Világszerte több százezer rajongója van, köztük olyan hírességek, mint Brad Pitt és Angelina Jolie. Banksynek hívja magát, de mostanáig senki sem tudta, hogy ki is ő valójában.
A Mail on Sunday lap kinyomozta, hogy egy 34 éves brit férfi, Robin Gunningham bújt e művésznév mögé. Sokan csalódottan fogadták a hírt, hogy a fiatalember az évente 9240 fontba kerülő Bristol Cathedral Schoolba járt, tehát nem az a szegény, „anti-establishment-hős”, akinek rajongói képzelték.
Banksy azzal vált világhírűvé, hogy stencilezett képeket festett illegálisan középületek falára. Néhány városban rájöttek, hogy ez értéket képvisel, és védetté nyilvánították műveit.
Szatirikus utcai művészete és felforgató epigrammái a fekete humort keverik a graffitivel, jellegzetes technikában. Politikai és társadalmi mondanivalójú művészi kommentárjai a világ különböző városainak utcáit, falait, hidait díszítik.
Banksy munkássága a bristoli underground szcénából nőtte ki magát, ahol művészek és zenészek dolgoztak együtt. Szakértők szerint stílusa Blek le Rathoz hasonlít, aki 1981-ben Párizsban kezdett el stencilekkel dolgozni, és annak a Crass nevű anarchista-punk bandának volt a tagja, akiknek a nevéhez fűződik a londoni földalatti rendszer stenciles graffiti kampánya a ’70-es, ’80-as évek idején.
Banksy arról ismert, hogy lenézi a kormányt azért, amiért a graffitizést vandalizmusnak címkézik, csak azért, mert az nem hoz számukra profitot. Ezért műveit közterületeken, többnyire falakon teszi nyilvánossá, de installációkat is szokott készíteni. Maga nem ad el műveiről semmiféle fényképet; noha a művészeti aukcióvezetők ismertek arról, hogy megkísérlik eladni műveit a helyszínen, az eltávolításával kapcsolatos gondokat pedig a legnagyobb összeget ajánlóra hagyják.
Budapesten a Műcsarnokban létrehozott Mélycsarnok idei programja Banksy tárlatával zárul.
