Sport

Teniszmilliárdok nyomában: Fucsovics kiakadása, nyomozás, semmiből kinőtt közvetítő cég

A magyar topjátékos Facebook-posztjával kezdődött a teniszháború, amely ma ott tart, hogy ismeretlen tettes ellen feljelentést tettek hűtlen kezelés és adócsalás miatt. A Fucsovics Márton mellett felsorakozók keresik az állami pénzt a szövetségen. Az már biztos: milliárdok folytak át a teniszszövetség kommunikációs igazgatójának cégén. Az érintettek állítják: optikailag rosszul néz ki a megoldás, ám ezzel százmilliókat spóroltak a sportágnak.

Sajnálatos, ami a szövetségben történik. (…) Annyi a csúsztatás, a manipuláció, a hazugság a kommunikációjukban, a működésükben, hogy az nem tartható sokáig

– mondta a Nemzeti Sportnak három hete adott interjúban Fucsovics Márton, a világranglistán jelenleg a 42. helyen álló teniszező. A legjobb magyar játékos egyúttal leszögezte: ezzel a szövetséggel biztosan nem állapodik meg.

A történet még augusztusban egy érzelmes Fucsovics-levéllel kezdődött, ebben a teniszező felsorolta az okokat, amelyek miatt nem vállalta a Csehország elleni Davis Kupa-szereplést. Ezután lényegében követhetetlen üzengetés kezdődött, amelyben a szövetséggel szembekerült Fucsovics mellett edzője, Sávolt Attila, a legjobb női játékos, Babos Tímea, valamint olyan egykori világklasszis is, mint Temesvári Andrea.

Ám a legjobbak lázadása nem hozott változást. Bár a szövetségben sorra mondtak le az elnökségi tagok, ezért rendkívüli közgyűlést kellett tartani, ezen újraválasztották a szövetség elnökének a korábbi vezetőt, Szűcs Lajos fideszes országgyűlési képviselőt.

Fucsovics Márton és Sávolt Attila
(Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu)

Addigra a kormányig jutott a botrány: Szabó Tünde sportállamtitkár mások mellett fogadta az egyik oldalról Markovits László Vasas-elnököt, Sávoltot, valamint Babos Csabát, a legsikeresebb női játékosunk édesapját, míg a szövetség részéről párttársát, Szűcsöt. A találkozó azonban nem hozott békét, sőt ezután rendezték a közgyűlést, amelyen a felek újra látványosan egymásnak feszültek.

A részletek és az egyéni sérelmek hálójában kiigazodni szinte lehetetlen, ám az kirajzolódik, hogy a történet középpontjában a pénz van. A milliárdos állami források, amelyek felhasználását a felek finoman szólva másként ítélik meg.

Milliárdok versenyekre

Például sokak számára nem érthető, miként lehetséges, hogy évről évre több száz millió forintot költ el a szövetség ideiglenes teniszpályák építésére. Lapunk írta meg, hogy e sokak közé tartozik a Pénzügyminisztérium is, amelynek szemet szúrt az idén, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma kért egy újabb, 365 millió forintos támogatást a csehek elleni Davis Kupa-meccs megrendezésére. A tárca annak ellenére akart extra pénzt a tenisznek, hogy a szövetség állami támogatása hét év alatt a hetvenszeresére nőtt: 2017-ben már 4 milliárd forintból gazdálkodott.

A pénz jelentős része pedig ideiglenes pályák építésére ment el: Davis Kupa-találkozókra, ATP- és WTA-versenyekre úgy folyt el 1,7 milliárd forint, hogy azok pályáit a rendezvények után elbontották. Szűk két év alatt négy stadion épült fel és tűnt el.

Őrült összegek mennek el pár napig álló teniszstadionokra
Így kerül a 10 milliárd forint körüli összegre tervezett margitszigeti teniszstadion már az első kapavágás előtt több mint két milliárdba.

Az építkezések háttere a szövetséget támadók számára kulcskérdés. Lapunk birtokában van az a levél, amelyet az érintettek eljuttattak a tagszövetségeknek. Ebben a többi közt azt feszegetik, milyen elnökségi döntés alapján vitték a 2016-os Magyarország-Izrael Davis Kupa-meccset a Városligetbe, milyen közbeszerzés előzte meg a beruházást, hogyan zajlott a partnerek kiválasztása. Lényegében ugyanezt vetik fel a budapesti ATP- és WTA-versennyel kapcsolatban. Hogy aztán a 2017-es beszámoló ürügyén rátérjenek arra, amit a tiltakozók korábban mindig csak körülírtak: azt kérdik, volt-e a szövetség kommunikációs igazgatójának és férjének érdekeltségébe tartozó Open Time Consulting Kft.-nek szerepe a versenyrendezésben, és amennyiben igen, arról milyen elnökségi határozat született?

Ideiglenes teniszstadion a Lurdy ház mellett
Fotó: Marjai János/24.hu

A semmiből milliárdos cég lesz a kommunikációs igazgató vállalkozása

A cégadatok valóban figyelemreméltó cégtörténetet mesélnek el: az Open Time Kft. 2015-ben 1,2 millió forintos árbevételt ért el, hogy aztán 2016-ra 718 millió forintra, 2017-re 1,34 milliárd forintra nőjön árbevétele. Mindezt úgy, hogy egyetlen főt foglalkoztat a vállalkozás, amely Tamás Krisztinának, a teniszszövetség kommunikációs igazgatójának és Horváth Csabának a tulajdonában van.

Azaz a teniszszövetség vezetésének ellenzéke arra utalt idézett levelében, hogy e meghökkentő növekedésre a teniszversenyek rendezése ad magyarázatot. Erre a felvetésükre a válasz: igen.

A Magyar Tenisz Szövetség teljes körűen válaszolt az Open Time-ot érintő kérdésünkre, s tudatta, mennyi pénzt fizetett ki a cégnek:

2016-ra 706 millió, 2017-re 1,265 milliárd, 2018-ra pedig 3 millió forintot számlázott a vállalkozás. A szövetség tájékoztatása szerint ebből az összegből 1,33 milliárd forintot adtak be minisztériumi elszámolásra, a többi pénzt saját forrásból fizették ki.

A teniszszövetség azonban tartja magát ahhoz, hogy a sportág érdekében járt el, így részletes magyarázattal szolgált a konstrukcióra.

Az első lépés az Izrael elleni Davis Kupa-mérkőzés volt, amelyet a Műjégpálya parkolójában rendeztek. Ekkor még nem adták oda egyetlen cégnek a rendezés feladatát, mert szűk keretből dolgoztak. Így inkább egy kvázi közvetítőt kerestek, amely az A-Z Produkció nevű cég lett. A kft. azt vállalta, hogy lényegében minden részfeladatot, tételt megversenyeztet. Ezután a beérkező ajánlatokat benyújtotta a szövetségnek, amely maga dönthetett, hogy ezek közül melyiket választja.

Ebben a konstrukcióban az A-Z Produkció minden megkötött szerződés értékének 10 százalékát kapta bonyolítói díjként, amiben a költségei és a nyeresége is benne volt. A teniszszövetség állítja, ellenpróbát is tartott: kért be ajánlatokat korábbi partnereitől, így biztos lehetett abban, hogy az A-Z jó munkát végez, alacsonyan tartja a versennyel a költségeket. A válasz szerint

helyenként 50-60 százalékkal olcsóbb ajánlatot tudott hozni az új partner.

Ennek ellenére nem tudták fenntartani ezt a modellt. Ennek az volt az oka, hogy a kiválasztott cégekkel végül minden részfeladatra a szövetség kötött szerződést, majd bonyolította a számlázást, az elszámolást. Ennek nyomán a szövetség munkatársai hónapokig a párnapos meccsel foglalkoztak.

A Magyarország-Izrael salakpályás tenisz Davis kupa-mérkőzés helyszínéül épített rendezvénysátor a Városligeti-tó medrében, a Vajdahunyadvár előtt.
(Fotó: MTVA/Bizományosi: Róka László)

Ez fenntarthatatlan volt, így olyan partnert kerestek, amelyik készen állt arra, hogy az adminisztratív feladatokat is átvállalja, miközben a beszerzések átláthatóak maradnak a szövetség számára. A szövetség szerint kevés idő volt dönteni, és az Open Time Consulting Kft. bevonása maradt az egyetlen járható út, mivel a személyes kapcsolat garantálta a vezetők számára a transzparenciát, továbbá azt, hogy a partnerek ismerik elvárásaikat.

A szövetség rögzíttette, hogy az Open Time által folytatott ajánlatkéréseket az MTSZ és az MTSZ Ellenőrző Testülete kérésre bármikor láthatta. A munkáért az Open Time az állítás szerint szinte kizárólag a költségeket számolta el, melyek közül az adó, a banki költségek mellett 1 százalékot sem elérő profitot számolt fel.

Az út végén azonban mindenképpen az van, hogy a szövetség kommunikációs igazgatójának cége verseny nélkül jutott több száz milliós megrendeléshez. A teniszszövetség szerint azonban a sportág érdekeit, nem pedig az eljárás külalakját tartotta a szem előtt:

Olyan megoldást kerestünk és találtunk, mely nem ütközik szabályzatba, törvénybe, mégis biztosítja a szövetséget arról, hogy a lehető legnagyobb rálátása legyen a források elköltésére, transzparens legyen, az ajánlatkérések és szerződések bekérhetőek legyenek, éves szinten több százmillió forint ne profitként maradjon a közreműködőknél, hanem ez a pénz is a teniszsportot segítse. Dönteni kellett aközött, hogy optikailag támadható megoldást vállalunk és megtakarítunk évi többszázmillió forintot vagy optikailag nem támadható megoldást választunk, melyben többszázmillió forint vész el a teniszsport számára.

 De miért ideiglenes pályákat építenek a pénzből?

Az egészen nehezen kezelhető történet közben rendre felvetődik a kérdés: miért ideiglenes pályákat építenek? Miért nem például vidéki bázisok építésére vagy utánpótlás-nevelésre megy a pénz?

A szövetség az ilyen bírálatokat is hárítja, mivel szerinte nem választotta a célt: az állam versenyrendezésre adta a forintokat.

A szövetség azt választhatta volna, hogy ilyen körülmények között, a feltételrendszer (azaz például stadion) hiányában nem rendez versenyeket, ám úgy ítélték meg, a teniszsport érdekeit az szolgálja, ha a vetélkedőket megtartják. Leszögezik: a pénzt nem ők címkézték fel, címkézve kapták, versenyrendezésre kellett költeniük. Sőt adatokkal tudják igazolni: önerőből kellett kiegészíteniük a büdzsét, azaz a szövetségnek is pénzbe kerültek a projektek.

Fotó: Marjai János/24.hu

Nyomozati szakasz

Ugyanakkor a történetnek természetesen nincs vége. Ahogyan a hvg.hu megírta, immár a hatóságok is szerepet kapnak az ügyben.

A 24.hu birtokában vannak a dokumentumok, amelyekben ismeretlen tettes ellen tettek feljelentést az ügyészségen jelentős vagyoni kárt okozó hűtlen kezelés miatt.

Itt azonban már sokkal több ügyet említenek, több tízmillióval drágább ajánlat választását, fiktív számlákat, borítékban átadott prémiumot. A fővárosi főügyészség azt közölte: a feljelentést megkapták, annak nyomán nyomozást rendeltek el. A szövetség kérdésünkre pénteken azt írta, nem tud a feljelentésről.

Első körben még arról is megkérdeztük a szövetséget, ellenőrizte-e már a tárca az elszámolásaikat, mire ezt a választ kaptuk:

A szövetség minden törvényt, szabályt betartott, az Emminél az ellenőrzés folyamatban van.

Kiemelt kép: Thinkstock.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik