Amikor annó, 1985-ben először átállítottuk az órákat, az több volt, mint egy racionális döntés, amivel egy csomó pénzt spórolhattunk meg. Emlékezhetünk, hogy az óraátállítás szinte az első jelei közé tartozott annak a folyamatnak és törekvésnek, hogy mi a nyugathoz tartozunk. Az Európa-házhoz, ahogy a rendszerváltás körül neveztük az úniót.
Kell ezzel szemben az ország eladósítása, az atomlakodalom, az etatizmus, a média felfalása, a kopaszok és tesisek, a buzizó béközép támogatása, mindegy. Ebbe a sorozatba tartozik az Európai Emberi Jogok Egyezményéből való kilépés felvetése, is, minek ide emberi jogok, buziság, szépelgő handabanda. Szabó Máté, a TASZ szakmai igazgatója a HírTV-nek úgy fogalmazott, hogy az emberi jogi egyezmény a náci és kommunista diktatúrákra adott válaszként született meg, és ha egy ország azt felfüggeszti, akkor azzal azt üzeni, hogy oda szeretne visszatérni. Hozzátette: “Nincs olyan tagja az EU-nak, aki ne lenne részese az EJEE-nek. Nem is tartom elképzelhetőnek, hogy legyen az EU-nak olyan tagja, aki nem részese ennek az egyezménynek”. (Magyar Narancs).
Amíg jön a lé, addig bent maradunk, orosz hitsorsosainknak is addig kellünk, amíg mi vagyunk a rés az únió falán. Jellemző hogy medwetestvérék 2011-ben léptek ki az óraátállításosdiból, a visszaállítással végleg a kelet-európai idősávban maradnánk, végre is ott a helyünk, a lépés szimbolizálná az utat, amire ártunk és ormányunk vitte ezt a jobb sorsra (nem) érdemes kis hazát, a keleti partra, ahol néhány fáraóé ez az ország, hogy szennyes állati életben tartsák a milliókat, mondta Ady 1905-ben az akkori Figyelőben (ma aligha jelenhetne meg a lánczikutya és az elsimon dominálta lapban. Igaz, itt Jézust is elhajtanák a pengekerítésnél, csak előbb megruháznák egy kicsit.