A Mini-Dubaj helyett győzött Budapest érdeke – írta csütörtökön Karácsony Gergely, hiszen kiderült, hogy a kormány elfogadta a főváros elővásárlási jogát a kormány által a Mini-Dubajként elhíresült Grand Budapest-projektet megvalósítani vágyó Eagle Hills-nek átadni kívánt Rákosrendezőre.
A főpolgármester kijelentette:
Budapest mindent vállal, amit az arab milliárdos vállalt az adásvételi szerződésben. Úgy, hogy közben gyarapítjuk Budapest vagyonát, növeljük a város bevételeit, és az épül Rákosrendezőn, ami a város jövőjét szolgálja, mindez nyílt, átlátható módon, a budapestiek bevonásával,
vélhetően itt a 2023 végén bemutatott Parkváros-projektre (erről röviden itt írtunk) célozva.
A témában a főváros péntek délelőttre sajtótájékoztatót hívott össze, amin az ígéret szerint nem csak Karácsony, de Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője, Erő Zoltán főépítész, Tosics Iván, a Városkutató Kft. ügyvezetője, a Budapest Kör elnöke, illetve Andreas Trisko, Bécs senior várostervező építésze is részt vesz.
A beruházó keresse a város kegyeit
A pillanatok alatt minikonferenciává alakuló eseményt a főpolgármester indította el, aki a budapestiek közös sikerének nevezte, hogy a kormány helyet adott a kérésüknek, és a jövőben létrejöhet a jövő városa.
Mikor fejlesztünk, akkor a városnak, és nem a beruházóknak fejlesztünk, nem pártpolitikai célokat elégítünk ki
– mondta, majd hozzátette: mikor Budapest legnagyobb fejlesztési területének jövőjéről gondolkodunk, a város legnagyobb problémáit kell felismernünk. Ezek egyike nyilvánvalóan a klímaváltozás, hiszen kevés helyen nőtt úgy a hőmérséklet, mint Budapesten, a gépjárműforgalom pedig nő (2010-2020 közt ez 21 százalékos ugrást jelent), így a cél a fenntartható mobilitásra való átállás. Emellett Budapest népességfogyását (a rendszerváltás óta 13 százalékkal csökkent a népeség, míg Pest megyéé 30 százalékkal nőtt) is meg kell állítani, különben
- az agglomeráció még inkább megtelik,
- a főváros belső kerületeiben csökken a népesség,
- 2050-re pedig az agglomeráció 3 millió lakójának fele a város határain kívül fog élni.
A megoldást a főváros szerint a barnamezős területek jelentik: az ebbe a kategóriába tartozó, aranytartaléknak tekintett ingatlanok közül az egyik legfontosabb nyilvánvalóan épp Rákosmező, ami a többi korábbi ipari területtel együtt gyűrűként veszik körbe a belvárost.
Karácsony elmondta: idén ünnepeljük Nagy-Budapest születésének 75. évfordulóját, de máig nem tudtuk betölteni a fővároshoz csatolt települések, illetve a belváros közti rozsdaövezetekben lévő űrt (összesen 2700 hektáron). Ezek
- nagy méretű, egybefüggő területek,
- számos esetben értékes ipari épületeket rejtenek,
- közlekedési kapcsolataik pedig jók, így bekapcsolhatók a város vérkeringésébe.
Problémák persze itt is vannak: ezek a városrészek a vasúti vagy ipari múltjuk miatt erősen szennyezettek.
A 2023-ban bemutatott fővárosi Parkváros-koncepció mellett az elmúlt bő egy évtizedben számos fejlesztési dokumentum született, a pozitív nemzetközi példák (Berlin, Oslo, Hamburg, Bécs) fényében tudható, mit és hogyan kell tenni, a jövőben pedig ezen dolgoznak majd.
A kormány által az elmúlt hetekben bemutatott Grand Budapest-tervvel Karácsony szerint számos probléma volt, hiszen versenyeztetés nélkül, korrupciógyanús módon, és a piaci ár töredékéért adták volna el a területet, kiszolgáltatva azt egy külföldi államnak, illetve magánérdekeknek – úgy, hogy a koncepcióból semmi sem volt ismert.
A Grand Budapest-beruházás a klíma- és lakhatási válságot is mélyítette volna, ellentétben a főváros terveivel, ami közérdekű fejlesztésben gondolkodik. Ehhez első lépésként egy világos koncepciót, mestertervet akarnak létrehozni, ami enyhítené a klíma- és lakhatási válságot.
A főpolgármester arról is beszélt, hogy a beruházók között versenyt kell kialakítani, a telkeket pedig darabokra szabdalva, a nemzetközi piacon kell versenyeztetni a beruházók közt, úgy, hogy az épület lesz csak a beruházóé, a telek pedig köztulajdon marad, így földhasználati díjat kell fizetni.
A cél, hogy a beruházó keresse a város kegyeit, és ne fordítva, ahogyan az állam gondolkodott
– mondta.
A negyedben a jelenlegi koncepcióterv szerint
- 25 hektárnyi közparknak,
- legfeljebb 15 ezer lakásnak,
- a valós igényeket tükröző mennyiségű irodáknak, illetve
- a szükséges közintézményeknek
jut majd hely, ebből a munkából pedig Terézváros Önkormányzata is kiveheti majd a részét, hiszen az megpályázta a Nyugati pályaudvar mellett induló sáv revitalizálását, így akár összefüggő zöld tengely is kialakulhat a Nagykörút, illetve Rákosrendező között.
A tervek között szerepel
- a Rákos-patak revitalizálása,
- egy új tó kialakítása a Rákos-patak vizéből,
- számos, a terület természeti adottságainak figyelembe vételével születő zöldterület,
- csak zöldtetővel építhető lakó- és irodaházak.
- a Vasúttörténeti Park integrálása az új negyedbe,
- a védett vasúti épületek (csarnokok, víztornyok, egyéb struktúrák) megújítása.
A főváros 90 méter alatti beépítésekben gondolkodik – mondta el Karácsony, aki leszögezte: a legjobb terveket nyílt tervpályázatokon szeretnék megtalálni, magasháznak pedig csak akkor engednének teret, ha annak a látványa nem veszélyeztetné a világörökségi látképet, és nem zavarná a kiemelt, magasabb budapesti épületek (így az Országház, illetve a Szent István-bazilika) látványát.
A mindezt megelőző teendők sora persze még hosszú, hiszen előbb meg kell állapodni a kormánnyal, hogy az teljesítse az arab befektetőkkel aláírt szerződésben vállalt kötelezettségeit, ezt pedig a szennyezett terület megtisztítása, illetve nemzetközi pályázat követi majd.
Most bizonyíthat a kormány
A Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság elnöki székét is elfoglaló Vitézy Dávid előadásában újra csak felhívta arra a figyelmet, hogy a kormánnyal való együttműködés létfontosságú, így a területen ma is tárolt vasúti járműveket ki kell onnan vonni, a vasútvonalak átépítése nélkül pedig a projekt nyilvánvalóan nem indulhat el.
A Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője többek között elmondta, hogy a legfontosabb elővárosi vonalat is magában foglaló, az M3-as autópálya mellett futó terület ma átjárhatatlan, az elavult városi infrastruktúrát át kell építeni, az itt lévő rendezőpályaudvar (ahol ma mindössze napi 6 ezer utas fordul meg, átszállókapcsolat pedig nincs) a rendszerváltás óta funkció nélküli, hiszen a vasúti teherforgalom jócskán csökkent.
Vitézy arról is beszélt, hogy a Vasúttörténeti Park megőrzése is fontos, az ezt a vasúti hálózathoz kapcsoló vágányokat az arab beruházó azonban megszüntette volna. Erre a jövőben nyilvánvalóan nem kerülhet majd sor.
A politikus szerint a kormány most mutathatná meg, hogy mennyire elköltelezett a szennyezett területek megtisztításában, illetve hogy mennyire akarnak versenyezni a fővárossal a barnamezős fejlesztések terén, hiszen
- az óbudai gázgyári terület szélén már több mint tíz éve nem oldották meg a talajt érintő problémákat, folyamatosan újabb határidőket szabva,
- a kőbányai Északi Járműjavítóban létrehozni vágyott Közlekedési Múzeum projekt kezét pedig elengedte a kormány, mikor kész tervek voltak már az egykori MÁV-terület revitalizálására.
A rákosrendezői terület már jelenlegi állapotában is fontos zöldterület, hiszen az invazív- és gyomfajok az elmúlt évtizedekben való megtelepedése, illetve a spontán erdősödés nem csak negatív hatással járt, van ugyanis értékes része, így nem mind a 85 hektárt kellene legyalulni.
A terület jelenleg persze tele van illegális hulladékkal, ezek eltüntetése pedig megkerülhetetlen: a 176 ezer köbméternyi szemetet jórészt egymásra dobott talpfák, valamint az 1999-ben leégett Budapest Sportcsarnok romjai jelentik.
A korábban a Budapest Fejlesztési Központot (BFK) irányító Vitézy egy korábbi bécsi, illetve prágai vasúti terület mellett a párizsi olimpiai falu esetét is felhozta, megmutatva, hogy nem túlépített, szellős, zöld városnegyedeket néhány év alatt is fel lehet építeni: egy hasonló fejlesztés Budapesten a BFK 2021-es tervei szerint 1,6 millió négyzetméternyi lakóteret eredményezhet, akár 15 ezer embernek is új, megfizethető otthont adva.
A politikus szerint a nemzetközi megállapodásban az arab befektető felé vállalt közlekedési beruházások megvalósításával a főváros joggal számol, Rákosrendező közepén pedig új városi alközpontot képzelnek el, ahová a 3-as villamost is bekapcsolnák, így a jelenlegi vasútállomás körül képzelik el a legtöbb üzlethelyiséget, valmint a magasabb épületeket.
A BFK korábbi megvalósíthatósági tanulmányait részletesen bemutató Vitézy elmondta, hogy Rákosrendezőn négy vasúti vágánnyal számoltak, sőt, a nagy felújításra, valamint a szerelvények cseréjére szoruló Millenniumi Földalattit is kivezetnék odáig, új megállót elhelyezve a rég szükséges Szegedi úti felüljárónál is.
Az arab befektetők egy igényétől eltekintenének: nem szeretnének gyorsvasutat a repülőtérig, hiszen a városnak építenének, és nem a közel-keleti ingatlanbefektetőknek, valamint a befektetési okból ingatlant vásárló külföldieknek.
A frakcióvezető a zöldterületek szerepét is másként látja: az araboktól az állam mindössze 5 százalékos zöldfelületi arányt kért, ez azonban tarthatatlan, hiszen lineáris parkokat, zöld sétányokat, autóktól védett hosszanti tengelyeket kell létrehozni, akár a Nyugati pályaudvartól a terület szívéig, vagy a Rákos-patak mentén.
Mindez persze csak egyetlen módon váltható valóra – mondta –, mégpedig akkor, ha az állam felülemelkedik az eddigi Facebook-, TikTok-, és YouTube-videókban látható odamondogatások szintjén, és
- a főváros létrehoz egy felelős, kompetens városfejlesztő szervezetet,
- nyílt, átlátható kommunikációt folytatnak egymással a kerületek, a budapestiek, illetve az állami szervek,
- a városvezetés ütemezett fejlesztést vált valóra, akár több évtized alatt, átlátható pályázati formában, a köztulajdon arányát minél magasabban tartva.
Bécs, Isztambul, Manhattan
Az ezután szóhoz jutó Andreas Trisko, Bécs szenior várostervezője néhány perces előadásában az éppen formálódó Nordwestbahnhof-projektet mutatta be.
A szívében tíz hektáros belső parkot rejtő, 44 hektáros összterületen megvalósuló beruházásban fontos szerep jut az Ausztriában hagyományos erős szociális lakásoknak, a megújuló energiaforrások használatának, a kerékpáros, illetve gyalogos forgalomnak, az autók pedig jobbára csak a terület felezőpontján haladhatnak majd át.
A területen álló épületek lehető legnagyobb részének megtartását ígérő, a tizenöt perces város elvét adaptáló negyed építése előreláthatólag 2035-re érhet véget, benne előreláthatólag
- 385 ezer négyzetméternyi szociális lakóházzal (bennük 62 ezer négyzetméternyi iroda- és üzleti térrel),
- 257 ezer négyzetméternyi, az ingatlanpiacon új gazdára találó területtel (ennek több mint fele, 132 ezer négyzetméter lesz iroda- és üzleti tér),
- valamint 44 ezer négyzetméternyi oktatási területtel.
A következő előadóként a pulpitusra lépő városkutató szociológus Tosics Iván más autokratikus, illetve demokratikus országok hasonló projektjeiről beszélt: a sort a 2005-ben született isztambuli Mini-Dubaj-álommal nyitotta, akkor Maktoum dubaji herceg egy olyan szerződést írt alá, amiben három, egyenként 200 emeletes toronyról esett szó.
Isztambul történelmi örökségét senkinek sincs joga globális szimbólumokkal tönkretenni, Dubaj bármit megadna azért, hogy hasonlítson Isztambulra
– mondta a projekt egy ellenzője. A projekttől a herceg egy évvel később visszatáncolt.
Tosics ezután a belgrádi példát hozta fel: a Rákosrendezőre bejelentkező Mohammed Alabbar, az Eagle Hills feje 2014-ben írta alá a szerződést a szerb elnökkel, Vučić-csal, a munkák azóta pedig jórészt megvalósultak, annak ellenére, hogy tízezres tüntetések voltak, több tiltakozó civil szervezet pedig politikai párttá alakult, némiképp megnehezítetve Vučić dolgát. (Ezt a negyedet a 24.hu-n rövidesen egy részletes anyagban mutatjuk be.)
Kevésbé ismert példa volt a zágrábi Manhattan ötlete: az erről szóló szerződést 2019-ben szintén Alabbar írta alá, a civilek több hónapos tiltakozása után a városi közgyűlés azonban elutasította a fejlesztési terület átminősítését, a következő polgármester pedig teljesen ellehetetlenítette az esetleges folytatást.
A városkutató ezután a Münchenben formálódó, egy 170 hektáros felszámolt vasúti területen folyó hasonló projektről beszélt – ott a megfizethető lakások építését helyezték a középpontba, a munkák pedig épp ilyen irányt vettek. Megállapodás született a Deutsche Bahn, illetve München vezetése között: a munkák 19 ezer munkahelyt teremtettek, 16 ezer ember jutott új lakáshoz, azok 30%-a pedig az alacsony, illetve közepes jövedelmű, gyermekes családokat célzott meg.
A szakember az ellenállás lehetőségeiről is beszélt: szerinte ha a jövőben szükségessé válik a civil és önkormányzati ellenállás, akkor van esély a folyamatok megállítására, hiszen a Tarlós-éra Római-parti mobilgátjának ötletét kitartó munkával, civil erővel sikerült meghiúsítani, a dunakeszi Auchan egy tőzeglápot elpusztító bővítését pedig egy amatőr videó fékezte meg. A főváros, illetve az önkormányzat is effektív ellenálló fél lehet – tette hozzá, hiszen egy ennyire megalapozatlan projekt elindulásakor az Európai Unió bíróságához lehet fordulni, ideiglenes jogvédelmet kérve.
Rozsdaövezeti lehetőségek és elakadt projektek
Erő Zoltán, Budapest főépítésze utolsóként tartott előadásában a rendszerváltáskor meglévő barnamezős területek elmúlt harminc évét foglalta össze: eszerint a Dunához közeli, illetve Buda belső részén lévő fejlesztések a rendszerváltás után szinte azonnal elindultak. Ilyen volt a Duna Plaza, a Váci úti irodafolyosó, a Millenniumi Városközpont, a Millenáris létrejötte, illetve az Óbudai Gázgyár területén való Graphisoft Park ügye, ezt pedig a jövőben nyilvánvalóan továbbiak is követik majd.
Erő a jövőbeli sikertörténetek közt emlegette az óbudai BUSZESZ helyén születő negyedet, a Marina City-t, illetve a Stühmer Csokoládégyár Vágóhíd utcában épp formálódó projektjét, amik magánfejlesztésként adnak majd új lakásokat.
A pozitív példák mellett persze vannak negatívak is: ennek a legerősebb példája a nagy beépítési sűrűséget, illetve kevés zöldterületet felmutató Közvágóhíd-projekt – mondta.
A főépítész a három évtizedet áttekintve elakadt területként értékelte
- a következő években a főváros által fejleszteni vágyott Rákosrendezőt,
- a Józsefvárosi pályaudvar menti üres területeket,
- a GANZ-MÁVAG a Kőbányai út mentén álló egykori csarnokait, valamint
- az Északi Járműjavító Közlekedési Múzeummá válásának ügyét, ami elindult ugyan, de a kormány leállította a munkálatokat.
A folytatásra utóbbi esetben persze megvan a remény, épp úgy, ahogyan a Tarlós-időszakban formálódó, a Nagyvásártelep és környéke mellett Észak-Csepel egy részét is magában foglaló Déli Városkapu esetében is – tette hozzá.
Erő szerint a fenti fejlesztések kis területeken való koncentráltsága, az innovációs kísérletek, valamint energiatudatos kísérletek jót tettek a barnamezős beruházásoknak, ezzel párhuzamosan azonban a problémák is előjöttek, hiszen számos projekt az ingatlanpiac legfelső szegmensére célzott, a közösségi intézményrendszer (iskolák, óvodák, orvosi rendelők) hiánya, valamint a minimális zöldfelületi arányok azonban sokat rontottak az összképen.
