2015-höz hasonlóan a 2016. évben is elsősorban a marketingtámogatottságot nélkülöző kisebb márkák, azaz az úgynevezett “B márkák” rovására tudták növelni részesedésüket a kereskedelmi láncok saját márkás termékei.
A piackutató cég 2001 óta elemzi évről évre a kereskedelmi márkák teljesítményét a napi fogyasztási cikkek piacán. A 2016. évi fejleményeket elemző Kereskedelmi Márkák Analízise című tanulmány szerint szociodemográfiai szempontból egyetlenegy háztartástípus sem emelhető ki az e márkákat választók köréből, vagyis a háztartás mérete, összetétele, jövedelme vagy az, hogy melyik régióban él, nem befolyásolja, hogy milyen mértékben költ az adott háztartás kereskedelmi márkákra. Egyedüli tényező e tekintetben a települések mérete, mert ez befolyásolja a háztartásoknak a kereskedelmi márkákhoz való hozzáférését. Példának okáért a falvakban kevésbé jutnak ilyen típusú termékekhez a háztartások.
Ami a termékkategóriákat illeti, évek óta kiemelkedő a kereskedelmi márkák részesedése a fagyasztott élelmiszerek, valamint az állateledelek forgalmából, míg a nedves tisztítókendők és a vatta kategóriában bírnak a legmagasabb részesedéssel. A márkázott termékekhez a magyar háztartások leginkább a testápolási és tisztítószer kategóriák esetén ragaszkodnak, a kereskedelmi márkák e termékkörök forgalmából tudták a legkisebb szeletet kihasítani.
Változatlan a helyzet a kereskedelmi márkák csatornánkénti teljesítménye kapcsán: súlyuk immár évek óta a diszkont csatornában a legjelentősebb. E bolttípusban a sajátmárkás termékek az FMCG-forgalom közel kétharmadát adják. A második legerőteljesebb a kereskedelmi márkák jelenléte és teljesítménye a drogéria csatornában. Ráadásul ez az a
csatorna, ahol a saját márkák részesedése a legerőteljesebben nőtt az elmúlt két évben – állapította meg a piackutató cég.
Miközben 2016-ban minden háztartás vásárolt legalább egyszer kereskedelmi márkát, az A és B márkához képest ritkábban – egy év alatt átlagosan 119 alkalommal – és vásárlásonként átlagosan 1119 Ft értékben.
