A magyarországi műszeres nézettségmérést végző Nielsen Közönségmérés legújabb, 2016 negyedik negyedévre vonatkozó, ma publikált adatai alapján A 4-17 évesek tévénézéssel töltött ideje 3 óra 20 perc volt, a 18-49 éves korcsoporté pedig 3 óra 54 perc, ami a gyerekek esetében 8 perces, a 18-49 éveseknél pedig 11 perces csökkenést jelentett. Az 50 évnél idősebbek naponta átlagosan 6 óra 43 percet tévéztek az év negyedik negyedében. Ez 2 perccel több mint egy évvel korábban.
Az időeltolásos tévénézésre (Time-shifted Viewing, TSV) irányuló kutatásaik szerint a teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 1,3 százalékát, átlagosan 3,7 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására 2016 negyedik negyedévében. A 4-17 és a 18-49 éves korosztály a tévénézésre fordított idejének 1,4 illetve 1,7 százalékát töltötte késleltetett tévés tartalom fogyasztásával, az 50 év felettieknél ez az arány 1 százalék volt. (Ez a gyakorlatban a műsorrögzítős, videótáras műsorvisszanézést jelenti.)
Megint csökkent az RTL Klub és a TV2 együttes közönségaránya, de ezúttal a közszolgálat is nézőket vesztett
A Nielsen megemlítette: 2016. év során számos változás történt a magyar nyelvű csatornák kínálatában. Vélhetően ennek is köszönhetően a 4 évnél idősebb, tévés háztartásban élők körében az általános szórakoztató csatornák részesedése 2 százalékponttal, a filmcsatornáké 1,6 százalékponttal nőtt 2015 utolsó negyedéhez képest, és további 1-1 százalékpontos növekedést könyvelhettek el az ismeretterjesztő és hírcsatornák is. A többi tematikus csatornacsoport részesedése a változások ellenére is viszonylag stabil maradt: 1 százalékpontnál kisebb volt az elmozdulás a tavaly mért értékektől az életmód, gyerek-, zene- és sportcsatornák esetében, ugyanakkor a két országos kereskedelmi csatorna (az RTL Klub és a TV2) együttes közönségaránya 3,6 százalékponttal, a közszolgálati (állami) tévécsatornáké pedig 1,8 százalékponttal csökkent.
Filmet rengeteget, kulturális műsort alig néztünk
Eltérően alakultak a sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében. A vizsgált időszakban a mozifilm műsoridőből való részesedése 10,5 százalékos volt, míg a műsorfogyasztás 17,2 százalékát tette ki. A „hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematikájú műsorok a sugárzási idő 2,4 százalékát alkották, de a tévénézési idő tekintetében közel négyszeres arányt – 9,4 százalékot értek el. Az információs műsorok 3,5 százalékos kínálati arányához képest szintén nagyobb, 4,9 százalékos volt az érdeklődés, de hasonló a helyzet a „nem zenei szórakoztató” tematika esetében is: a 8,4 százalékos kínálatukhoz képest 9,9 százalékban választották a nézők ezeket a műsorokat.
A „nem zenés fikció” kategóriájába sorolt műsorok 30,1 százalékban részesedtek a sugárzási időből, míg a fogyasztási arányuk kissé mérsékeltebben alakult: 27,6 százalék volt a negyedik negyedévben.
A művelődéssel, tudománnyal, kultúrával kapcsolatos műsorok a programkínálat 9 százalékát alkották, de a tévénézésre fordított időből csupán 3,8 százalékban részesedtek. A sportműsorok esetében a 7,2 százalékos sugárzási arányhoz képest a műsorfogyasztási részesedés éppen a fele, 3,6 százalék volt, de a kínálati arányhoz viszonyítva csekélyebb mértékben nézték a zenei műsorokat is.
Kávéreklámok uralták a reklámszüneteket
A napi fogyasztási cikkek (FMCG termékek) hirdetési rangsora a téli ünnepi időszak hangulatát idézte: az első helyre a „kávé” került, második a „parfüm, kölni”, a harmadik helyen pedig a „puding, tejalapú desszert” termékosztályának televíziós hirdetései állnak 2016 negyedik negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján. (A GRP egy olyan mutatószám, mely megmutatja, hogy egy reklám mekkora közönséget ért el.)
(Az FMCG termékek körébe jelen kutatásban a babaápolás, az élelmiszer, az élvezeti cikk, a háztartási cikk és a szépségápolás szektorok tartoznak.)
A teljes jelentés lapozható formában itt is elérhető:
