A televíziós iparág képviselői egy ideje már hangoztatják, hogy Magyarországon is nézettségmérési reformra lenne szükség, azaz hazánk is térjen át egy fejlettebb nézettségmérési módszerre. Legutóbb például Vidus Gabriella, az RTL Magyarország vezérigazgatója tette ezt, aki tavaly decemberben egy több más témát is érintő sajtóbeszélgetésen azt mondta, hogy mivel a nézők egy része már alternatív technológiai platformokon, például mobileszközökről, táblagépről néz tartalmakat, egyes televíziós sorozatok esetében pedig kimagaslóak ezek a mutatók, ezért fontos lenne, hogy a nézettségmérés technológiája egységesebb legyen és lehetőség legyen arra, hogy ne csak a hagyományos tévéképernyős közönségarányról, valamint az időeltolásos (time shifted view/TSV) nézettségről legyenek adatok, hanem teljesen platformfüggetlen módon a többi rendszeren, például a mobiltelefonon vagy táblagépen történő műsor-visszanézésről is pontosabb számokat kapjanak. Az is fontos lenne, hogy pontos adatok legyenek a közönség összetételéről, demográfiai adataikról. A vezérigazgató akkor arról beszélt, reményei szerint másfél éven belül Magyarországon is bekövetkezhet a nézettségmérési reform, mivel a piac igényli ezeket az adatokat is.
Fél éven belül itt a 29 országban már alkalmazott módszer
Vörös Csilla, a Magyarországon a televíziók nézettségét műszerrel mérő Nielsen Közönségmérés Kft. ügyvezetője is előadója volt tegnap a Budapesten zajló Médiapiac – Kutatás – PR 2017 című kétnapos szakmai konferenciának, ahol erre irányuló bejelentést tett. Az ügyvezető közölte, Magyarországon is bevezetik a Nielsen-csoport által 29 országban már elérhető DAR (Digital Ad Ratings) nevű mérési megoldást, ami lehetővé teszi a hagyományos televíziós nézettségmérés összekapcsolását az internetes videós tartalomfogyasztással, és egyfajta egységes “valutát” hoz létre. A DAR bevezetésével összehasonlíthatóbbá válik a tévé és az online, és pontos adatok lesznek arról, hogy egy adott sorozatot vagy show-műsort az adott célcsoport hány százaléka látta. Mivel a tartalmakat címkézni (taggelni fogják), így kiküszöbölhetők lesznek a duplikált mérésből fakadó esetleges pontatlanságok. Emellett lehetővé válik a tévés kampányok napi szintű nyomon követése és optimalizálása, például azt is meg lehet mondani, hogy az adott tévés reklámot táblagépről vagy éppen okostévéről látták-e. Az is lekérhető lesz, hogy például férfi vagy női fogyasztóról van-e szó, illetve hány éves a néző.
A nézettségi adatokat egyébként a szolgáltatásra előfizetők egy szoftverrel érhetik majd el – mondta el Vörös Csilla a Médiapiac szaklap által szervezett konferencia első napján.
Mérséklődött a tévénézésre fordított idő
Vörös Csilla egyébként arról is beszélt, hogy bár némiképp csökkent a magyarok tévénézésre fordított ideje az elmúlt időszakban, a tendencia egyelőre nem számottevő.
A trendeket illetően Vörös Csilla kiemelte, hogy még mindig az általános szórakoztató jellegű csatornák vonzzák a legtöbb nézőt, és közöttük bontakozott ki a legnagyobb verseny. Jelentősen növekedett a filmcsatornák aránya.
A tévénézési idő 39 százalékát az 1 és 5 százalék közötti, közepes nagyságú közönségaránnyal rendelkező csatornák viszik el. A fennmaradó részen osztozkodnak a legnagyobbak.Nőtt a reklámnézési idő
A Nielsen Közönségmérés Kft. ügyvezetője megemlítette, hogy emelkedett a reklámnézési idő, vagyis a hirdetők visszataláltak a televízióhoz.
Egy átlagos reklámszpot hossza a Nielsen adatai alapján 23,9 másodperc volt. A legtöbb reklámidőt a gyógyszeripar rendelte meg, e szegmens még növelte is a megjelenésszámát. A legnagyobb tévés hirdetők közé tartozik még az élelmiszeripar és a kereskedelem.
Vörös Csilla kitért arra is, hogy a magyar háztartások harmadában található 2 televízió. Az okostelevízió is gyorsan terjed, hiszen ma már a lakosság közel ötödének (18,1%) van smart tévéje. Az ügyvezető azért is tartja fontosnak az új nézettségmérési módszer bevezetését, mert az új típusú eszközökön (okostévé, mobiltelefon, táblagép, számítógép) történő tévénézés egyre inkább jelentőssé válik.