A képernyőkre vándorolt fantasyk történetében 2011 áprilisával új korszak indult, amely azóta is használatban van: a műfajon belüli időszámítást a Trónok harca előtti és utáni időkre oszthatjuk. George R. R. Martin nagysikerű könyvsorozatából az HBO csinált valami olyat, ami nemcsak a fantasyadaptálást, de az egész sorozatgyártást is új szintre emelte, hivatkozási pontot gyártva ezzel a sárkányos-gyilkolós szériából. Arról, hogy a Trónok harca jelentősége miben is rejlik pontosan, kétrészes cikksorozatban írtunk:
A Trónok harca az olyan fantasyk, mint a Harry Potter-széria vagy épp A gyűrűk ura-filmek után bizonyította be, hogy a monumentális történetek számára a lehető legjobb formátumot a sorozatok jelentik, ahol nem kell többször két óra körüli játékidőbe sűríteni több ezer oldalt, hanem epizódokra és évadokra szedve jobban ki lehet bontakoztatni a tengernyi cselekményszálat.
A streaming-ipar erősödésével nem is volt kérdés, hogy a legerősebbek licitháborúja elindul a legnépszerűbb fantasyk iránt. Az utóbbi években óriási harc ment a legnagyobbak megfilmesítési jogaiért, J. R. R. Tolkien és R. R. Martin minden egyes sora aranyat ér ebben a harcban, de olyan regényekkel is próbálkoznak, amelyet eddig csak a keménykötésű fantasy-rajongók ismertek. Ezekből van elég, a Trónok harca sikere egyben azt is jelentette, hogy az egyébként is népszerű műfaj még nagyobb iramban termeli ki a fantasyregényeket. Az elsődleges kapaszkodót továbbra is a bestseller-listák nyújtják, elsősorban arról szemezgetnek a gyártók.
A Netflix a vajákokra fogadott
A Trónok harca utáni idők első évében, 2020-ban jelentette be a Netflix, hogy a gamerek és fantasyrajongók körében rendkívül népszerű Witcherrel jelentkeznek be első körben a Trónok harca által hagyott űr betöltésére. Az Andrzej Sapkowski által megálmodott, majd az ebből készül videójátékok segítségével még nagyobb hírnevet szerző fantasy sok gyártó által áhított alapanyag volt, végül a Netflix jött ki győztesen a licitálásból. Be is szerezték főhősnek Supermant, Henry Cavillel a főszerepben máris arról cikkezett mindenki, hogy meg is van az új őrület.
A magyarul Vaják címet viselő széria mégsem robbant akkorát , hogy máris elfelejtse a világ, ki is volt Havas Jon, a sorozatot rengetegen nézték, de vegyes fogadtatásban részesült. A gamerek fanyalogtak, a vajákszüzek értetlenkedtek, a rajongók megosztottan vélekedtek a sorozatról, mindenesetre így is volt akkora siker, hogy azonnal berendeljék a következő évadot. A folytatás a koronavírus miatt csúszott, idén decemberben kerül fel a Netflix kínálatába. A streaming-szolgáltató nagy reményeket fűz hozzá, nem titkolják, hogy az első évados bemelegítés után ezzel tervezik még az HBO és az Amazon előtt bevonzani a rajongókat.
Az HBO továbbra is a sárkányokban utazik
Tolkien mellett a másik aduász nyilván az HBO-é, hiszen a Trónok harca-recept még mindig az övék: a Sárkányok háza sorozatban megismert Targaryenek világába visz a westerosi események előtt körülbelül 200 évvel, az első előzetessel máris felcsigázták R. R. Martin rajongóit és úgy általában a sorozatrajongókat is. Erős túlzás azt állítani, hogy az HBO nyugodtan hátradőlhet, mondván, hogy a Trónok harca által hagyott űrt egy másik Trónok harca-sorozat tölti be a legjobban, a Sárkányok háza vállára ugyanis az a nem kis súly nehezedik, hogy feledtesse a rajongókkal az utolsó évad által okozott keserű szájízt, és alsó hangon hozza legalább azt a minőséget, amely a sorozat első évadaival levette a nézőket a lábáról. A sorozat pontos premierdátuma még nem ismert, 2022-ra ígérik, ám a Trónok harca-hagyományokat követve az április lehet a befutó.
Az Amazon megszerezte Tolkient, de varázslófronton is erősít
Míg a Netflix és az HBO jelenleg a streaming-ipar egyeduralkodóinak mondható, addig az Amazon egyelőre kullog vetélytársai után. Éppen ezért kellett Jeff Bezos cégének olyat gurítani, hogy a versenytársak is érezzék annak a bizonyos gatyafelkötésnek a szükségességét: a biztos recepthez nyúltak, ezzel együtt a pénztárca mélyére is. Az, hogy a már bejáratott fantasykben mekkora erő rejlik, jól mutatja, milyen bődületes mennyiségű pénzt volt hajlandó Bezos cége arra áldozni, hogy az övék legyen Tolkien aranyat érő neve. 2017-ben a Netflix elől halászta el negyedmilliárd dollárért a Tolkien-jogokat, be is jelentették gyorsan, hogy ötévados gigasorozatot készítenek A Gyűrű szövetsége előtti időkről. Teljesen szabad kezet azonban még ennyi pénzért sem kaptak Középfölde felett, Tom Shippey, német Tolkien-szakértő szerint ugyanis elég fontos kikötések szerepelnek a szerződésben: csak a másodkorban gondolkodhatnak (ez a Morgoth legyőzése és Szauron első bukása közti időszak), magyarán A Gyűrűk ura-filmek időszaka tiltott terület, valamint tökéletesen kell illeszkednie a Tolkien-kánonba.
On September 2, 2022, a new journey begins. pic.twitter.com/9tnR7WqDoA
— The Lord of the Rings on Prime (@LOTRonPrime) August 2, 2021
A projekt már most rekorder: a híresztelések szerint 456 millió dollárt (azaz közel 75 milliárd forintot) költöttek csak az első évadra. Összehasonlításként: a Trónok harca első évadaira epizódonként 6–7, a hatodik évadtól átlagosan 10, az utolsó évadban átlagosan 15 millió dollárt költöttek. Ugyancsak érdemes összehasonlítani a Peter Jackson-féle trilógia költségvetésével: az első részt 93, a második és a harmadik részt egyaránt 94 millió dollárból forgatták. Az Amazon sorozatával kapcsolatban óriási a titkolózás, az előzetes hírek szerint húszrészes első évadot terveztek, az utóbbi időben viszont már csak nyolcról cikkeztek (a sorozat IMDb-oldala szerint is nyolc epizódot kap az első évad). Ez utóbbi azt jelentené, hogy részenként 57 milliót szánnak egy epizódra, így tényleg igaznak tűnik a híresztelés, miszerint ez lesz minden idők legdrágább sorozata.
Mindezek alapján nagyon úgy fest, hogy
Míg a sorozat tervezett bemutatója, 2022. szeptember másodika elérkezik, addig sem tétlenkedik a streaming-szolgáltató, egy másik nagysikerű sorozatot is csatasorba állít. Míg Tolkient vélhetően az is ismeri, aki még életében nem fogott a kezébe könyvet, addig Robert Jordan nevét már kevesebben, holott fantasyberkekben igazi szupersztárnak számít. Az Idő Kereke-sorozatra ennek megfelelően szintén nem egy padlás rejtett zugában, hanem a bestsellerlistákon találtak rá – pontosabban nem az Amazon, hanem még 2000-ben az NBC. Sem náluk, sem a Universal Picturesnél nem lett belőle végül semmi, 2015-ben viszont készült belőle egy 22 perces pilot Billy Zane-nel a főszerepben, amelyet az FXX csatorna vetített le, ám ezt is csak azért készítették el, hogy a jogtulajdonos Red Eagle megtarthassa a széria jogait. Később a Sony csapott le az alapanyagra, amely aztán végül az Amazonnal kötött a sorozatról szerződést. Ők viszont már nem 22 perces tévésorozatban gondolkoztak, hanem nagyban: az első évadot epizódonként 10 millió dollárból forgatták.
James Oliver Rigney Jr., vagy írói nevén Robert Jordan ismert név a fantasyvilágban. Jordan az 1980-as években Conan, a barbár-novellákat írt, az ezeket kiadó Tor Books vezetője, Tom Doherty volt az, aki kiszagolta az íróban rejlő fantasyvénát, és felkérte: találjon ki egy nagyívű, fantasztikus történetet. Jordan bevallottan inspirálódott Tolkien által: A Gyűrűk Ura miatt lettek például szereplői zöldfülű fiatalok. Doherty tippje bejött, Rigney könyvét zabálták az amerikai olvasók, a szerző pedig beindult: előbb évente, majd kétévente adta ki a folytatásokat, hogy aztán végül tizenöt, többnyire 700–800 oldalas könyvvel egy gigantikus eposszá dagadjon a történet. Még az a nem éppen elhanyagolható tény sem állította meg a könyvdömpinget, hogy Jordan 2007-ben meghalt: a jegyzetei alapján duzzasztották tizenöt részessé a sorozatot.
Monumentális történetében olyan fantáziavilágot mutat be hihetetlen részletességgel, ahol a gonosz épp kitörni készül börtönéből, a Rosamund Pike által alakított varázslónő feladata, hogy az öt kiválasztott fiatalt felkarolja, közülük kerül ki ugyanis az Újjászületett Sárkány, aki egyrészt legyőzheti a gonoszt, de egyben romba is döntheti a világot. A rendkívül terjedelmes, tizenöt részes regényfolyam több ezer évet ölel fel, rengeteg szereplőt és helyszínt mozgat olyan univerzumot felépítve ezzel, amely ihletett már videójátékokat, képregényeket, saját zenét, sőt, több mint tíz éve rendszeresen megrendezik Atlantában a JordanCon rajongói találkozót is, ahol Az Idő Kereke karaktereinek beöltözött szimpatizánsok fejezik ki imádatukat a sorozat iránt.
Az Amazon nemcsak a Gyűrűk Ura-sorozatával bevállalós, hanem Az Idő Kereke sikerében is maradéktalanul bízik: már azelőtt berendelte a második évadot, hogy az első egyáltalán kijött volna, sőt, nyár óta már forgatják is. Arra, hogy mennyiben jönnek be a számításaik, már nem kell sokat várni: november 19-én jelenik meg az első rész az Amazon Prime Videón. Ugyancsak az Amazon már két éve is próbálkozott, pont a Trónok harca befejezése után debütált a Carnival Row, Orlando Bloom és Cara Delevingne főszereplésével, de abból sem lett világsiker, noha új évad azért abból is lesz majd.
Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a gyártók csak döbbenetes költségvetésű projekteket valósítanak meg: a kínálatokba rendszeresen kerülnek fel olyan sorozatok is, amelyeknek ugyan kisebb a rajongókörük, és nem feltétlenül a világsikert célozzák meg, surranópályán azonban olykor szépen teljesítenek. Ilyen volt többek közt az HBO-n a Philip Pullman trilógiájából készített Az Úr sötét anyagai, a Deborah Harkness trilógiájából adaptált A boszorkányok elveszett könyve vagy az idei Shadow and Bone – Árnyék és csont a Netflixen. A kevésbé sikeresek közül érdemes megemlíteni a Netflixen a Cursed: Átkozottat, amely a várakozások ellenére egy évad után látványosan csődölt be.
Bár általánosítani nem lehet, a leggyakoribb probléma a nagyközönség előtt kevéssé ismert fantasyregények feldolgozásánál az szokott lenni, hogy vagy a platformok nézőbázisához képest kisszámú, a könyveket ismerő rajongói bázishoz szólnak, így egy laikus számára gyakran a könyv ismerete nélkül nem feltétlenül jön át az élmény, vagy igyekeznek a regényeket nem ismerők számára egyetlen évadba sűríteni egy regényuniverzum esszenciáját, amivel meg épp a rajongók tetszését nem nyerik el. Ennek ellenére minden streaming-szolgáltató kínálata dugig van fantasysorozatokkal, ami nem is olyan véletlen: egy olyan, népszerű műfajról van szó, amelynek a rajongóbázisa a könyveladások alapján könnyen felmérhető, másrészt az univerzumépítés korszakát éljük, egy több ezer oldalas regényfolyam pedig tökéletes alapanyag ahhoz, hogy komplett világok vándoroljanak át az oldalakról a képernyőkre. Harmadrészt épp a felsorolt sikersorozatok jelentik azt a jól csengő ígéretet, hogy egy rétegműfaj darabja is könnyen leigázhatja a világot, és válhat belőle az a sorozat, amiről mindenki beszél.
Míg azonban ez várat magára, addig sem hagyják parlagon heverni a műfaj rajongóit, bár eddig egyelőre nagyon úgy fest, hogy a kisebb fantasyprojektek inkább a szűken vett rajongói közösséget érik csak el, ám őket bőségesen ellátják alapanyaggal: mindig lehet a kínálatokban fantasztikus sztorikba botlani. Arra persze még Bezosnak sincs pénze, hogy évente többször szórjon el milliárdokat olyan méregdrága projektekre, mint a Gyűrűk Ura-sorozat, ez alapján viszont biztosra vehető, hogy ezen a színtéren csak az a sorozat rúghat labdába, ami mögött rengeteg pénz van. Tény, hogy kevés pénzből, sufnituninggal viszonylag nehéz sárkányokat és kacsalábon forgó kastélyokat teremteni, az viszont biztos, hogy a jelenlegi harc a mozgóképes fantasysorozat trónjáért felhergelte a készítőket, és ez a fajta heves rivalizálás hamarosan olyan fantasyélményeket fog hozni, ami a Trónok harca után síró rajongók igényeit is kielégítheti.
