Kultúra

Vicces képekkel és finom sütikkel élnek túl a szegedi Oskola utca vendéglátóhelyei

Boltos utcák sorozatunkban azt a témát járjuk körül, hogy kedvenc kisboltjaink milyen digitális lépésekkel tudták fejleszteni vállalkozásukat. Új epizódunkban Budapest után a napfény városaként ismert Szegedre látogatunk.

Túlélni a nagyvárosban

A XIX. században még tömegeket veszélybe sodró Duna által kettéválasztott Budapest egy-egy fontos utcája – a Frankel Leó és a Pozsonyi – megismerése után egy újabb, egykor számos bajt okozó folyam, a Tisza partjára utazunk, hogy az 1879-es ávíz során kis híján elpusztult Szeged szívében lévő, rövidke Oskola utcán sétáljunk végig, hogy megismerjük annak két szuper vendéglátóhelyét: egy pizzériát, és egy cukrászdát, aminek vezetőit arról is megkérdeztük, hogy milyen digitális eszközök segítségével vészelték át a tavasszal indult koronavírus-járványt.

De nehéz az oskolatáska

Szeged belvárosa tele van látnivalókkal: historizáló és szecessziós paloták egész sora követi egymást, a Pick család adományának köszönhetően megszületett óriási zsinagóga, a székesegyház, illetve az az előtt nyújtózó, a velencei Szent Márk tér méretét és árkádjait idéző Dóm tér mind-mind olyan csodák, amiket az épített örökségre, vagy a szépségekre nyitott belföldi turistáknak feltétlenül látnia kell.

A séta és a csodálkozás azonban nem csak elfárasztja, de éhessé is teszi az embert, így érdemes megcélozni a Dóm mögött alig kétszáz méteren át nyújtózó Oskola utcát, ami az elmúlt százötven év minden, a várost alakító korstílusának kitűnő példája.

A Dóm mögött, az utca déli nyitányánál áll például Szeged első szállodájának, a Wagner-szállónak, majd a Hungáriának is otthont adó saroképület (Arleth Ferenc, 1868), ami nem csak a pályáját újságíróként kezdő Gárdonyi Géza egy 1891-ben vívott párbaját látta, de Mikszáth Kálmán és Radnóti Miklós is járt a falai közt. A XX. század folyamán ítélőtáblaként, oktatási intézményként, és lakóházként is szolgált épület 1967 óta a Szegedi Akadémiai Bizottság otthona.

A város egyik legfontosabb kerékpáros útvonalának számító Oskola utca páratlan oldala főleg egy- és kétemeletes, az árvíz előtti épületeket rejt – itt található például a város első kétemeletes háza, a Vedres István által közel kétszáztíz évvel ezelőtt megálmodott Béró-ház, a vele szemben nyíló modern átjárót pedig egy kőből faragott hajóorr – az egykori Arany Oroszlán vendéglő és kávéház sarkán állt kődísz – áll, megbújva a II. világháború utáni várostervezés egy jól sikerült, a hatvanas évek hajnalán született házsorának tövében.

Az egyik oldal az árvíz előtt, a másik pedig nyolc évtizeddel azután született. Fotó: Google Street View

Ez az oldal ugyanis jórészt a Kádár-kor gyermeke: a Kossuth- és Ybl-díjjal is kitüntetett Borvendég Béla (1931-2014) munkája nyomán 1961-re megszületett házsor egyszerűségével és mértéktartásával épül be a városképbe, az Oskola utca északi vége azonban kirí onnan, hiszen a védett épületek lebontása után 1973-974-ben – szintén Borvendég tervei szerint –megszületett, az aljában működött vendéglő miatt Égő Arany-házként ismertté vált kilencemeletes épület jóval magasabb a szomszédainál.

Pizza, süti, kávé

A járványidőszak előtt turisták által elhelyezkedése miatt nyilvánvalóan gyakran járt utcába érdemes ebből az irányból betérni, hiszen a hajóorr mellett bújik meg a Pizzaguru (Oskola utca 8.), ami nevéhez híven pizzákkal próbálja becsábítani a látogatókat. A hely a laktóz- és gluténérzékenyeket, illetve a vegánokat sem hagyja cserben.

Fotó: Pizzaguru / Facebook

A három éve Androidos telefonokra elérhető mobilapplikációval is rendelkező étterem márciusban ugyan számos társához hasonlóan két hónapra bezárta a kapuit, ez azonban egyáltalán nem jelentett teljes leállást, hiszen a házhozszállítást az appon, illetve a honlapjukon található online rendelési rendszeren át leadott megrendelések esetén továbbra is vállalták a házhozszállítást.

A szegediek figyelmét az elmúlt hónapokban a meglepően korán, 2011 tavaszán indított Facebook-oldalukkal is megpróbálták fenntartani, mégpedig nem is akárhogyan, hiszen a hazai vendéglátóhelyek jó részével ellentétben nem egyszerűen csak az étlap egy-egy elemét ajánlották, de saját készítésű vicces képeket, sőt, kommenteket hozó posztokat – így rejtvényeket – is megosztottak, helyesen felismerve, hogy ez még szorosabbra fűzheti a kapcsolatokat az étterem és a vásárlók közt.

A pizza helyett inkább desszertre vágyókat a néhány lépésnyire, az utca túlsó oldalán álló Sugar&Candy (Oskola utca 27.) fogadja tárt karokkal: a tej-, cukor- és gluténérzékenyekre is figyelő cukrászda színvilágával inkább a nőket célozza be, választékával azonban mindenkit mágnesként vonz, hiszen a klasszikus sütik mellett igazi ínyencségek, sőt, szendvicsek is lapulnak a pultban, megrendelésre pedig bármilyen tortát szívesen elkészítenek.

Fotó: Sugar&Candy / Facebook

A Pizzaguruhoz hasonlóan helyben fogyasztást két hónapig biztosítani nem tudó hely így az e-mailben, Facebook-on, és telefonon át leadott megrendelésekből, illetve a Netpincér szolgáltatásának segítségével tudott túlélni, de a kreativitásuk is kellett ahhoz, hogy az elmúlt hónapokat átvészeljék: áprilisban anyák napi süteménycsomagot készítettek, szeptemberben 1+1 akcióval várták a Netpincéren érkező ügyfeleket, halloween alkalmából pedig sütisütős workshopot tartottak, ezt a hagyományt pedig a jövőben is folytatják majd.

Fotó: Sugar&Candy / Facebook

A Facebook mellett a bolt a fiatalabb vásárlóréteg megragadásában jobban működő Instagramon is jelen vannak, ahol szintén rendszeresen kommunikálnak.

Amit elvárunk a kisvállalkozásoktól

A mindennapok rendjének megváltozása nem csak az emberek magánéletére, de a különböző méretű vállalkozások életére is erősen kihat, függően persze attól, hogy melyik üzleti szektorban küzdenek a vásárlók kegyeiért. A vendéglátásban a csúcs felé igyekvők számára kiemelten nehéz volt az elmúlt néhány hónap, a digitális megoldások felé nyitás azonban megmutatta, hogy alig néhány egyszerű változás mekkora javulást hoz a kis cégek életében.

Egy, a Telekom megbízásából készült kutatásból kiderült, hogy a vásárlók az üzletekkel való direkt kapcsolatfelvételt, illetve a legfontosabb tudnivalók – így a pontos cím, a nyivatartás, illetve az árlista – könnyű elérhetőségét tartják a legfontosabbnak, de azt is elvárják, hogy felmerülő kérdéseikre akár már egy órán belül választ kapjanak.

Mindez néhány órányi, akár a kanapén ülve elvégzett munkával valóra váltható, a pultba helyezett táblagép, vagy zsebben tartott okostelefon segítségével pedig a válaszadás is villámgyorssá válik.

Az is egyértelmű, hogy a jövő az online márkaépítésé és reklámoké, így egy ügyes Facebook-poszt, vagy egy jól célzott reklám is csodákat tehet, hiszen ezek az apróságok mind kulcssszerepet játszanak a tizen- és huszonévesek cukrászda-, étterem-, vagy üzletválasztásában.

Hello Biznisz

A digitális transzformációhoz a Telekom innovatív technológiákat és modern eszközöket biztosít, ám Iski István, a Telekom Soho-SMB területének igazgatója szerint az eredményes átalakuláshoz ennél többre van szükség: olyan ügyfélvisszajelzésekre, amilyenek a mostani kutatásból nyerhetők ki – például az online fellelhetőség fontosságáról, továbbá folyamatos szakmai tapasztalatcserére, láthatóságra, működő példák és buktatók megosztására, azaz olyan platformra, ahol a vállalkozók kapcsolatba léphetnek más vállalkozókkal. Ehhez nyújt inspiratív közeget és online teret, adatbázist a Telekom Hello Biznisz Klub oldala illetve a Hello Biznisz Facebook-csoportja. A cikk a Telekom támogatásával készült.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik