MTVA / Bizományosi / Róka László
Kultúra

Átadták a törvények felülírásával megszületett Magyar Zene Házát

A japán Fudzsimoto Szú által tervezett üvegfalú épület vasárnap a nagyközönség előtt is megnyitotta a kapuit.

Tíz éves tartalmi és műszaki tervezés, majd építkezés után nyílt meg szombaton a Liget Budapest projekt keretében felépült Magyar Zene Háza, amely vasárnaptól a nagyközönséget is várja koncertekkel, interaktív állandó kiállítással, zenepedagógiai foglalkozásokkal és számos egyéb programmal – olvasható az MTI a megnyitóról szóló közleményeiben, ami a beszédek nyomán szuperlatívuszokban mutatja be a japán Fudzsimoto Szú munkáját.

A zenei játszótérre, a szabadtéri színpadra, az interaktív állandó kiállításra, a látogatóknak közös dobolási lehetőséget nyújtó Varázstérre, illetve a hangokat és zörejeket felerősítő hangdómra is kitérő írás arra is hangsúlyt fektet, hogy tudatosítsa: a legkülönfélébb műfajok képviselői kapnak majd lehetőséget a színpadon, így a Magyar Zene Háza a Városliget egykori hangulatának örököse, valódi zenepavilon lesz a park közepén.

MTI / Koszticsák Szilárd

Az ünnepélyes átadáson a Liget Budapest létrehozását irányító miniszteri biztos, Baán László kiemelte: a Magyar Zene Háza megnyitása a Liget Budapest projekt első nagy csúcsra érése, majd köszönetet mondott annak a sok száz szakembernek, akik ennek a nemcsak Magyarországon, de az egész világon példa nélkül álló intézménynek a megtervezésében és létrehozásában részt vettek. Baán mindemellett köszönet mondott Orbán Viktornak is, aki

a kezdetektől határozottan támogatja a Liget Budapest projektet, mindig tudva, hogy ami itt létrejön, az “kívül-belül egyszerre lesz varázslatosan egyedi, mégis szerethetően otthonos.

A beszédből természetesen az ellenzék ostorozása sem maradhatott ki, hiszen a miniszteri biztos házzétette: vasárnaptól mindenki megtapasztalhatja, hogy mi veszett volna el, ha

a megvalósítás ellen törő, hazugságokra épített düh és gyűlölet győzött volna,

sőt, arra kérte a miniszterelnököt, hogy ahogyan nem hagyta a Magyar Zene Háza álmának elpusztítását, úgy támogassa az Új Nemzeti Galéria megvalósulását is.

A színpadon természetesen maga Orbán Viktor is feltűnt, aki elmondta: Európa nehéz időket él át, járványok, illetve népvándorlási hullámok követik egymást, az európai energiaválság itt van a nyakunkon, a brüsszeli ideológiai nyomásgyakorlás is nő, a kontinens politikai, gazdasági és kulturális súlya pedig zsugorodik, sőt, a járvány miatt a hasonló intézmények bezárni, leépülni, és visszahúzódni szoktak, nálunk azonban

itt áll teljes fényében, egy hatalmas kulturális beruházás részeként.

MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j), Kövér László, az Országgyűlés elnöke (k) és felesége, Bekk Mária a Liget Budapest projektben elkészült Magyar Zene Háza megnyitóján 2022. január 22-én

A magyarok önképének fontos része, hogy mi kultúrnemzet vagyunk – folytatta, de az épületet is méltatta, hiszen annak megközelítése nemcsak a japán, de a legkiválóbb magyar építészeti hagyományoknak is sajátja, mivel

nem akarja megerőszakolni a környezetét, organikusan illeszkedik, idomul, harmonizál, „és ez a magyar szemnek szép”.

A miniszterelnök beszédében újabb ütést vitt be az ellenzéknek – előbb Karácsony Gergely távolmaradását nehezményezte, majd kijelentette: a Napnál is világosabb, hogy a Városliget megújításában nekik volt igazuk, a baloldal ugyanis védte, ami lepusztult, lelakott és méltatlan volt és ellenezte, ami szép, világszínvonalú és lélekemelő.

Nagy a kísértés, de talán mégsem illik, hogy a magyar kultúra napján politikai revánssal foglalkozzunk, de ne feledkezzünk el róla, csak halasszuk ezt el, és inkább áprilisban húzzuk el a nótájukat

– folytatta, de gondolatmenete lezárása előtt még szúrt egy utolsót, hiszen megjegyezte: az országépítők nevét a magyar nemzet soha nem felejti el, és bár kerékkötők, károgók, hátráltatók, országrombolók mindig voltak, az ő nevükre senki sem emlékszik, mert a magyar nemzet kiejti őket az emlékezetéből.

MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher

Néhány mondatban a kormány által képviselni kívánt értékekről is megemlékezett, próbálva szembeállítani egymással a globalizációt, illetve a keresztény alapokat, a brüsszeli bürokráciát és a nemzeti büszkeséget, a bevándorlást és a családtámogatást, illetve a genderpolitikát és a gyermekvédelmet.

Az Európa legnagyobb, vízszintes osztások nélküli üvegfalát, különleges tetőszerkezetet magában foglaló épületben a fellépők – köztük a józsefvárosi díszpolgári címet tavaly a közelgő választások miatt visszautasító, feltűnni a kormányoldal, illetve az ellenzék oldalán sem akaró Szakcsi Lakatos Béla – mellett vezető politikusok egész sora tűnt fel, vasárnap pedig már a nagyközönség előtt is megnyitja a kapuit.

Kapcsolódó
Szakcsi Lakatos Béla a kiélezett politikai helyzetre hivatkozva nem kért a díszpolgárságból
A Kossuth-díjas zongorista nem akar semmibe belekeveredni sem a kormány, sem az ellenzék oldalán.

Karácsony Gergely a megnyitót követően a Facebook-on tette közzé a gondolatait: arról írt, hogy az épület nem a kultúra, hanem a barbár erőszak jegyében jött létre, hiszen a projekt erőszak a város legfontosabb közparkjával, illetve a kivágott fákkal szemben, sőt, évszázados platánok vízellátását teheti tönkre, köszönhetően annak, hogy az állam az összes korábban létező jogszabályt felülírta a lex Városligettel, aminek értelmében, a közvélemény többségének ellenzése mellett az megszülethetett.

Kapcsolódó
Karácsony Gergely szerint erőszakban fogant a Magyar Zene Háza
Ezzel együtt senkit nem biztat arra, hogy ne látogassa az intézményt.

A probléma még a főpolgármester által vázolt képnél is komplexebb: a Tarlós István vezette főváros ugyanis a Budapest 2030 nevű városfejlesztési koncepció keretében már évekkel ezelőtt meghatározta a Liget funkcióját, a dokumentumból pedig egyértelművé vált, hogy

a park túlterhelt, ezért az épületek számát, illetve a funkciókat csökkenteni, a zöldterület mennyiségét pedig növelni kell.

A törvény mindemellett kikötötte: egy közparkban maximum 3 százalék lehet a beépítések aránya, a fenntartáshoz szükséges, illetve különböző szolgáltatásokat adó épületek pedig nem lehetnek magasabbak 7,5 méternél.

Ezt az állapotot írta felül egy hatásvizsgálat  nélkül, önálló képviselői indítvánnyal indult törvény, aminek következtében a Városliget felett 99 évre megszűnt a főváros fennhatósága.

A beépítési arány ennek köszönhetően 7%-ra, a maximális magasság pedig 25 méterre emelkedik, úgy, hogy mindeközben múzeumi funkción jelennek meg egy épp csendesíteni kívánt területen, ahol a Liget Budapest szerint nő, valójában azonban csökken a zöldfelület, hiszen a magasabb számokat hozó méréseknél

a Városligeti-tó beton medrét is beszámítják.

A Magyar Zene Háza mindezek után lehet bármilyen híres építész jól sikerült munkája, ahelyett, hogy a kortárs építészet fontos alakjának első magyarországi munkájaként tekintenénk rá, már építése alatt a civilek mellett a főváros véleményére sem figyelő hatalom mindent felülírva marandó nyomot hagyni akaró kényszerének szimbólumává vált.

Vedd kézbe a 24.hu legemlékezetesebb tartalmait!
Izgalmas arcok, kihagyhatatlan történetek
Keresd az újságárusoknál, vagy rendeld meg az mc.hu/riporter oldalon!
Megrendelem

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.