Kultúra

A svédek ma már tudnak nevetni azon, hogy egy szovjet tengeralattjáró a partjaiknál majdnem kirobbantotta a III. világháborút

Disney+
Disney+
A hidegháború egyébként is feszültebb időszakát élte, amikor 1981-ben zátonyra futott egy szovjet tengeralattjáró a svéd partoknál, nem messze a svédek fő haditengerészeti bázisától. Tíz napig tartó, feszült hangulatú diplomáciai kötélhúzás következett, de a Whiskey a sziklákon című svéd sorozat mégis inkább a humoros oldaláról igyekszik megfogni a történetet. Vajon sikerül?

Szezonja van az igaz történeteken alapuló svéd sorozatoknak: nemrég írtunk a linköpingi kettős gyilkosságot és az ezt követő nyomozást elbeszélő Az áttörésről, most pedig a Disney+ első saját gyártású svéd sorozata is egy megtörtént esetet beszélt el. Igaz, a Whiskey a sziklákon még annyira sem tartja magát a valódi sztorihoz, mint Az áttörés tette, és politikai szatíraként csomagolta újra a hidegháborús időszak egyik legkiélezettebb, háborús konfliktussal is fenyegető eseményét.

1981 októberében egy szovjet Whiskey-osztályú tengeralattjáró futott zátonyra svéd felségvizeken, nem messze a Karlskrona haditengerészeti bázistól. Az U-137-es tengeralattjáró parancsnoka navigációs hibára hivatkozott, de a svédek számára ez kevéssé tűnt hihető magyarázatnak. A szovjetek először saját erővel próbálták megoldani a helyzetet, és hadihajókat küldtek a helyszínre, hogy kivontassák a tengeralattjárót. Ez azonban a svéd semlegesség ismételt megsértését jelentette volna, ezért a svédek nem engedélyezték a szovjet hajók belépését felségvizeikre.

A helyzetet tovább bonyolította, hogy a tengeralattjáró körül nukleáris sugárzást mértek, ami azt a feltételezést erősítette, hogy nukleáris fegyverek is lehettek a fedélzeten. A legénység állítólag azt a parancsot is kapta, hogy ha a svédek megpróbálnák elfoglalni a tengeralattjárót, önmegsemmisítéssel kell megakadályozni az információk és technológia kiszolgáltatását. Ez az utasítás beláthatatlan következményekkel fenyegetett, pláne a nyolcvanas évek elejének kölcsönös bizalmatlanság jellemezte légkörében, amikor az Egyesült Államok elnöke már az elődeinél konfrontatívabb politikát folytató Ronald Reagan volt, míg a Szovjetuniót az idős, egyre rosszabb egészségi állapotú Leonyid Brezsnyev vezette.

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk? Akkor a folytatáshoz!
Ha még nem vagy a 24 Extra előfizetője, ismerheted meg a csomagokat.

Már előfizető vagyok,

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik