Most ezt a cikket azzal illene kezdenem, hogy „mint mindenkinek, aki megélte, a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat a World Trade Center tornyai és a Pentagon ellen, nekem is örökre bevésődött vakuemlékem”, de ez nem lenne ebben a formában igaz. Természetesen nekem is megvan a zavart ijedtség, amikor először hallottam a támadás hírét, meg a „harmadik világháború” kötelező emlegetését, és az a hihetetlen sokk is, amit a tornyokba csapódó repülőgépek láttán éreztem. De egyrészt többszörösen közvetetten jutott csak el hozzám a hír – egy táborban voltunk épp, tévé nélkül, közéletileg nem túl tudatos művésziskolás kiskamaszokként –, másrészt a kamaszkor örvénye gyorsan elvonta a figyelmem a világpolitika történéseiről.
Így pár nappal később már közel sem volt ez része a mindennapi beszélgetéseinknek, Amerika messze volt, a tinikori drámák meg nagyon közel. Ezzel együtt tény, hogy 9/11 korában nőttem fel: még most is abban élünk, hiszen annak a napnak az eseményei határozták meg a világpolitika alakulását nemcsak a támadást követő években, de még ma, húsz évvel később is. Hogy mennyire, arra a Netflix Fordulópont: 9/11 és a terrorizmus elleni harc című dokusorozata emlékeztet.
Szeptember elején New Yorkban olyasmi idő van általában, mint minálunk: meleg, napos, száraz vénasszonyok nyara, az év legszebb napjai, még frissen a tanévkezdés lendületében ragyog az élet. 2001-ben ez nem teljesen volt így, ugyanis Magyarországon rémes, nyálkás, hideg ősz volt – Szabolcs megyében legalábbis mindenképp –, csak New York hozta a kora őszi csodát. Ebbe a gyanútlan derengésbe csapódott bele a jelenkori történelem legbrutálisabb, legátfogóbb, legszimbolikusabb terrortámadása. A munkanap épp csak elkezdődött, amikor eltűnt a radarokról egy utasszállító repülőgép. Aztán még egy. És még egy és még egy. Nem hosszú időre tűntek el, amikor pedig előkerültek, azt egy világ jegyezte meg egy életre. Az első gép becsapódását még balesetnek hitte az akkor még – utoljára – gyanútlan, jóhiszemű Amerika. Borzasztó, horrorisztikus dolognak, de balesetnek. Az illúziót, hogy Amerika az egész világ irigyelt, de összességében szeretett világ példaképe, a második repülőgép rombolta le, amikor becsapódott a World Trade Center déli tornyába.
Északi torony, déli torony, Pentagon és így tovább – a részleteket felesleges megismételni, tudott dolgok ezek, és persze a dokuban is szerepel. Az utóbbi években sorra érkező részletes, átfogó, mélyre menő történelmi dokumentumfilmekről és -sorozatokról nem először jegyzem meg, hogy tökéletesen ki tudják váltani egy-egy történelmi esemény tanórai taglalását, és ez a Netflix Fordulópontjára is igaz. Ugyanakkor a sorozat közel sem csak a konkrét támadások mikor-hol-mi-hogyanjának leltárja miatt fontos: 2001. szeptember 11. percről percre feltáruló idővonala ugyan fontos része a sorozatnak, de az a nap hamar egy nagyobb idővonal részévé válik, éspedig nagyjából a közepévé, Brian Knappenberger rendező nagyítója hamar elindul mindkét irányba, az előzmények és a – máig ható – következmények felé is.
A 9/11 eseményeit megelőző, bicskanyitogató – és elkerülhető – bürokráciai és politikai hibák feltárása után egészen Afganisztán 1979-es szovjet megszállásáig megyünk vissza. Innen eredeztethető ugyanis az a gondolat, hogy a távoli nagyhatalmak rá akarnak telepedni az iszlám világ nyakára, kiszivattyúzva mindazt az értéket, amit ezek az országok rejtenek úgy a materiális javak, mint az emberi erőforrás terén. Az időutazás első számú főszereplője Oszama bin Laden, akinek – ha nagyon részletes portrét nem is rajzol a sorozat – annyira azért feltárják a múltját és a motivációit, hogy azok segítsenek megérteni azt a gyűlöletet, ami az Amerika elleni, másodpercekre lebontva megtervezett terrortámadásokig vezetett.
Mellette persze felvonul a történet több tucatnyi egyéb szereplője is, éspedig az események összes oldaláról: a sorozat nagy erőssége, hogy széles merítésből kerülnek ki a megszólalói, közöttük nemcsak a könnyen elérhető amerikai politikai elemzők és egyéb konzerv-okosok kaptak helyet, hanem olyan exkluzív interjúalanyok is, mint az amerikai döntéshozatal korábbi kulcsfigurái, egykori afgán szabadságharcosok, sőt, egykori al-Káida fejesek is. Jelenlétüknek köszönhetően a sorozat a sokszor látott kötelezően patrióta amerikai szemszöget kitágítva néz az eseményekre, üdítő sokoldalúsággal. Ehhez tesz hozzá az is, hogy az amerikai megszólalók sem egyetlen politikai oldalról kerülnek ki: Bush-pártiak és ellenlábasok, a mundér becsületét védő egykori tisztségviselők és döntéshozók ugyanúgy képviseltetik magukat, mint azok a kevesek, akik mertek népszerűtlen álláspontot képviselni.
A doku tehát egyszer hozza az elvárt eseményismertetést az összes 9/11 konkrétummal, előzménnyel és következménnyel, érintettekkel, motivációkkal, hatásokkal és ellenhatásokkal. Ezen felül viszont érintőlegesen beemel egy sor olyan kérdést, amelyekről nem nagyon elmélkedünk, de a sorozat épp erre venne rá: így például a politikusok felhatalmazásának kérdését úgy hadviselési, mint például adatkezelési kérdésekben, a NATO vagy az amerikai hadsereg békefenntartó, országépítő, demokráciaimportáló küldetéseinek vitatható eredményeit. Szót ejt 9/11 érzelmi és mentális hatásairól, melyek világszinten megrengették az addig biztonságosnak, sérthetetlennek hitt Amerika-képet. Ahogy a cím is ígéri, az egyik kulcstéma a terror elleni harc, annak nem is elsősorban a konkrét eseményei, hanem a definíciói: mit jelent ez, és mit engedhetünk meg ennek jegyében, illetve mit remélhetünk e harc végén?
A sorozat ezekben a kérdésekben sokkal inkább gondolkodtat, mint amennyire konkrét válaszokat ad, amikor viszont egy-egy válasz mégis felvillan, abban nincs sok köszönet. Évtizedeken, háborúkon és elnökökön nyargalva végig ugyanis a legfontosabb következtetés, bizony, nem túl megnyugtató: nehéz nem arra jutni, hogy lám, mintha az elmúlt húsz évben a történelem egyszerűen csak ment volna egy gazdagon díszített, eseménydús kört, hogy húsz évvel később visszatérjen ugyanoda, ahonnan 2001-ben indultunk. Egy tálibok uralta Afganisztánhoz, egy fundamentalista ideológiai harchoz és ahhoz a következtetéshez, hogyha 2001-ben terrort szült egy ilyen helyzet, akkor mi lenne most, 2021-ben másként, mikor azóta az akkori feszültségeket még húszévnyi erőszak, valamint a klímakatasztrófa súlyosbította.
A Fordulópont: 9/11 és a terrorizmus elleni harc (Turning Point: 9/11 and the War on Terror) a Netflixen nézhető öt darab egyórás epizódban, akár magyar szinkronnal is.
