Az elmúlt két hétben két erzsébetvárosi építési projekt borzolta az épített örökségért aggódók idegeit: egy szerkesztőségünkhöz eljutott dokumentumból kiderült, hogy az Állatorvostudományi Egyetem hatvanas években született épületeinek egy részét lebontják, helyükre pedig egy Mészáros Lőrinc gyermekeinek tulajdonában lévő építésziroda tervezte új épület kerül.
A hatályos építészeti szabályozások elkerülése érdekében gyakran alkalmazott nemzetgazdasági szempontból való kiemelésnek köszönhetően a környezetéhez alkalmazkodni egyáltalán nem kívánó, túlméretezett óriás építése a tervek szerint 2021-ben indul meg.
Az utcaképet jócskán megváltoztató projekt gyökeresen átformálja majd a környék képét, ugyanez pedig a néhány nappal korábban – elsőként szintén általunk bemutatott – Liget City-projektre is maximálisan igaz, hiszen az 1997-ig trolibuszgarázsként és -műhelyként, azóta pedig üzlet- és irodaegyüttesként hasznosított Damjanich utca 11-15., a Rottenbiller utcai egykori Központi Tejcsarnok, illetve a mellette álló Mauthner Ödön-féle magkereskedés épületei az elképzelések szerint – a nem védett magraktárak mostanra jórészt véget ért bontása után – egy új városnegyed kulcsfontosságú részeivé változnának.
Hosszú cikkünkben az épületek története mellett a tulajdonosi háttért is felvázoltuk: kiderült, hogy a munkákat a luxemburgi gyökerű Zeitgeist Asset Management által 2019-ben alapított projektcég, a Liget City Project Kft. egy német nyugdíjalap felkérésére végzi el, célja pedig lakás-, iroda- és egyéb célú épületek a megüresedett területre való építése, illetve a műemléki védelmet élvező részek teljes felújítása lesz.
A bontható részek augusztus óta válnak romokká, mostanra pedig feltárult a jelenlegi állapotában száztíz éve nem látható tömbbelső, a leendő negyed terveit azonban a cég nem publikálta, hiszen azok még távolról sincsenek készen.
Októberben bemutatták azonban a számos magyar és nemzetközi építésziroda meghívásával kiírt, zárt nemzetközi ötletpályázat eredményeit.
A látványtervek és leírások ugyanabba az irányba mutattak: az építészek kivétel nélkül újabb szintekkel kívánták megkoronázni a területet Damjanich utcai felől határoló egykori garázsépületet, a műemlékek mögötti, kiürített területre pedig méretes tömböket álmodtak meg.
A képeken lévő látvány egyértelműen túllépi az egészséges határokat, hiszen annak ellenére, hogy megjelenésükkel a környező századfordulós ingatlanok piaci értéke is nő, a zöldterületekben szegény Külső-Erzsébetvárosban azonban egy ilyen megoldásokat használó, túl magasra törő tömbrehabilitáció nem feltétlenül a legjobb ötlet.
A projekttel kapcsolatban megannyi kérdés merült fel, így a VII. kerületi önkormányzat a legjobbkor tartott egyórás online lakossági fórumot a kérdésben. A Niedermüller Péter polgármester, Szücs Balázs alpolgármester, a kerület főépítészeként működő Sólyom Benedek, illetve a beruházót mindkét hazai projektjénél – a Lónyay utca 26-nál, illetve itt is – segítő IDPM Consultant egyik feje, Daróczi Ferenc részvételével zajlott, Facebookon követhető eseményen a kerület vezetője kijelentette:
Daróczi szerint a nem csak kerületi, hanem országos szinten is példaértékű beruházás a környezet értékét is jelentősen megnöveli, főleg, hogy a Liget City jelentette változások nem akarnak megállni a telekhatároknál: a szűkebb környezetének minőségét is javítani igyekeznek majd, komplett rehabilitációt hozva a háború óta jórészt érintetlen területnek.
Az önkormányzat 150 millió forintos településrendezési szerződést kötött a beruházóval, ennek egy részét pedig a környező utcák zöldterületeinek fejlesztésére fordíthatják majd – szúrt közbe Szücs, akitől az IDPM vezetője vette vissza a szót, aki a fórum egy korábbi pontján a IX. kerület esetét hozta pozitív példaként. Ez nem feltétlenül volt azonban szerencsés, hiszen Ferencváros számtalan értékes épületét, sőt, egységes utcaképeket veszített el azért, hogy a Corvin-negyed, valamint a Külső-Ferencvárosban épült lakóházak megvalósulhassanak.
A több alkalommal is szót kapó Sólyom mindemellett arra is kitért, hogy a tágabb környezetben is életminőség-javulást hozni akaró munkálatok részleteit a lakossággal, a hivatalokkal, illetve a beruházóval közösen akarják kitalálni, szem előtt tartva az Erzsébetváros számára legkedvezőbb irányt, így további lakossági fórumok várhatók.
Egy biztos: Daróczi szerint 2021 tavaszára születik meg a végleges terv, figyelve arra, hogy a Dembinszky utcai házak a mostani bontási terület felé néző ablakain továbbra is ugyanannyi természetes fény jusson be, az építési engedély megszerzése után, 2022 közepén pedig akár a lényegi építési munkák is megkezdődhetnek.
A vezető néhány, az ötletpályázat eredményei szülte félreértést is tisztázott: a Liget City épületei nem lesznek például toronyházak – a törvényileg megszabott maximális épületmagasság földszint + 6 emelet, műemlékeken pedig egy szinttel kevesebb –, de a zöldterületekre is odafigyelnek majd, hiszen
Felmerült a környező épületek pincéiben okozott vízkár lehetőségének kérdése is, hiszen az aggódó lakók szerint a talajvíz a mélygarázsépítés miatt az ő lakóházaikba zúdul majd, erre azonban Daróczi szerint semmi esély, hiszen a legtöbb helyen két szint kerül a föld alá, a jó minőségű épületek születése pedig nyilvánvalóan az önös érdekük is, így ebből nem fognak engedni.
Az ötletpályázat után a koncepciótervek is kiállításon mutatkoznak majd be a kerületlakói előtt – ígérte zárszóként, Niedermüller Péter pedig a célcsoportot is meghatározta:
Az ötletpályázaton látható munkák remélhetőleg sokat finomodnak majd az építési engedély megszerzéséig, hiszen így egy értékes, de az utóbbi évtizedekben rosszul kihasznált terület kapcsolódhat be újra a város vérkeringésébe, és a változás a környék fejlesztésének kezdőlöketét is megadhatja majd.
