Poszt ITT
HAMBURG, GERMANY - JULY 07:  Burnt out cars in the street during the 'Welcome to Hell' anti-G20 protest march on July 7, 2017 in Hamburg, Germany. Authorities are braced for large-scale and disruptive protests as Leaders of the G20 group of nations arrive in Hamburg for the July 7-8 G20 summit.  (Photo by Alexander Koerner/Getty Images)

Autók lángoltak az egyik legnagyobb német városban. Na, mi ebből a tanulság?

24.hu
24.hu

2017. 07. 30. 11:00

Farkas Eszter politológus üzenete a pokolból.
Korábban a témában:

Ez az írás nem taglalja, ki a felelős a hamburgi G20 csúcstalálkozón történt Welcome to hell tüntetések alatti utcai zavargásokért, azt helyszíni riportjában a Greenpeace munkatársa, Kaufer Virág már megtette. Azzal sem foglalkozom, célszerű-e jelen kiélezett politikai helyzetben egy nagyvárosban rendezni egy ilyen találkozót. Célom sokkal inkább néhány kérdésfelvetés a szeptemberi németországi parlamenti választások tükrében.

Ég a város

Miközben a világ vezető politikusai az Elbphilharmonie komolyzenei koncertjét hallgatták Hamburgban a G20 tárgyalásokat megelőző estén, az esemény kapcsán szervezett tüntetésen utcai rendbontás zajlott. A közösségi oldalakra tucatjával töltötték fel az égő autókat, betört kirakatüvegeket, fekete maszkos felforgatókat ábrázoló fotókat és videókat.

A német politikai helyzettel kevéssé tisztában lévő magyar olvasóban jogosan vetődik fel: kik ezek az alakok?

Köthetők bármely politikai csoporthoz? Hogyan lép fel velük szemben a rendőrség, a városvezetés? Vajon politikai vagy rendőri provokációval van inkább dolgunk?

A súlyosbodó globális egyenlőtlenség, a terrortámadások, valamint a menekült- és klímaválság miatt egyre hangosabbak a szélsőséges politikai nézeteket vallók, az meg csak fokozza a dühöt, ahogy a G20 találkozón is részt vevő vezető politikusaink ezeket a válságokat lassan tíz éve próbálják (nem) kezelni. A tömeg elégedetlensége és dühe tehát érthető. A fő kérdés az, a döntéshozók és politikusok hogyan kívánják értelmezni a nép haragját. Merthogy a szövetségi parlamenti választásokig a pártok és politikusaik igyekeznek majd saját céljaikra használni a Hamburgban történteket, nem kérdés, ne legyenek illúzióink.

A legnagyobb hibát mi, az eseményeket figyelők akkor követjük el, ha általánosító jelzőket húzunk a Hamburgban tüntető csoportokra.

Fotó: Getty Images/Thomas Lohnes

Az emlékezetes 1999-es seattle-i tömegdemonstrációk óta számos globalizációkritikus szervezet rendez a G20 csúcstalálkozókkal párhuzamos „ellencsúcsokat” – írja Mikecz Dániel politológus minap megjelent elemzésében, és maga is utal rá, a kezdet óta milyen heterogén csoportok alkotják a G20-as ellentüntető tömeget.

Simon Teune, a berlini Technische Universität társadalomkutatója a Süddeutsche Zeitungnak adott interjújában elemezte a tüntetők szociológiai összetételét. Felhívja a figyelmet, hogy a Schwarzer Block (Fekete Blokk) nem szélsőbaloldali tüntetők csoportja, hanem egy „tüntetés-taktika”, ami a már helyszínen lévő tüntetők körében alakul ki. És ami egyébként neonáci tüntetéseken is alkalmazott, bár Teune szerint ritkábban, mint antikapitalista/antiglobalista körökben.

Tüntetésturisták

A tüntetések alatt Sandra Marialkevel, a hamburgi kórház egyik intenzív osztályának vezetőjével készítettem interjút Berlinben.

Sandra azt mesélte, a városban szinte csak angolul tudott beszélni a tüntetőkkel, legtöbben a G20 miatt utaztak Hamburgba.

Sandra szerint érthető, hogy akiknek a városi zavargások és gyújtogatások következményeit nem kell a mindennapokban viselniük, nyitottabbak a radikális fellépésre. Ezzel párhuzamosan olyan videókat lehetett látni, melyeken a tüntető tömeg a legnagyobb nyugalomban szambázik az utcán a napsütésben.

Az események során összesen 186 letartóztatás és 225 őrizetbe vétel volt. Számos hírt lehetett olvasni arról, hogy a helyszínre vezényelt 19 ezer rendőr közül ötszázan sérültek meg, egy Spiegel-cikk szerint azonban jóval kevesebben, ráadásul az ellátást igénylő rendőrök fele a hőség miatt lett rosszul és került kórházba.

Mire is figyelmeztetnek bennünket a hamburgi események a németországi parlamenti választások előtt két hónappal?

Egyrészt arra, hogy a szélsőséges politikai csoportok – részben a politika digitalizálódása folytán –  egyre láthatóbbá válnak, egyre többen bújhatnak elő eddig szalonképtelennek gondolt/titulált politikai véleményükkel. A szélsőséges politikai vélemények politikai intézményesülése veszélyes lehet, elég a Pegida kapcsán az AfD-re, vagy itthonról az őszödi beszéd kapcsán 2006 őszén kirobbant tüntetésekre és következményeikre gondolnunk. Arról nem is beszélve, hogy a szélsőséges politikusi és szavazói attitűd tematizálhatja a közéleti diskurzust, nőhet az esélye, hogy a többi politikai pólus is ezt az attitűdöt és hangnemet alkalmazza. Noha a német populista jobboldali párt, az Alternative für Deutschland (AfD) népszerűsége az elmúlt egy évben valamelyest csökkent, az elkövetkező választás egyik nagy kérdése, sikerül-e fennállása során először képviselőket juttatnia a Bundestagba.

Rendőri erődemonstráció

Hasonlóan vízválasztó lehet a 2017-es parlamenti választás a Die Linke (a Bal) párt számára is.

A napokban jelentette be ugyanis a német belügyminisztérium, hogy komoly lépéseket tervez tenni a szélsőbaloldali szervezetek visszaszorítása érdekében.

Fotó: Getty Images/Alexander Koerner

Thomas de Maiziere belügyminiszter szerint a szélsőjobboldali csoportokat már megtanulták kezelni, de a szélsőbal ügyében lemaradtak. Maiziere felvetette egy európai szintű adatbázis összeállítását a szélsőséges politikai szervezetek regisztrálására és követésére, ami üzenet a Die Linke politikusai felé.

Sokak szerint a mostani G20 találkozót azért Hamburgban rendezték, mert Olaf Scholz polgármester erődemonstrációra kívánta felhasználni a rendőri fellépést a helyi szélsőbaloldali csoportok visszaszorítása érdekében.

Werner J. Patzelt politikatudós szerint az egyik legnagyobb kérdés, vajon a Die Linke hogyan pozicionálja magát a hamburgi G20 események kapcsán. Ha nem határolódik el a radikálisoktól, úgy könnyen összemoshatják ezekkel a csoportokkal. A Die Linke szavazói alapvetően a Kelet-Németországban élők, a munkanélküliek, az alacsony jövedelemmel rendelkezők; a formáció 2013-ban a harmadik legnagyobb pártként került a Bundestagba, azóta is stabilan tartja 10 százalékos támogatottságát.

A hamburgi események a 2017 szeptemberében esedékes szövetségi parlamenti választások szempontjából tehát elég szerencsétlen időben történtek. Az általános témák mellett olyan ügyek, mint a menekültkérdés és a melegházasság engedélyezését elfogadó törvény miatt amúgy is kiélezett kampányharcot akár el is döntheti, az egyes pártok hogyan reagálnak a rendbontásokra és a szélsőbaloldali csoportok láthatóságára, valamint a G20 kapcsán megfogalmazódó diskurzusokra.

Azt azért ne felejtsük, hogy a tömegek reakcióját az elitek bezárkózása előzte meg.

Farkas Eszter, politológus

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Fotó: 24.hu / Bielik István

Őrizetbe vették a rendőrök M. Richárdot

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.