Kereső
Nem hiszek abban, hogy a történelemben „az igazság” megismerhető, a múltat a maga teljes egészében képtelenség rekonstruálni – nyilatkozta a 24.hu-nak Csunderlik Péter történész, akivel a Galilei Körről szóló, nemrég megjelent könyvéről beszélgettünk. Szóba került a kultúrharc, a diákegyesület felelőssége a világháborús vereségben, de felelevenítettünk néhány konteót is a Horthy-korszakból.
Egyszerre két olyan cikk is megjelent, amelyek szerint Ukrajna, illetve Ukrajnával szimpatizáló csoportok állhatnak a gázvezetékek felrobbantása mögött. Az ügy szálai messzire vezetnek, főleg, ha kiderül, hogy az ukrán vezetés nem tudott a robbantásról. Persze továbbra is csak egymással versengő elméletekről van szó.
A pincértanuló Johanna a hírekről és az oltáshoz való viszonyáról, szimpatikus és ellenszenves melegekről, csonka családról és jövőképekről, arról, hogy össze kell-e öltöznie egy párnak a wellnessben, és lehetnek-e együtt boldogok Fajszon, ha egyikük magyar, a másikuk roma származású.
Az Elk*rtukat is jegyző Megafilm baljós módon „a legigazibb Trianon-történetet” ígérte. A Béke a nemzetek felett ehhez képest elég visszafogott, meglepően informatív alkotás lett, amelyben a többnyire korrekt történészi elemzések keverednek a teljesen fölösleges játékfilmes betétekkel.
2001. szeptember 11-én addig elképzelhetetlen terrortámadás érte az Egyesült Államokat. Bár az al-Káida nyomban magára vállalta a támadást, az évek múltával egyre többen kezdtek hinni benne, hogy 9/11 valójában egy belső összeesküvés volt. Huszonegy évvel a történtek után az összeesküvés-elméletek élnek és virulnak.