banán (banán)
Poszt ITT

Gerlóczy: Megint banán

Mert nem unja! Szerzőnk Thaiföldről jelenti, szerkesztőségünk pedig ünnepelve köszönti a Gelóczy mester ciklussá érett banánkorszakát.
Kapcsolódó cikkek

Hosszú és fáradtságos munka megismerni a banánt. Amikor elhatározzuk, hogy banánt fogunk enni, amikor eldöntjük, hogy mostantól mindig lesz a háznál banán, akkor elmegyünk a zöldségeshez és kiválasztjuk a nekünk tetsző banánfürtöt. Érett banánt választunk, aztán hazavisszük. A banánt először lerakjuk a teraszon a padra, aztán soha többé nem rakjuk a padra, mert a banánt ellepik a hangyák, kicsik, nagyok, vörösek, feketék, és olyan aprók is, hogy még a színüket sem látni tisztán. Azután a banánt kidobjuk a picsába. Másodszorra az érett banánfürtünket a szárítókötélre akasztjuk és onnan csemegézünk belőle, egészen addig, a második napig, amikor is azt vesszük észre, hogy a banánunk megrohadt. Ekkor ezt a fürtöt is kidobjuk a picsába, és megyünk a zöldségeshez. A zöldségesnél ezúttal éretlenebb, de már valamelyest sárgás banánt választunk, amit aztán a harmadik napon dobunk ki a picsába, amikor a tíz banánból már csak két-három maradt a fürtön. Eltelik tíz nap is, mire rájövünk arra, hogy a zöldségesnél kizárólag zöld, azaz zöld banánt szabad vásárolnunk. Innentől kezdve az életünkre már nem lehet semmilyen panasz.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.