Közös kiállítással ünnepli Csontváry Kosztka Tivadar születésének 170. évfordulóját a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria és a pécsi Janus Pannonius Múzeum: az életművet átfogó módon bemutató tárlat péntektől három hónapon át, július 16-ig látogatható a Szépművészeti Múzeumban, ezt követően pedig Pécsen nyit újra – írja az MTI.
A magyar festészet történetének talán legeredetibb mesterének életművét sikerült most egyesíteni – emelte ki a kiállítás szerdai sajtóbemutatóján Baán László, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója, hiszen a kerek évfordulóra Csontváry Pécsen őrzött remekművei, illetve a Nemzeti Galéria gyűjteményének darabjai is a Hősök terére néző épületbe utaztak, így
Gergely Mariann, a kiállítás kurátora hozzátette: csak olyan munkákat válogattak be a kiállításba, amelyeket a feljegyzések szerint maga Csontváry is fontosnak tartott.
A tárlat a pályája kezdetén patikusként dolgozó Csontváry indulását:
Csontváry már érett fejjel, 1894-ben kezdte meg formális festészeti tanulmányait Münchenben, Hollósy Simon híres festőiskolájában. Külön összeállítás mutatja be itt készített, kevéssé ismert portrérajzait, amelyek meglepő kiforrottságot mutatnak – mondta el Gergely, de a festő korai portréi, önarcképei, majd első, itáliai tanulmányútjai során megalkotott tájképei is helyet kaptak a falakon, melyekkel elkezdte a fényjelenségek, a különböző napszakok, a természet erői megjelenítésének vizsgálatát.
Bosznia, Görögország, a Hortobágy, a Felvidék vagy Egyiptom tájai egyaránt megihlették Csontváryt, aki utazásai során a “nagy motívumot” kereste. Ezt végül Szicíliában és szülőföldjén találta meg: a csaknem egy időben készült, grandiózus, A taorminai görög színház romjai és Nagy Tarpatak a Tátrában című tájképeit a közönség együtt csodálhatja meg.
Csontváry Libanonban festette meg nagy hatású cédrusfestményeit (Zarándoklás a cédrusokhoz; Magányos cédrus), majd 1909-ben Nápoly környékén alkotta meg utolsó olajképét, a Tengerparti sétalovaglást. A kései munkák bemutatása után a kiállítás záró egysége áttekinti az életmű sorsát és a Csontváry-kultusz kialakulásának kezdeteit is.
A Csontváry-emlékkiállítással párhuzamosan a Magyar Nemzeti Galériában a napokban Gulácsy Lajos-életműtárlat nyílt, így a 20. század eleji magyar képzőművészet két különös, egyedi látásmódú alkotójának munkásságát most egyszerre ismerheti meg a közönség – közölte Baán László.
