Sport

Olyat láttunk a Nemzeti Kézilabda Akadémián, amitől tátva maradt a szánk

A Nemzeti Kézilabda Akadémia (NEKA), Mocsai Lajos hat éve valóra vált álma kezdetben viták és kritikák kereszttüzében állt. Nem csoda, hiszen ha az állam

úgy borítékolni lehet a politikai bírálatokat. Ha ez nem lett volna elég, szakmai viták sorát okozta az is, hogy az amúgy eredményes magyar utánpótlás-klubműhelyek – Győr, FTC, Veszprém, Vác, Szeged – konkurenciát láttak a NEKA-ban, ahova nem engedték el legjobbjaikat.

Ettől még felvételiző akadt, de 2013 júliusában korántsem az adott korosztály legjobbnak gondolt játékosait iskolázták be. Az első évfolyam kezdetben még balatonboglári kollégiumokban lakott, pazar sportcsarnok helyett az Urányi János Sport és Szabadidő Központ sportcsarnokában, illetve iskolai tornatermekben edzett.

Ők az első fecskék, akik négy évvel később, 2017-ben végeztek, még más körülmények között készültek, mint követőik. 2016 júniusában ugyanis átadták a pazar, három teljes kézilabdapályát magába foglaló sportcsarnokot, és a NEKA-növendékek 2016 decemberében vették birtokba a ma már „lakófalunak” hívott, igényesen felújított egykori MÁV-üdülőt is.

Galéria
A NEKA utcafronti portája. Fotó: Mohos Márton / 24.hu

Szakmai kritikák

A kezdeti kritikák egy részét nem a politikai közbeszéd generálta, sokkal inkább az, hogy akadtak olyanok, akik a NEKA megalakulása után máris a nemzetközi eredményességet kérték számon Mocsain. Azt hitték, négy év működést követően az első korosztály megváltást hoz a magyar kézilabda felnőtt válogatottja számára. Holott, ha jobban belegondolunk, 18-19 éves kézilabdázók – de a sportolók úgy általánosságban – a legritkább esetben érettek a felnőtt sportra.

Nőknél hamarabb, a legtehetségesebbek – Görbicz Anita, Háfra Noémi – 20-22 évesen elérhetik  a nemzetközi színvonalat. A férfiaknál ez inkább 25-26 évre tolódik ma már, addigra alakul ki az elengedhetetlenül szükséges test-izomösszetétel, dinamika, nem utolsó sorban a rutin, – hacsak nem akkora extra tehetség valaki, mint anno volt Nagy László, de ilyen magyar kézis ebben az évezredben még nem született.

Az NBI-be való integrálás, a válogatottságig való további lépcsőfokok megtétele így nem a NEKA-ra, hanem azokra a klubokra hárul, ahova a végzősök eligazolnak. Ők pedig vagy játszatják a fiatalt, vagy nem, vagy továbbépítik a stabil alapokat kapó játékost, vagy nem.

A kritikákra amúgy számszerűsíthető választ ad a NEKA: az eddigi két végzős, az akadémiát elhagyó évfolyamból 32 fiú- és leány-kézilabdázót szerződtetett azonnal valamelyik NB I-es magyar klub, ami azért elég beszédes adat – ennél aligha tehet többet egyetlen utánpótlás akadémia.

NEKA-edzők és a szakmai stáb:

Női szakág: Ifj. Kiss Szilárd, Siti Bea, Bohus Bea, Dr. Woth Péter, Bartalos Béla, Varga Zsolt.

Féfi szakág: Id. Kiss Szilárd, Sótonyi László, Kopornyik Zsolt, Lehőcz Zoltán, Szathmári János.

A sportágspecifikus képzést Hajdu János fogja össze. „Én vagyok a tesitanár” – mondja viccesen, és további tanárként (edzőként) csupa korábbi kipróbált mesteredzőt, sokszoros válogatott játékost vett maga mellé. Sokatmondó az is, hogy Id. Kiss Szilárd otthagyta a nevét viselő Siófok KC Kézilabda Akadémiát és inkább NEKA-n képzi a jövő kézilabdázóit.

Hajdu János (Fotó: Mohos Márton / 24.hu)

Lépten-nyomon kritikaként fogalmazódik meg az is, hogy „a szakmai stáb színtiszta magyar, nincs egy jó nevű külföldi edző sem, így tutira nem a legmodernebb elvek szerint képzik a gyerekeket”.

Hajdu Jánosnak erre az a válasza, hogy

  • ma már az interneten minden valamirevaló külföldi szakanyag, videó elérhető,
  • Kim Rasmussen jobbkeze a női válogatottnál Siti Bea, így első kézből kapják meg a női (és férfi) világelitbe tartozó dán módszereket,
  • nem utolsósorban ő maga családi indíttatásból évente több alkalommal tölt hónapokat Dániában, ahol a kellemeset a hasznossal összekötve rendszeresen jár edzésre, mérkőzésekre (értsd; tanulmányúton képzi magát).

A szakmai fejlődéshez így maximálisan adott a megfelelő szürkeállomány, ahogy a másik három láb is.

Azt szoktam mondani, egy sportoló fejlődését ebben a legfogékonyabb, 14-19 éves korban négy alapvető dolog határozza meg. Az edzők, a szakmai munka színvonalán túl az infrastrukturális háttér ma már egészen fantasztikus a NEKA-n, Európában is párját ritkítja. A magas minőségű, nagy ritmusú edzésmunkához adottak a kiválasztott gyerekek, és a folyamatos kihívást jelentő versenyrendszer is, hiszen korosztályukhoz képest magasabb szinten versenyeztetjük a gyerekeket – eredményesen, hiszen ott is minden csapatunk bajnoki címért küzd

– fogalmazott Hajdú. A mesteredző elárulta azt is, pont a kézilabdában jellemző későbbi érésfolyamat, a gyerekek jobb fejlődése érdekében döntöttek úgy, hogy jövőre már megpróbálják saját jogon, teljesítményüknél fogva kiharcolni a feljutást a női és férfi NB I-be (jelenleg NB I/B-ben szerepel a junior csapat), hogy az arra alkalmas akadémisták versenyeztetése új szintre léphessen. A legtöbb tehetség ugyanis az utánpótlás és a felnőtté válás időszakában veszik el. A saját, NEKA NB I-es csapatok ezt az űrt kívánják pótolni, és mindazon tehetségnek szeretnének játéklehetőséget biztosítani, aki számára ez más, teljesítményorientált klubkörnyezetben nem lehetséges.

Űrtechnika

A NEKA-s diák egy napja

Egy átlagos napon 6.30-kor van ébresztő, utána 7 órától edzés 8.30-ig. A korai izzasztást reggeli követi, majd 9.50-re mindenki átballag a saját iskolájába. A NEKA-n háromféle iskolatípusba lehet járni, általános iskola, szakgimnázium vagy általános gimnázium.

Délután 14-15.30-ig vannak iskolában a gyerekek, utána jön a nap második edzése, ami többnyire úgynevezett hibrid edzés, ami azon túl, hogy 2-3 óra hosszú, a labdás képzés mellett magában foglalja a speciális, személyre szabott erősítő, prevenciós vagy rehabilitációs gyakorlatokat is.

Fekete György oktatási csoportvezető a kollégiumi és iskolai rendszert koordinálja. Sikler Gyula a kollégium igazgatója. Vezetésük mellett még tizenegy nevelőtanár dolgozik, akik konkrétan „vigyáznak“ a gyerekekre. Ahogy fogalmaztak; „24 óra alatt nincs egy perc sem, hogy ne lenne felnőtt felügyelet a kollégiumban”.

A NEKA bejárása alkalmával magunk is meggyőződhettünk arról, túl a badacsonyi panorámán és a „lábukat mosó” Balatonon, valóban pazar körülmények között kapnak képzést a kézilabdázók.

A kollégium, amit itt csak „lakófalunak hívnak”, a szobák felszereltsége, az étterem leginkább egy 3-4 csillagos szállodára emlékeztet. De ez hagyján. A  mobil lelátókkal pillanatok alatt nézőteresre alakítható, hárompályás sportcsarnok is a legmagasabb szintű minőségi szabványoknak felel meg – ilyet már máshol is láttunk, hovatovább egyes konkurens országokban alap.

De amit a Szabó András által vezetett sporttudományos és egészségügyi csoportnál mutattak, attól tényleg leesett az állunk, majd hosszasan tátva maradt a szánk.

Szabó András (Fotó: Mohos Márton / 24.hu)

Azon túl, hogy a tanulmányait többek között Amerikában és Franciaországban is végző, korábbi triatlonos szakember egy 18 (!) fős – négy orvos, öt masszőr, három humánkineziológus és erőnléti edző, négy gyógytornász és két videolemző – stábbal dolgozik együtt, Mocsai Lajossal és Tamással közösen különleges gépparkot állított össze a kézilabdázóknak.

Minden, tényleg minden prevencióhoz, rehabilitációhoz szükséges felszereléssel rendelkezik a NEKA, de a gépek között található

  • egy NASA által fejlesztett „antigravitációs futópad”, ahol az ízületek védelmében 90 százalékosan tudják csökkenteni földünk „vonzerejét”,
  • a HUMAC Norm izokinetikus berendezés, amelyen az NFL-draftok egyik szabvány alapgyakorlatát tartják,
  • és egy Monark bike erg nevű „kerékpár”, amelyet az NHL-drafton vetnek be minden évben.
  • De amire Szabó leginkább büszke, az a vadonatúj, még betanítás alatt lévő, az amerikai kosárlabdázásból hódító útra indult video- és mozgáselemző. A Catapult Beltéri GPS teljesítmény monitoring rendszert, kiegészülve a SIMI mozgás elemzővel a világ kézilabdázásában sehol máshol nem alkalmazzák még.

Nem véletlen, hogy például Tomori Zsuzsa is itt rehabilitált négy hónapon keresztül súlyos sérülése után, de a közeljövőtől lehetőség nyílik arra is, hogy a boglári csapat szaktudását más sportágak képviselői is igénybe vegyék.

Galéria
A kollégiumban minden a kézilabdára utal. Fotó: Mohos Márton / 24.hu

Évi 800 millió

A NEKA ügyvezetője, a 190-szeres válogatott, tíz éven át Bundesliga játékos Mocsai Tamás édesapja hitvallása szerint vezeti az akadémiát. Amondó:

különösen figyelünk arra, hogy ne csak kézilabdázókat, hanem teljes embereket neveljünk, ezért a képzés, a versenyeztetés mellett a személyiségfejlesztés is a fontos része a nevelésnek. Nem lesz, lehet minden végzősünkből első osztályú sportoló, ezért olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik megállják a helyüket az életben.

Mivel a neve nemzeti, s ennek megfelelően államilag masszívan támogatott akadémiáról van szó, felmerül a kérdés, mindezt mennyi adóforinttal finanszírozza az átlag magyar? Mocsai elárulta, az idén április 1-től teljes mértékben a maguk urai lettek, lévén valamennyi sportcélú komplexum – lakófalu, sportcsarnok – a NEKA üzemeltetésébe került át, az ügyvezető által 800 millióra taksált éves működési költség egyik alapja továbbra is az a 200 millió forint, amit az állam célzott támogatásként nyújt. A maradék háromnegyedet a közvetett állami támogatásnak számító taotámogatásból, illetve az egyre növekvő saját bevételből fedezik majd.

Mocsai Tamás. Fotó: Mohos Márton / 24.hu

Utóbbi arányát évről évre szeretnék gyarapítani. Ezt a célt kiválóan szolgálja a lakófalu, ahol a 240 férőhelyből folyamatosan csak átlagosan 140-et foglalnak le a leány-, és fiú-kézilabdázók. A többit válogatott-, és klubedzőtáborra,  sportszakmai-, és játékvezető-képzésre adják majd bérbe, akár más sportágaknak is, de hamarosan Boglárra érkezik Ambros Martin is a Rosztovval – az orosz alakulat itt készül a BL Final Fourra –, ahogy tornákat is rendeznek majd.

A NEKA rehabilitációs és tudományos központja is tökéletesen alkalmas arra, hogy a magyar sport, de akár a lakosság szélesebb rétegét szolgálja – megfelelő díjazás ellenében. A párját ritkító gépparkkal olyan átfogó felméréseket tudnak végezni, majd az adatok összegzésével olyan komplex szakmai tanáccsal tudják ellátni a szolgáltatás iránt érdeklődő csapatokat, de egyéni sportolókat is, amilyenre Magyarországon máshol nem nagyon van lehetőség.

Kiemelt kép: Mohos Márton / 24.hu

Ajánlott videó

Olvasói sztorik