltre szavazhassanak az egybegyűltek.
Így aztán nincs mit csodálkozni azon, hogy Szűcs, a regnáló elnök meg sem jelent a hétfői eseményen és a kezdés pillanatában
Azt is tudni lehetett, hogy a háttéralku szerint az eddigi hét fős elnökséget tizenegy tagúra bővítik majd és a tizenhat jelöltből Lázáron és Markovitson kívül ki az a kilenc, aki nagy valószínűséggel be is kerül az irányító testületbe.
Három nyitott kérdés maradt csupán:
- vajon a korábbi elnök, a szintén fideszes politikus, országgyűlési képviselő Szűcs Lajos milyen indokkal engedi el azt a pozíciót, amelybe még a gigantikus hiány, a gazdasági megsemmisülés napvilágra kerülése után is érezhetően két kézzel kapaszkodott?
- Az elmúlt nyolc éves Szűcs-éra egyik kulcsfigurája, a korábbi sportigazgató, majd a pénzügyi összeomlás fő okozója, a már februárban menesztett korábbi főtitkár, Richter Attila helyére megbízott főtitkárként előre lépő Juhász Gábor maradhat-e posztján, vagy sem?
- Az elmúlt esztendők különböző szerződéses kötelezettségvállalásai alkalmával, a 3,8 milliárd hiány felhalmozása alatt történt-e bármilyen törvénysértés, és ha igen, annak lesz-e felelőse, netán jogi, bírósági következménye a vétkes(ek) számára?
Nos, az elsőre mindjárt az elején kapott választ az érdeklődő, aki az elnöki helyett Juhász megnyitó beszédével szembesült. A főtitkár arról tájékoztatta az egybegyülteket, azért ő beszél, mert Szűcs Lajos nem jött el: a maradék egy elnökségi taggal, Bohács Zsolttal, és a felügyelőbizottság elnökével, Stumpf Zoltánnal egyetemben a közgyűlést megelőzően lemondott, egyúttal megbízta, hogy vezesse majd le a közgyűlést is helyette.
Szűcs maga helyett levelet küldött, amelyben széthúzásra és sárdobálásra emlékezett kilenc és fél évvel ezelőtti megválasztása kapcsán, és számos sikerről számolt be, például arról, hogy a 135 milliós összköltségvetésű szövetség több területen ért el sikert. Az immár exelnök arról levelében nem tett említést, hogy minek, kinek köszönhetően lett négymilliárdos a hiány, és miért van jelenleg is széthúzás és sárdobálás.
A közgyűlés ezután megszavazta a választásokon elengedhetetlen bizottságokat, felolvasták a jelölteket, majd szót kapott az egyetlen elnökjelölt.
Lázár János úgy fogalmazott:
Nem fideszezni jöttem, hanem teniszezni. Ma a közgyűlésnek a konszolidálás lehetősége vagy a felszámolás között kell választania.
Lázár hozzátette: „Szeretném lezárni a múltat, és kivezetni a szövetséget a jelenlegi helyzetből. Ehhez az elnökségben olyan emberekre van szükségem, akik függetlenek, és nem kivenni akarnak a teniszből, hanem dolgozni, tenni szeretnének érte.”
Egyértelmű beszédét követő voksoláson 156 igen és négy érvénytelen szavazattal eldőlt:
avagy Szűcs Lajos után újra egy, de sokkal nagyobb kaliberű fideszes politikus kapta meg a feladatot és a bizalmat ahhoz, hogy konszolidálja a szövetség gazdálkodását és megfelelő pályára állítsa a sportágat. Miután Lázár beszéde végén név szerint felsorolta azt is, kivel szeretne az elnökségben együtt dolgozni, nem lehet csodálkozni azon, hogy meg is választották őket.
Az új alelnök és az elnökségi tagok egyelőre egy évre kért és kapott bizalmat.
Az út, amely Szűcs-Richter páros bukásához vezetett:
A Magyar Teniszszövetség elmúlt évei különösen a szervezet gazdálkodásával kapcsolatos, és versenyrendezési ügyei miatt volt hangos. Ezek kapcsán
- már 2018 őszén nyomozást indított a Fővárosi Főügyészség,
- egyre másra mondtak le az elnökségi tagjai,
- a kormány nem a sportágat irányítani hivatott szövetséget, hanem a Vasast választotta szakmai partnernek a központi, több milliárd forintból létesítendő teniszcentrum létrehozásához.
- Ha ez nem lenne elég, a beszállítói kifizetések sem mentek rendben: tartoztak egyes munkatársaknak.
- A kormány kivette a kezükből a versenyrendezést is.
- Az EMMI eljárást kezdeményezett a szövetség ellen.
- Összevesztek az összes éljátékossal.
- A magyar tenisztársadalom nyíltan kettészakadt, de a 2019. áprilisi közgyűlésen ez még nem vezetett az elnök és a főtitkár lemondásához, akik ha egyre szűkösebben is, de megőrizték hatalmukat.
- Eközben bejelentkeztek egy füvespályás Wimbledon Series fantomverseny rendezésére úgy, hogy arra nincs alkalmas pálya Magyarországon,
- majd idén februárra mégis aláírtak egy szerződést az amerikai jogtulajdonossal a szövetség elnöksége, a kormány jóváhagyása és helyszín nélkül egy 250-es budapesti WTA-tenisztornára, de szégyenszemre az is elmaradt.
Kiemelt kép: Marjai János /24.hu